Így lett Lengyelországból gazdasági mintaállam 2025-re: Magyarország előtt is adott volna a lehetőség?

A lengyel közbeszéd tárgya az elmúlt évtizedekben nem Ausztria, hanem Japán utolérésének álma volt. Ennek úgy tűnik, eleget fog tenni Európa egyik legnagyobb állama, hiszen az idén várhatóan megelőzi Japánt az egy főre eső GDP tekintetében, és ambiciózus terveket fogalmaznak meg Németország utolérésére is.  

Az ázsiai ország elérésének narratíváját Lech Wałęsa 1981-es kijelentése hozta a köztudatba, amikor is a Szolidaritás vezetője arról beszélt, hogy Lengyelország a "következő Japán" lehetne. Ami akkor még gúny tárgya volt, mára valósággá kezd válni.

A lengyel gazdaság fejlődési potenciálját jól érzékelteti, hogy az ország egy főre jutó GDP-je elérte Nagy-Britannia GDP-jének körülbelül 81%-át, szemben az 1995-ös 36%-kal. 2019 óta Lengyelország egy főre jutó reál GDP-je közel 18%-kal nőtt, míg az Egyesült Királyságé ugyanebben az időszakban kevesebb mint 1%-kal. Ez a növekedés Lengyelországot a világ top 20 gazdasága környékére repítette, nominális GDP-ben megelőzve Svájcot az év elején.

Mi a helyzet a régióban?

Az IMF adatai alapján Csehország egy főre eső nemzeti összterméke már 2019-ben meghaladta a 90-es évek vége óta alig növekvő japán gazdaságot. Látványos az is, ahogy Magyarország és Lengyelország a 2010-es évek közepéig együtt haladt, majd a lengyel gazdaság tempót váltott és elhagyta a szlovák-magyar párost.

2000 és 2024 között Szlovákia egy főre eső GDP-je a német szinthez képest 36-ról 64 százalékra, Magyarországé 44-ről 65 százalékra, Lengyelországé pedig 37 százalékról 73 százalékra emelkedett. Az IMF prognózisa szerint 2030-ra a lengyel GDP a németországi szint körülbelül 83 százalékára nőhet, míg Magyarországé 71, Szlovákiáé pedig 69,5 százalékára.

A lengyel gazdaság növekedése különösen az elmúlt években emelkedett ki a V4-es mezőnyből. Míg 2020 előtti öt évben csak enyhén múlta felül a V4-es átlagot (4 és 4,7 százalék közötti növekedés), addig 2020 és 2024 között már csaknem duplája volt (1,5 és 2,7 százalék).

Mi a lengyel siker titka?

A Reutersnak korábban nyilatkozó szakértők szerint Lengyelország gazdasági sikere több tényező kombinációjának is köszönhető: a gazdasági reformoknak, az EU‑integrációnak és a hosszú távú befektetési stratégiának.

• A posztkommunista piaci reformok, a privatizáció és a külföldi befektetések gyors növekedésre alapozta a gazdaságot.
• Az EU‑tagság lehetővé tette Lengyelország számára, hogy hozzáférjen az európai piacokhoz és az uniós strukturális alapokhoz, miközben megtartotta a nemzeti valutát, a złoty-t, és így megőrizte a monetáris rugalmasságot.
• Az állami beruházások az infrastruktúrába és a technológiába megtérültek: ma Lengyelország gyorsabb mobilinternettel, olcsóbb árammal és több nagysebességű vasúttal rendelkezik, mint az Egyesült Királyság.
• A fiatal munkavállalók támogatására irányuló intézkedések, például a 26 év alattiak kedvezőbb adózása, segítettek visszaszorítani az agyelszívást, amely korábban a legjobb lengyel tehetségeket küldte nyugatra.
• Az erős feldolgozóipar és technológiai szektor Lengyelországot európai innovációs központtá tette, így nem csupán kiszervezési célpontként funkcionál.

A szakértők óvatosságra intenek, mert az árfolyamok továbbra is kulcsfontosságúak. Lengyelország továbbra is érzékeny a valuta-ingadozásokra, különösen a zloty és a dollár, valamint a svájci frank közötti árfolyamokra, amelyek jelentősen befolyásolják a dollárban számított nominális GDP-t.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ámítás csak, hogy évekkel a magyar gazdaság előtt járnak? Sokkoló, ami kiderült a "lengyel álomról"

Amikor az ember a hétköznapi életszínvonalat nézi, a különbségek Magyarország és Lengyelország között korántsem látványosak.

Jó tárgyalási politika

Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter a Pénzcentrumnak elmondta, hogy Lengyelország gazdasági sikere annak köszönhető, hogy a piacgazdaságra való áttéréskor sikeresen újratárgyalta államadósságát a Párizsi Klubbal, így elkerülte a túlzott adósságterheket. Ez tette lehetővé, hogy az ország merész reformokat indítson és stabil pénzügyi alapokra építse a gazdaságát.

A szakértő kiemeli, hogy a korán bevezetett tőkefedezeti nyugdíjrendszer élénkítette a tőkepiacokat, segítette a privatizációt és új finanszírozási forrásokat teremtett a hazai vállalkozások számára. Kiss szerint Lengyelország előrelátó energiapolitikája is döntő szerepet játszott a válságok átvészelésében. Az EU-csatlakozás előtt elért átállási haladék, valamint az alternatív olaj- és gázforrások kiépítése csökkentette az orosz energiafüggőséget.

A gazdaság versenyképességét a folyamatos infrastrukturális és digitális fejlesztések, az oktatás modernizálása és a tudásintenzív ágazatok erősödése is támogatták. Kiss Péter hangsúlyozza, hogy Lengyelország mérete, erős belső piaca és a makrogazdasági stabilitás, vagyis az alacsony államadósság és a fegyelmezett fiskális politika, biztos alapot ad a fenntartható növekedéshez.

Babos András, a Portfolio elemzője szerint Lengyelország jó gazdasági teljesítményét a piacgazdaság gyors kiépítése, az elhúzódó privatizáció és az 1999-es közoktatási reform alapozta meg, a legfontosabb húzóerőt az európai integráció jelenti. Az EU-s pénzek egyik legnagyobb haszonélvezője az elmúlt két évtizedben Lengyelország volt, a források pedig nemcsak bőségesek voltak, de hatékonyan is lettek felhasználva. A gazdaság jó teljesítményét jelenleg az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai, a lengyel vállalatok előtt megnyíló európai piacok és a kormány élénkítő költségvetési politikája egyaránt segítik.

A befektetőknek is kedvenc célpont

Az elmúlt években a külföldi befektetők számára is kiváló célpont lett a lengyel gazdaság. Kiss Péter elmondása szerint ennek az az oka, hogy Lengyelország képes volt fenntartani gazdasági növekedését a globális pénzügyi válság idején, és gyorsan talpra állni a koronavírus-járvány után, megerősítve a befektetők bizalmát az ország gazdasági rugalmasságában és életképességében. 

A befektetőket megnyugtatta az is, hogy Lengyelország jelentős uniós finanszírozást tudott biztosítani és felvenni infrastruktúrájának és versenyképességének javítására, ami jól tükrözi intézményi és adminisztratív erejét.  A viszonylag sokszínű tőkepiac, amelyet erős helyi intézményi befektetők és stabil valuta támogat, vonzotta a befektetőket, akiket a szilárd piaci és gazdasági alapok, valamint a növekedés eddigi eredményei ösztönöztek. A 2023-as kormányváltás, és az EU-val való kapcsolatok javulása is jelentős bizalomnövekedést okozott, ami a lengyel zloty és a tőzsde erősödésében is testet öltött.

A lengyel gazdaság számára a jövő is fényes lehet, Babos András szerint Lengyelország gazdasági fundamentumai továbbra is erősek, így minden feltétel adott a korábbi évek dinamikus növekedésének folytatásához. A következő években az uniós források maradnak a gazdaság legfontosabb hajtóereje: a 2025-ben induló új költségvetési ciklusban több mint 120 milliárd euró érkezhet az országba, míg a SAFE védelmi alap 43 milliárd eurós kerete további lendületet adhat a beruházásoknak.

A szakértő rámutat, hogy Lengyelországban a növekedést eddig támogató tényezők – a munkaerő, a tőke és a termelékenység – jelenleg még rendelkezésre állnak, de hosszabb távon a népességfogyás és a munkaerőhiány komoly kihívást jelenthet. Babos szerint a kilátások ennek ellenére kedvezőek, mivel az ország nagy belső piaca, a korábbi strukturális reformok és a gyorsuló innováció egyre több külföldi befektetőt vonz. A következő évtized döntő kérdése az lesz, hogy Lengyelország képes lesz-e a termelékenység növelésével ellensúlyozni a munkaerő szűkülését, és ezzel elkerülni a közepes jövedelmű országok csapdáját.

Bár Lengyelország ma már a magas jövedelmű országok közé tartozik, Babos András szerint a konvergencia ütemének lassulása továbbra is kockázatot jelent, ezért a termelékenység javítása marad a legfontosabb gazdaságpolitikai cél.

Lehet-e minta a lengyel modell Magyarország számára?

Fontos kérdés, hogy Magyarország számára mennyire lehet út a lengyel modell. A megszólaltatott szakértők szerint a két ország szerkezetileg eltér egymástól. Az Amundi Alapkezelő Befektetési igazgatója, Kiss Péter szerint Lengyelország jól fel tudta használni az EU támogatásokat és az erős intézményi kereteket, és a merész gazdasági reformok és a vállalkozói szellem támogatása terén szerzett lengyel tapasztalatok bebizonyították, hogy a kockázatvállalás és a részvényesi tulajdonlás kultúrájának megteremtése kifizetődő, és a megfelelő intézményi körülmények között virágozhat.

Babos András szerint az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb tanulsága, hogy a túlzott állami szerepvállalás torzítja a gazdaság szerkezetét és visszafogja a növekedést. Úgy látja, a tartós gazdasági bővülés ma már csak a termelékenység növelésétől várható, hiszen a tőkebefektetések hatékonysága alacsony, a munkaerő kínálata pedig szűkös. Ebben a mutatóban Magyarország jelentősen elmarad a régió élmezőnyétől, amelyben Lengyelország továbbra is kiemelkedik.

A szakértő szerint a két ország közötti különbség gyökere a közoktatásban keresendő. Lengyelország gazdasági sikerei az 1999-es oktatási reform eredményeit tükrözik, míg a magyar iskolarendszer évek óta nem tudja felkészíteni a fiatalokat a modern gazdaság igényeire. Babos András arra is felhívja a figyelmet, hogy az uniós források felhasználása szintén komoly eltérést mutat: Lengyelország nemcsak több támogatáshoz jut, hanem azt hatékonyabban is használja fel, míg Magyarországon az uniós pénzek beáramlása visszaesett, ami érzékelhetően fékezi a beruházásokat, az innovációt és az infrastruktúra-fejlesztést.

Összegzése szerint mindkét ország a közepes jövedelmű gazdaságok csoportjába tartozik, de Lengyelországban sokkal inkább adottak a kitörés feltételei: stabil makrogazdaság, versenyképes piac, képzett munkaerő, innovációs kapacitás, valamint fejlett pénz- és tőkepiacok.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!