Asztalra csapott Brüsszel: asztalon a nyugdíjreform, Magyarország is ráfizethet, ha erre nemet mond

A Politico információi szerint az EU végrehajtó testületének gazdasági és pénzügyi részlegei olyan megoldáson dolgoznak, amely országspecifikus ajánlásokkal (CSR) támogatná a tagállamok nyugdíjrendszereinek fenntarthatóságát. Ha az uniós fővárosok figyelmen kívül hagynák ezeket az ajánlásokat, nem kapnák meg teljes részesedésüket a 2028-tól induló hétéves uniós költségvetésből.

"A Bizottság feladata, hogy segítsen az országoknak a nehéz döntések meghozatalában" - nyilatkozta egy magas rangú bizottsági tisztviselő, aki a reformok és beruházások összekapcsolását tartja célravezetőnek.

Az EU jelenleg súlyos problémákkal néz szembe: magas államadósság, elöregedő népesség és csökkenő születési ráták együttesen veszélyeztetik a felosztó-kirovó nyugdíjrendszereket. 2023-ban az uniós nyugdíjasok több mint 80 százaléka kizárólag állami nyugdíjra támaszkodott, és a 65 év feletti uniós polgárok egyötöde - mintegy 18,5 millió ember - szegénységi kockázatnak van kitéve.

Az EU-n belül a magyar nyugdíjrendszer reformja is több ízben felvetődött már az elmúlt években. A Pénzcentrum néhány hónapja készített interjút Banyár József közgadásszal, aki radikális változtatásokat javasolt a hazai ellátásban:

EZ IS ÉRDEKELHET

Költséges hobbi a gyerekvállalás: csak a gyerektelen magyarok sarcolása hozhat új nyugdíjrendszert?

Az egész nyugati világban növekvő probléma a demográfiai válság. Hazánkban viszont különösen nagy a baj, hiszen nagy kérdés, meddig bírja el ezt a gazdaság.

A Politico szerint mostani felvetésével Brüsszel kettős célt követ: egyrészt csökkenteni kívánja az állami költségvetésekre nehezedő nyomást, másrészt az amerikai típusú tőkepiac kialakítását segítené elő a hosszú távú megtakarítások ösztönzésével.

A javaslat azonban politikailag rendkívül érzékeny területet érint. A nyugdíjpolitika kívül esik az EU végrehajtó szervének jogi hatáskörén, és az uniós források ilyen feltételekhez kötése politikai katasztrófához vezethet a kormányok számára, különösen mivel a legaktívabb szavazók az 50 év felettiek.

"Nem lehet megvásárolni a nyugdíjreformot" - fogalmazott egy pénzügyminiszter-helyettes. A nyugdíjreformok rendszerint utcai tiltakozásokat váltanak ki, ahogy azt a közelmúltban Belgiumban és Franciaországban is láthattuk.

A Bizottság tervei nem terjednének ki a nyugdíjkorhatár meghatározására vagy a havi nyugdíjak összegére. Ehelyett a polgárok nyugdíj-előtakarékosságát és a vállalati nyugdíjprogramok bevezetését ösztönöznék.

Az országspecifikus ajánlások az éves költségvetési felügyelet részét képezik, amelyet a Bizottság a gazdaságpolitikák összehangolására használ. Ezeket az ajánlásokat az uniós fővárosokkal egyeztetik a legégetőbb gazdasági problémák megoldása érdekében.

Bár a tagállamok korábban gyakran figyelmen kívül hagyták ezeket az ajánlásokat, a helyzet megváltozhat, ha a Bizottság pénzügyi ösztönzőket is bevezet - egy olyan módszert, amely a 800 milliárd eurós járvány utáni helyreállítási alapnál már bevált. A Bizottság ezt a "jutalmazás és büntetés" stratégiát szeretné alkalmazni a következő uniós költségvetésben is.

A javaslat azonban nem talál egyöntetű támogatásra. Egyes pénzügyminiszter-helyettesek szerint a modell túl bürokratikus, és kétséges, hogy bármelyik ország is vállalná a politikailag rendkívül kényes nyugdíjreform végrehajtását ilyen feltételek mellett.