A szociális szférában nem csak alulfizetettség okozza a munkaerőhiányt, a lapunk által kérdezett szakértő szerint rendszerszintű problémák vannak.
Jó hír a nyugdíjasoknak: nagy emelést előlegeztek meg nekik, ezzel sokan járhattak jól 2024-ben
A KSH adatai szerint az átlagnyugdíj és a mediánnyugdíj egyaránt 6,1%-kal növekedett decemberhez képest - közölte a Bankmonitor. Ennek elsődleges magyarázata az idén januárban kapott 6%-os nyugdíjemelés. Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásokban összesen 2,42 millió fő részesült januárban, melyből 2,0 millió fő kapott öregségi nyugdíjat.
Már elérhetők a 2024. januári nyugdíjadatok: a Központi Statisztikai Hivatal havonta frissülő táblázata szerint idén januárban 230 940 forintra rúgott az öregségi nyugdíjas átlagos összege. A mediánnyugdíj, azaz a középen álló nyugdíjas havi ellátása ennél valamivel kevesebb, 204 510 forint volt. (Ha minden ellátást figyelembe veszünk, akkor 211 819 forint az átlagösszeg.) Ezek az értékek a Bankmonitor szakértői szerint kb. 6,1%-kal haladják meg a decemberi adatokat, aminek elsődleges magyarázata az idén januárban kapott 6%-os nyugdíjemelés.
A friss statisztikák ismeretében elmondható, hogy beigazolódtak a Bankmonitor szakérőinek várakozásai: korábban azt írták, hogy 230 700 forint lehetett a januári átlagnyugdíj, a mediánra pedig 204 300 forintot feltételeztek. Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásokban összesen 2,42 millió fő részesült januárban, melyből 2,0 millió fő kapott öregségi nyugdíjat, 244 ezer fő részesült a megváltozott munkaképességűek ellátásában, árvaellátásra 56 ezren voltak jogosultak, 43 ezren özvegyi vagy szülői nyugdíjat kaptak, 31 ezren pedig életkoron alapuló ellátásban részesültek.
Sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét?
A kormány feladata, hogy az év eleji nyugdíjemelés és az esetleges évközi nyugdíjkorrekció eszközével biztosítsa a nyugdíjak értékének megőrzését. A 2023-ban érkező év eleji 15%-os nyugdíjemelés, valamint a novemberi 3,1%-os nyugdíjkorrekció együttesen azt eredményezte, hogy az emelésre jogosultak juttatása 18,57%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Eközben a KSH által számított éves átlagos nyugdíjas infláció tavaly 18,3% volt, tehát a kormány teljesítette a törvényi feladatát, és a nyugdíjak az inflációt meghaladó ütemben növekedtek. Az idei évre pedig a legtöbb elemző 6%-nál alacsonyabb inflációt vár, így jó eséllyel idén is sikerülhet megtartani a nyugdíjak értékét.
Februárban a 13. havi nyugdíj is megérkezett
A nyugdíjasok helyzetén nagyot javít a 2020. előtti időszakhoz képest, hogy a kormány két lépésben visszaépítette a 13. havi nyugdíjat. Ez a juttatás mindenkinek a saját ellátásával megegyező mértékben érkezik, tehát idén februárban átlagosan 424 ezer forint körüli összeget kaphattak kézhez a jogosultak. A pénzügyminiszter közlése szerint erre a tételre idén 520,5 milliárd forintot fordított a költségvetés.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az átlagbér alig felét teszi ki az átlagos ellátás
A KSH legfrissebb, 2022-es adatai szerint egyre nő a nyugdíjak és a bérek közötti szakadék. Az átlagos ellátás és a nettó átlagkereset hányadosa 2014-ben volt csúcson, akkor 67,6%-ot tett ki. Mostanra azonban nagyot zuhant a mutató: 2022-ben az átlagellátás már alig 54,5%-át tette ki a nettó átlagbérnek. A nagy eltávolodás oka, hogy a nyugdíjak csak az inflációt követik, míg a bérek a vizsgált időszakban reálértelemben – azaz infláció felett – is nagyot növekedtek.
A nyugdíjba vonulással járó drasztikus jövedelemkiesés ellen hatékony védelmet nyújthat a nyugdíjcélú előtakarékosság, de a tapasztalatok szerint ezt a lehetőséget viszonylag szűk körben használja ki a hazai lakosság. A magyar nyugdíjasok összes jövedelmének alig 3%-a származik ilyen forrásokból, míg az állami nyugdíj csaknem 90%-ot tesz ki az idősek bevételeiből. Ez nemzetközi összevetésben is rendkívül nagy kiszolgáltatottságot mutat az állam felé: az OECD országaiban átlagosan csak 58% az állami nyugdíj részaránya, miközben az idősek jövedelmeinek 18%-áért kiegészítő források felelnek.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








