30 °C Budapest
Újabb nyugdíjkrízis jöhet: sorsdöntő változást sürget a Parlament

Újabb nyugdíjkrízis jöhet: sorsdöntő változást sürget a Parlament

2019. május 14. 05:32

Az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület még áprilisban kezdeményezte, hogy a jövő évi költségvetés-tervezet elkészítésénél azonos súllyal vegyék figyelembe az éves nyugdíjemelés mértékének megállapításakor a fogyasztói áremelkedés mellett a tervezet bruttó bérnövekedést is. Ez azt jelentené, hogy visszavezetnék a korábban alkalmazott vegyes, vagy más néven svájci indexálású nyugdíjrendszert. A Pénzcentrum utána járt, valóban megoldást jelenthet-e a nyugdíjasok számára a vegyes indexálás visszavezetése. Erről Simonovits Andrást, az MTA emeritus kutatóját, ny. tudományos tanácsadóját kérdeztük.

A jelenlegi nyugdíjrendszer csak a fogyasztói árak emelkedéséhez igazodik, ezért nevezzük árindexálásúnak. A Nyugdíjas Parlament javaslata, hogy a nyugdíj ismét 50-50 százalékban igazodjon az áremelkedéshez, és a bruttó átlagbérek emelkedéséhez, ahogy az az 1998-as nyugdíjreform után történt, egészen 2009-ig. Ez után vezette be a kormány a tisztán árindexálású rendszert. Azonban nem biztos, hogy a jelenlegi igazságtalan nyugdíjrendszer megreformálására a vegyes indexálású rendszer visszavezetés megoldást jelent.

Dezse Tivadar, okleveles közigazgatási és nyugdíjjogi szakértő véleménye szerint az olyan években, amikor az infláció alig, a bérek viszont nagyobb mértékben nőnek, az érintettek, illetve képviselőik a bérnövekedésből részesülő emelési szabályért kiáltanak a nyugdíjak esetében. Gazdasági recesszió esetén, amikor a bérek értéktelenednének, az ellátások viszont nem, nem propagálnák a vegyes indexálás bevezetését. Véleménye szerint: 

Egy nyugdíjrendszernek nem kell, hogy célja legyen az ellátottak részesedése a bérnövekedésből, miután az kiszállt a munkaerőpiacról, az viszont kitűzhető célként, hogy az ellátás ne veszítse el a megállapításkori értékét.

 

Pénzcentrum: Jól működött anno a vegyes indexálású nyugdíjrendszer? Indokolt volt akkor a kivezetése, és a tiszta árindexálás bevezetése?

Simonovits András: Érdemes az 1992 és 1999 között működő tiszta bérindexálással kezdeni. Az időszak elején a nyugdíjasok együtt sírtak a dolgozókkal, az időszak végén együtt nevettek. De az 1998-as nyugdíjreform bevezetésekor a Horn-kormány jelentősen csökkenteni akarta a hosszú távon fenntarthatatlanná váló nyugdíjkiadások dinamikáját, és ezt a már megállapított nyugdíjak vegyes indexálásával (50-50 százalékban ár- és bérindexálással) oldotta meg.

Nem működött jól, mert éppen a rendszer "zsugoriságát" ellensúlyozandó, vezette be a 13. havi nyugdíjat a Medgyessy-kormány 2003 és 2006 között, és 2006-ban Orbán Viktor a 14. havi nyugdíjnak szorított volna helyet a még szűkmarkúbb tiszta árindexálás ajánlásával.

A felelőtlen költségvetési és külső eladósodási politika miatt meggyengített Magyarország 2008-ban a nemzetközi hitel- és gazdasági válság körülményei között külső segélyre szorult. A Gyurcsány-kormánynak a kedvezményes IMF+EU+WB-hitel fejében ígéretet kellett tennie: felelős makropolitikát fog alkalmazni. Ennek keretében szüntették meg a 13. havi nyugdíjat, és tértek át a vegyes indexálásnál is takarékosabb árindexálására. Fájdalomcsillapításként a Bajnai-kormány beígérte, hogy jó időkben visszatér a vegyes indexálás, és nyugdíjprémium kerül az asztalra. Nem működött jól, mert éppen a rendszer "zsugoriságát" ellensúlyozandó, vezette be a 13. havi nyugdíjat a Medgyessy-kormány 2003 és 2006 között, és 2006-ban Orbán Viktor a 14. havi nyugdíjnak szorított volna helyet a még szűkmarkúbb tiszta árindexálás ajánlásával.

KATT! Nem csupán álom: létezik a duplanyugdíj, de komoly feltételei vannak

Pénzcentrum: Mennyire lenne reális most a vegyes indexálás bevezetése? Fenntartható lenne-e hosszú távon?

Simonovits András: 2016 és 2018 között a reálbér-növekedés üteme teljesen elszakadt a termelékenység növekedésétől: 7; 10 majd 8 százalék lett. Bár a kezdő nyugdíjak egy év késleltetéssel követték ezeket a látványos emelkedéseket, a nyugdíjkiadások zömét adó már megállapított nyugdíjak reálértékben stagnáltak.

A stagnáló kiadások és a meredeken emelkedő bértömeg miatt a munkáltatói járulékkulcsokat meredeken lehetett csökkenteni (a 2016-os 27 százalékról 2018-ra 19,5 százalékra, és idén július 1-től 17,5 százalékra). Ha a reálbér-robbanás pár év múlva kifullad, akkor a járulékkulcsot jelentősen növelni kell - még akkor is, ha megáll a kivándorlás és a népességöregedés.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Ha már 2017 óta vegyes indexálás lett volna életben, akkor a már megállapított nyugdíjak reálértékben 3,5; 5 és 4 százalékkal nőttek volna, halmozottan újabb és újabb százmilliárdokkal növelve a költségvetés kiadásait.

Elvileg lehet a vegyes indexálás mellett érvelni, de mindig hozzá kell tenni, hogy bevezetésének ára van: a beharangozott további járulékkulcs-csökkentést el kell felejteni.

Sőt, ha nem nyugszunk bele a kis- és nagynyugdíjak közti rés növekedésébe, és az állami oktatási, valamint egészségügyi kiadások nyomorszintjébe, akkor növelni kell a járulékkulcsot.

A bérrobbanás és az árindexálás bumeránggá tette a Nők40-et: azok a nők, akik 2016 helyett csak 2019-ben vonultak nyugdíjba 43 éves jogviszonnyal, reálértékben évente 36 százalékkal nagyobb nyugdíjat kaptak, és 20 év helyett 17 évre rövidült nyugdíjas létük alatt is 17 százalékkal nagyobb nyugdíjtömeget élvezhettek.

Pénzcentrum: Van-e jobb megoldás, igazságosabb rendszer, mint a jelenlegi, amely más országban működik?

Simonovits András: Van, a német pontrendszer vagy a svéd eszmei számla. Mindkét rendszerben a már megállapított nyugdíjak a kezdőnyugdíjakkal (és az egy évvel korábbi átlagos nettó bérekkel) párhuzamosan nőnének - akárcsak a bérindexálásnál.

A legalább 40 éves szolgálati idejű egyén kezdőnyugdíja három tényező szorzata: a) az életpálya átlagos és valorizált nettó keresete és b) a szolgálati évek száma és c) 2 százalék (járadékszorzó).

Egy fenntartható nyugdíjrendszerben az éves 2 százalékos szorzót csökkenteni kellett volna már 2017-től kezdve például 1,95 vagy 1,9 százalékra. De ezt nem most, hanem már 1998-ban meg kellett volna tenni. 2020-tól kezdve hiába vezetnék be a vegyes indexálást, ezzel nem csökkenne a 2016 előtt és a 2018 után nyugdíjba vonulók közti 30 százalékos rés. 

A korábbi tapasztalatok alapján biztos vagyok abban, hogy csak egy újabb válság kényszeríthet ki egy újabb nyugdíjreformot.

Fenntarthatóvá és méltányossá kell tenni a nyugdíjrendszert, rugalmas korhatárral (Nők40 nélkül), nyugdíjplafonnal és progresszív szjá-val vagy erőteljes degresszióval.

Dezse Tivadar szerint nincs legjobb, pláne legigazságosabb módszer. A magyar nyugdíjak jelenleg értékőrzőek, és emellett még a gazdasági növekedésből is részesülnek az ellátottak a nyugdíjprémium útján. Amiről a kérdés kapcsán még fontos lenne beszélni véleménye szerint, hogy mivel a világon mindenhol egyre több a nyugdíjas korú ember, lassan egész iparágak alapulnak az ő fogyasztásuknak, igényeiknek a kiszolgálására, amelyet jelentős mértékben befolyásol, hogy mennyi pénz áll rendelkezésükre a költéshez. Azonban ez, és ennek hatásai már túlmutatnak a vegyes indexálás kérdésén. 

NEKED AJÁNLJUK
Így győzheted le a tomboló inflációt: rengeteg magyar keresi szét magát ezzel a módszerrel

Egy vállalat sikeressége mérettől függetlenül több dolgon múlhat, azonban a sikeres marketing igazán erőssé teheti azt, válság esetén is.

Ez lenne a siker kulcsa? Sok magyar még mindig alábecsüli ezt az eszközt

Ezt mindenképp tudnod kell, mielőtt belevágsz egy start-up finanszírozásába, kezdő vállalkozóként.

Csendes gyilkos pusztítja tömegével a magyarokat: sok apróságon múlhat, megúszod-e

A magyar felnőttek mintegy 60 százaléka fél attól, hogy élete során rosszindulatú daganatot diagnosztizálnak nála.

Közösségi finanszírozás – alternatív, kockázatmentes út az üzleti célok megvalósítása felé (x)

Nincsenek könnyű helyzetben a hazai induló vagy bővülni kívánó vállalkozások: nehezen előrejelezhető egy-egy termék vagy fejlesztés várható sikere vagy megtérülése.

NAPTÁR
Tovább
2022. augusztus 9. kedd
Emőd
32. hét
Augusztus 9.
Az állatkertek napja
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?