Így falta fel az infláció az év eleji nyugdíjkorrekciót: létszükség lehet a következő emelés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) áprilisra vonatkozó adatai alapján a fogyasztói árak összességében éves szinten 9,5 százalékkal nőttek az előző év azonos hónapjához képest. Ez zsinórban a negyedik évtizedes csúcsdrágulás hazánkban és úgy látszik messze még a vége.

A pénzromlás üteme tavaly nyár óta hónapról-hónapra gyorsul. Októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6 százalékon állt. Aztán tavaly év végén lépte át a 7, majd idén februárban a 8 százalékot is.

Az általános drágulás persze csak a jéghegy csúcsa. Számos termék és szolgáltatás ára emelkedett ugyanis az átlagos éves drágulást jóval meghaladó mértékben. A KSH havi rendszerességgel közzétett, közel 180 terméket és szolgáltatást felölelő listája szerint a legjobban dráguló termékek és szolgáltatások ára az átlagos emelkedésnél nagyságrendekkel nagyobb mértékben nőtt. Ha megnézzük a csúcsdráguló termékek adatait, azt láthatjuk, hogy nem egy termék 40 százalék feletti drágulást produkált, a 20, 30 százalékot meghaladó infláció pedig szinte sztenderdnek tűnik.

Az élelmiszerek ára 15,6%-kal emelkedett, ezen belül a margariné 38,0, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5, a sajté 28,9, a tojásé 26,7, a tejtermékeké 22,5, a péksüteményeké 20,0, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,4, a csokoládé, kakaóé 3,6, a cukoré 3,4%-kal. 

Az igazi csúcsdrágulók esetében azonban inkább a már említett 30-50 százalékos áremelkedéssel kalkulálhatunk. A grafikonon jól látszik, hogy a rétesliszt kilója egy esztendő leforgása alatt 51,6 százalékkal lett drágább. Ettől nem sokkal maradt el a csirkecomb kilója a maga 49,2 százalékával, ahogy a falburkoló csempe négyzetméter ára sem a 48,4 százalékával. Ezek a termékek tehát félszer többször annyiba kerültek idén áprilisban, mint tavaly.

És ahogy látjuk, 40 százalékos drágulás fölé kúszott még a paradicsom, a csirkeszárny, illetve a tejes margarin is. Ha megnézzük a listát, a csempén és a paradicsomon kívül csak olyan termékeket találunk, amiknek közvetlen társaik árstoppal érintettek. Ami nem is csoda, hiszen bizonyos árak befagyasztása jócskán torzítja a piacot.

Az első hat helyezett csúcsdrágulón túl a top 10-be beférő további 4 élelmiszer átlagára is több mint 35 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt. A marha rostélyos kilója majd 38 százalékkal drágább most, mint tavaly ilyenkor, a trappista sajt kilója 37 százalékkal, akárcsak a fehér kenyér kilója, illetve a bontott csirkéé is.

Az idősek élete mindig drága

Az, hogy az élelmiszerek árának emelkedése mennyire sújt egyes társadalmi csoportokat, elsősorban attól függ, hogy az adott csoportok milyen termékeket és mekkora mennyiségben vásárolnak. A KSH is vezet erről statisztikát, mely alapján jellemzően a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek érzik meg a legjobban az árdrágulást. A tavalyi évtől ez a nyugdíjasok esetén egyébként elméletileg már nem igaz, hiszen esetükben a a fogyasztói árindex valamivel kisebb mértékben emelkedik, mint a teljes népességre vetítve.

Azért is lehetett ez a jellemző és azért meglepő a tavalyi évtől látható tendencia, mert az elszabaduló élelmiszerárak értelemszerűen rájuk kéne legyenek a legnagyobb hatással, hiszen bevételük, illetve juttatásuk jelentősebb részét költik el ezekre, mint mondjuk a jobb módú rétegek, vagy a három vagy több gyermeket nevelők.Vélhetően a benzin drágulása és egyéb faktorok is közrejátszanak, hogy most viszont a különbség hónapok óta ellenkező irányú.

A szokásos tendencia tavaly márciusban fordult meg, amikor a különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban már a nyugdíjasok javára billent: 3,4 százalék volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az összes fogyasztóra érvényes.

A trend azóta is kitart és a különbség áprilisban is az előző hónapokéhoz hasonlóan alakult. Mindenki helyzete rossz maradt, de a nyugdíjasoké számszerűen még mindig picikét jobb. Az általános infláció 9,5 a nyugdíjas fogyasztóiár index pedig 9,3 százalékos volt idén áprilisban.

Az élelmiszerek eközben átlagosan 15,6 százalékkal, azaz az általános inflációt jóval  meghaladó mértékben drágultak. Élelmiszerekre bontva pedig az idősellátásban részesülők  helyzete is aggasztóbb. Az ő esetükben ugyanis 16,4 százalékos, azaz az általános közel 1 százalékkal  meghaladó drágulást jelentettek.

Az pedig az általános pénzromlásnál a nyugdíjasok szempontjából a fontosabb, hogy az őket leginkább érintő az élelmiszerekre vonatkozó drágulás már túllépte a társadalom egészére vonatkozót. Ezen felül egy 160 ezer forint körüli nyugdíjból nehezebb kijönni a hó végén, mint mondjuk egy átlagos munkabérből.

Ezért is érdemes megnézni néhány alapvető élelmiszer árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük vásárolni egy átlagos magyar nyugdíjból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj jelenleg, mint egy évvel ezelőtt, a járvány tombolása alatt.

Fogy a magyar nyugdíjak vásárlóértéke

A koronavírus előtt csak nosztalgikus panaszkodásnak hathatott, hogy 5-10 éve mennyivel többet ért a magyarok nyugdíja. A járvány és az orosz-ukrán háború által mostanra kialakított gazdasági helyzetben viszont kezd egyre inkább a hétköznapok realitásává válni.

Hogy erről számszerűen megbizonyosodjunk, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által számított éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagos számot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban és egyéb termékekben. mérve.

Minél magasabb az index, annál többet ért adott termékben a nyugdíj. Mint ismeretes, tavaly novemberben 1,2 százalékos, majd januárban 3 százalékos nyugdíjkorrekció történt, így 2022-ben hónapjában már 165 900 forintos átlagnyugdíjjal számoltunk.

Ábránkon azt ábrázoltuk, a korábbi hónapokkal, illetve évekkel való összevetésben mekkora mennyiségűre futná az egyes alapélelmiszerekből. Ahogy grafikonunkon látszik, zsemlében mérve például rosszabbul élnek a magyar nyugdíjasok, mint az előző hónapban, sőt az éves átlagokat nézve rosszabbul, mint az elmúlt tíz évben bármikor.

Hiába ugyanis a nyugdíjkorrekció, a pékáruk újabb drágulásának hála 101 zsemlével kevesebbre futotta volna egy átlagos nyugdíjból áprilisban, mint az előző hónapban és 812-vel kevesebbre, mint az előző év azonos hónapjában.

A tojásindex ősz eleje óta tartó romlása a novemberi nyugdíjemelés utáni újabb zuhanás után a januári emeléssel újra javulásnak indult, de ez sem sokáig tartott. Áprilisban ugyanis  a tojás akkora dráguláson ment keresztül, hogy 425 darabbal kevesebbre futotta, mint az előző hónapban.

A tej azon kevés termék közé tartozott, ami (hála az árstopnak) nem drágult tovább, az előző hónaphoz képest stagnált a tejindex.

A húsok a szakértők által régóta rebesgetett drágulása sem maradt el. A sertéshús index a nyugdíjemelés ellenére is romlott valamenniyt, a csirke viszont igen sokat drágult. Abból 16 kilóval futotta kevesebbre áprilisban, mint egy hónappal korábban.

A párizsi index alapján 5 kilóval kevesebb párizsira futotta az időseknek. A párizsi index ezzel a januári erős javulást követően a két évvel ezelőtti szintre esett vissza.

A burgonyaindex csak keveset esett márciushoz képest. Éves összevetésben azért látszik a krumpli durva drágulása. Hiába ugyanis a nyugdíjkompenzációk, az előző év áprilisához képest ugyanis 62 kilóval kevesebb krumpli jött ki idén az átlagos nyugdíjból. Almából az előző hónaphoz képest 13 kilóval futotta kevesebbre, éves szinten azonban 53 kilóval több jött ki a nyugdíjból.

A cukorindex és a lisztindex (hiába az egyéb lisztek drágulása, hisz itt a BL55-öset nézik) viszont értelemszerűen hatalmasat javult. Az októberi árú cukorból 635, a lisztből pedig 786 kilóra futotta.

Az éves összevetés alapján áprilisra már alig látszott az indexünkön a januári nyugdíjemelés hatása. A nyugdíjak elértéktelenedése rohamtempóban folytatódik, legalábbis, azt nézve, hogy mennyit ér a havi ellátás összege alapélelmiszerekben számolva.

Zsemlében 812-vel ért a nyugdíj idén áprilisban, mint tavaly ugyanilyenkor. Ez nem kevesebb mint 16 százalékos csökkenést jelent. A visszaesés a liszt esetében, (az árstopnak hála) ennél jóval kevésbé drasztikus. Abból pontosan 28 kilóval, azaz 2 százalékkal futotta kevesebbre, mint egy évvel korábban.

A nyugdíjemelés után lesújtónak látszó változás még, hogy a burgonyaindex is nagyot zuhant 9 százalékkal. A tojásindex pedig 14 százalékkal esett vissza a még a koronavírus által is bőven érintett tavaly áprilishoz képest.

Lesújtó változás, hogy már a húsok is drágulnak. Párizsiból 3, bontott csirkéből pedig 39 kilóval futotta kevesebbre, mint egy évvel korábban. Utóbbi nem kevesebb, mint 19 százalékos változást jelent.