2018. február 22. csütörtök Gerzson

Legősibb szolgáltatásukat kezdték el bedarálni a magyar bankok

A legegyszerűbb és egyben leghétköznapibb banki műveleteket többnyire már otthonról, online is képesek vagyunk végrehajtani. Ezzel nem csak időt, de pénzt is spórolunk, hiszen jellemzően kisebb költséggel dolgoznak a bankok, amennyiben nem az ügyintézőjükkel csináltatjuk meg azt, amit mi is képesek vagyunk magunknak elvégezni. Természetesen továbbra is vannak olyan műveletek, melyekhez kénytelenek vagyunk bemenni a fiókba, ez azonban sokszor időigényes folyamat. Tipikusan ilyenek a pénztári műveletek, melyeket értelemszerűen nem lehet interneten keresztül elvégezni. A Pénzcentrum ezúttal annak járt utána, hogy milyen módon szeretnék ezt a területet is modernizálni, automatikusabbá tenni a bankok.

Legutóbb tavaly ősszel foglalkoztunk részletesebben a bankfiókban eltöltött várakozási idő hosszával. A bankok akkori közlései alapján a bankfiókokban eltöltött átlagos várakozási idő mindössze 5-6 perc volt, ami igazán nem tűnik soknak. Ugyanakkor a cikkben található szavazásra érkezett válaszokból kiderült, hogy a válaszolók 40 százalékának 30 percnél, 36 százalékának pedig 1 óránál is kellett már többet várakoznia, mielőtt végre sorra került a fiókban.

Különösen bosszantó lehet, ha egy egyszerű pénztári tranzakcióra kell sokat várnunk, hiszen sokaknak ilyenkor az az élményük, hogy még jól meg is várakoztatják őket, mielőtt pénzt adnának ki a kezükből. Ráadásul több banknál/bankfióknál is lehet tapasztalni, hogy a pénztár nyitva tartása rövidebb, mint a fióké.

Mi a megoldás?

Persze logikusnak tűnhet, hogy egyszerűen csak több pénztárat kell fenntartani a fiókokban, de az általunk megkérdezett bankok válaszaiból kiderült, hogy több pénzintézet is egészen más utat választott a probléma orvoslására.

Ezen bankok többsége készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ekkel igyekszik tehermentesíteni a pénztárait, illetve amennyire lehetséges, teljesen meg is szüntetik a pénztárakat. Tehát a folyamat nem abba az irányba tart, hogy több pénztár lesz, hanem épp ellenkezőleg: elképzelhető, hogy idővel egyre kevesebb fiókban fogunk találkozni a hagyományos kasszákkal.

Azonban úgy tűnik, hogy ez a folyamat még a kezdeti szakaszában tart, ugyanis az egyes bankok egészen különböző mértékű utat tettek meg ebben az irányban. Például a K&H Banknak most februártól 22 olyan fiókja lesz, ahol már teljesen automatizáltan fog zajlani a készpénzforgalom.

A bankfiókok készpénzforgalmát és kihasználtságát folyamatosan vizsgáljuk, és ezen vizsgálatok eredményei alapján döntjük el, hogy tervezünk-e a jövőben további egységeket pénztármentesíteni vagy sem"

 - tudtuk meg a K&H-tól.

Ezzel jelenleg a K&H-nak van a legtöbb ilyen fiókja, legalábbis a megkérdezett pénzintézetek közül. Az UniCredit Banknak például 1 ilyen fiókja van jelenleg (bár tervezik újabbak nyitását), az OTP-nél pedig egy sem, de tervezik, hogy lesz ilyenjük.

Befizetős ATM-ek

Természetesen nem feltétlenül szorítják ki azonnal az új ATM-ek a hagyományos pénztárakat: számos fiók van, ahol egyszerre mindkét befizetési lehetőség megvan az ügyfelek részére. A számok is egyértelműen ezt tükrözik: a 22 pénztármentes fiók mellett a K&H 452 ATM-jéből januárban 187 automata volt alkalmas készpénzbefizetésre is. Tőlük azt is megtudtuk, hogy terveik szerint március végére már mind a 206 fiókban lesz befizetésre alkalmas automata, amelyek többsége a fentieknek megfelelően párhuzamosan fog üzemelni a pénztárakkal.

Az OTP közel 2 000 darab ATM-jéből 190, az UniCredit Bank 185 automatájából 81 alkalmas befizetésre. Ugyanakkor sem a Budapest Bank, sem a Raiffeisen nem rendelkeznek ilyen automatákkal. Az OTP válaszából azonban kiderül, hogy mi lehet ezen automaták elterjedésének a korlátja: mivel ezeket az ATM-eket csak a banki ügyfelek használhatják, így egyelőre csak a bankfiókokban zajlik a bevezetésük.

Nem lenne egyszerűbb több pénztárral?

Nyilván jelentős összegeket emészt fel ezeknek az új automatáknak a bevezetése, azonban nem véletlen, hogy több bank is ebben az irányban indult el. A bankok ugyanis arra törekszenek, hogy minél jobban tehermentesíthessék a banki ügyintézőket, hogy azok az egyéb feladataikra összpontosíthassanak.

A banki bevételek legnagyobb része ugyanis a hitelek kihelyezéséből, illetve a befektetési, egyéb termékeik értékesítéséből származik. Többek között ennek is köszönhető, hogy az egyszerű, hétköznapi banki műveleteket igyekeznek kiszervezni a fiókokból. Ez persze többnyire találkozik az ügyfelek igényeivel is, akik nem szeretnek minden apróságért befáradni a fiókba.

Eltűnnek a fiókok is
A digitalizáció következtében sokszor nem csak az egyes szolgáltatások, hanem maguk a fiókok is eltűnnek. A Portfolio egy tavalyi cikke szerint 2017 januárjában 25 százalék kevesebb fiókkal és 11 százalékkal kevesebb alkalmazottak működött a 10 legnagyobb hazai bank a 2008 végi állapotokhoz képest. 2008-ban a 10 legnagyobb bankban összesen még 30 560-an dolgoztak, míg a cikk megírásakor már csak 27 946-an. Fiókból 1 530 volt még 2008-ban, bő egy éve már csak 1 152.

Ez magyarázza a készpénzforgalom minél kisebbre csökkentését is: természetesen a banknak érdeke, hogy pénz érkezzen a nála vezetett számlákra, ugyanakkor a készpénz feldolgozása, tárolása, adminisztrációja jelentős költségeket emészt fel. A bankok jellemzően nem maguk őrzik, illetve szállítják a készpénzt, hanem külsős, erre szakosodott cégeket bíznak meg ezzel, ami értelemszerűen plusz költségekkel jár a pénzintézetek számára. Hogy pontosan mennyivel azt nem tudtuk meg, az erre irányuló kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Hozzászólások száma: 3 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

Kutyának sem kellenek az ajándéktelkek: így fuccsolt be a vidékmentés
CSOK ide, ingyentelkek oda, lehúzhatják a rolót az önkormányzatok.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

02.22-02.28
Országos

Lidl

02.22-02.28
Országos

Interspar

02.22-02.28
Országos

Spar

02.22-02.28
Országos

Diego

02.01-02.28
Országos