Késik a nyugdíjemelés: százezer magyart érinthet a durva csúszás

2017. július 1-től lehetőség van hazánkban nyugdíjas szövetkezeteket működtetni, melyeknek célja, hogy a nyugdíjasokat bent tartsák a munkaerőpiacon. A szövetkezetek keretein belül végzett munka után csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, így a cégeknél a munkavégzés költségére nem rakódnak rá egyéb közterhek. Ezen felül, a mindenkori minimálbér erejéig (idén 127 500 forint) étkezési utalványt is adhatnak a nyugdíjas szövetkezetek dolgozóinak, akár szja-mentesen is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Jönnek a nyugdíjas kasszások, árufeltöltők, takarítók a magyar boltokban

"Ez nulla": hiába dolgoznának a nyugdíjasok, pocsék a kínálat.

Ebből is látszik, hogy a nyugdíjasok munkaerőpiaci részvételének növelése kiemelt kormányzati szándék, ennek fényében nem tűnik szerencsésnek, hogy 

Fontos, hogy ez nem érinti a nyugdíjas szövetkezeti dolgozókat, hisz ők amúgy sem lennének jogosultak erre az emelésre, ráadásul ezt az emelést a 2016-os munkabér után számítják fel, akkor meg még nem voltak ilyen szövetkezetek.

Mi történt?

Szeptember 30-án viszont lejárt az a törvény szerinti határidő, ameddig többek között az alkalmazott nyugdíjasoknak, akik után járulékokat is fizettek, meg kellett volna állapítani az egyhavi bruttó jövedelmük fél százalékának megfelelő nyugdíjemelést visszamenőlegesen január 1-ig, ám ez a Pénzcentrumhoz eljutott olvasói levél szerint nem történt meg. Egy olvasónk arról írt, hogy hiába várta az emelést, vagy az arról szóló határozatot, az nem jött meg, így megkereste a Magyar Államkincstárat.

Olvasónk nem lehet egyedül, mivel a nyugdijguru.hu szakportál is arról írt, hogy

A portálon említett átalakulás arra utal, hogy az egykori Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság november elsejével beolvadta a Magyar Államkincstárba. A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott októberi közleményben még ígérték, hogy nem lesz gond az átalakulással, de úgy néz ki, ez nem jött össze.

Megkérdeztük a csúszással kapcsolatban a Magyar Államkincstárat is, válaszukban azonban nem árulták el, hogy a csúszás hány ügyfelet érint, és azt sem, hogy mikorra érik utol magukat. Tájékoztatsuk alapján a nyugdíjnövelés kiszámításához az adóhatóság által szolgáltatott kereseti adatokat kell figyelembe venni, melyek az év második felében kerülnek be a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba. Az ügyek jelentős részében - elsősorban egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagjai esetében - az esetlegesen fennálló járuléktartozásokat vizsgálni kell, mert a növelés csak azon keresetek, jövedelmek alapján állapítható meg, amelyek után az előírt járulékot megfizették.

- írták válaszukban. 

A Pénzcentrumhoz eljuttatott válaszukban azt is megírták, hogy természetesen a növelés visszamenőlegesen, január 1-től, illetőleg attól a legkorábbi időponttól kerül mindenki számára megállapításra és kiutalásra, amikortól a növelésben való részesítést a jogszabály lehetővé teszi.

Hány embert érinthet öszesen?

Azt egyébként nem lehet pontosan megmondani, hogy hány nyugdíjas dolgozik jelenleg Magyarországon. A blokkk.com korábbi cikke szerinta 65 év feletti munkavállalók száma 42 ezer volt a nyugdíjas szövetkezetek életre hívása előtt, és nagy részük valószínűleg nyugdíjasként dolgozik. Ehhez a számhoz azonban még hozzá kell számolni az 55 és 64 év közötti munkavállalók egy részét is, mivel a nők 40 év szolgálati viszony után nyugdíjba vonulhatnak Magyarországon, a portál így százezres nagyságrendre becsüli a nyugdíjas dolgozók számát hazánkban.