2020. augusztus 15. szombat Mária

Hiába irtották a járvány alatt: még mindig rekordsok kápé van a magyaroknál


Ismét rekord dőlt meg júniusban: 6965 milliárd forintra nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége az MNB legfrissebb adatai szerint. Annak ellenére növekszik a lakosságnál lévő felhalmozott készpénz, hogy a bankok, pénzügyi szervezetek már jó ideje próbálják kiszorítani a használatból. A járvány csúcsidőszakában különösen ajánlott volt kerülni a készpénz-használatot, azonban úgy fest, mégsem tudnak lemondani a magyar emberek arról, hogy kápéban tartsák maguknál a pénzüket. Ez viszont nem egyszerűen "szokás kérdése", sokkal több van ezek mögött az adatok mögött: nagyobb baj lehet a magyar lakosság anyagi helyzetével, mint eddig gondoltuk. A Pénzcentrum most utána járt az igazi okoknak.

Mindössze egy hónap alatt 74 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány - ez 3,7 milliónyi húszezres bankót jelent -, így a teljes állomány már eléri a 6965 milliárdot. Ez nem csak ránézésre tűnik soknak, hanem valóban rekordmennyiségű kápé. Ilyen ütemben július végére 7 ezer milliárd - azaz 7 billió - forint felett lehetünk.

Egy év alatt pedig 753 milliárd forinttal nőtt az állomány, ami megintcsak tetemes mennyiség. Bár a szuperállampapírt (MÁP+) - többek között - éppen amiatt vezették be, hogy csökkentsék a lakosságnál lévő készpénzállományt, azonban a friss júniusi jegybanki adatokból az derül ki, hogy 2019-ről 2020-ra nagyobb volt a párnacihában tartott készpénz mennyiségének növekedése, mint a szuperállampapír bevezetése előtt, egy évvel korábban ugyanis 554 milliárd forintos volt "csak" a növekedés.

Mindez úgy történt, hogy nem is az állampapír volt az egyetlen eszköz, amelyek a készpénz elleni szélmalomharcban bevetettek. Az MNB viszont nagy reményeket fűzött a MÁP-hoz, amely részben be is váltotta ezeket, hiszen hihetetlenül sikeres lett az új lakossági állampapír (tavaly a lakosságni megtakarítások csaknem háromszorosát csatornázták át ide a tervezett célszámnál), de a készpénz mennyisége egyre csak emelkedik és emelkedik.

A járvány sem segített...

Bizonyára mindenki emlékszik még, hogy a járvány kezdetén nagy figyelem irányult az olyan potenciálisan vírust hordozó eszközökre, tárgyakra - mint a villamoson a kapaszkodó, a mobiltelefon, vagy a villanykapcsolók - amelyet gyakran használunk. Köztük volt a készpénz is. A járvány alatt sokféle intézkedés született, és edukatív üzenetekkel is próbálták a lakosságot rávenni, hogy ha tehetik, ne fizessenek kápéval, kerüljék minden esetben - hogy csökkentsék a fertőzésveszélyt.

Például március végén a legtöbb bank, terminál átállt a 15 ezer forintos kártyalimitre, míg korábban 5 ezer forint feletti vásárlás esetén kellett beütni a PIN-kódot. Ezzel elsősorban azt akarták elősegíteni, hogy a kártyás fizetés esetén a PIN-kód beütésének okén se kelljen olyan gyakran megérinteni a terminálok gombjait - viszont bármely intézkedés, amely a kártyahasználatra ösztönöz - mivel biztonságosabb fertőzésveszély szempontjából, elvileg a készpénzes fizetést szorítja ki. Elvileg.

Viszont ahelyett, hogy a lakosság szépen elkerülte volna a készpénzt az ajánlások szerint, pont márciusban volt idén a legnagyobb növekedés havi szinten: egy hónap alatt 228 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepe volt a járvány melelőzése érdekében bevezetett korlátozásoknak - az ilyen jellegű krízisek esetén mindig megugrik a készpénz-felvétel. A kézzel fogható pénz még mindig nagyobb biztonságot jelent az emberek számára.

Csakhogy a probléma ott van, hogy a készpénz mennyiség nem csökkent vissza, hanem csak tovább nőtt. Amíg a felhalmozott toalettpapír, konzerv, liszttartalékok azért nyár elejére már kopni kezdtek, a felhalmozott készpénz mennyisége lassabban, de tovább nőtt. Áprilisban 44 milliárs, májusban 39 milliárd, júniusban pedig ismét magasabb 74 milliárd forintos összeggel.

Mi lesz veled MÁP Plusz?

Gondolhatnánk, hogy az emberek a krízisre, válságra reagálva még mindig inkább megtakarítanak, amelynek még mindig az egyik legelterjedtebb formája az otthon tartott készpénz. Viszont a járvány alatt az - éppen a készpénz visszaszorítására kitalált - állampapír iránt megcsappant a kereslet. Ezt azzal is magyarázzák, hogy talán a hosszabb távú megtakarítási kedv még nem tért vissza teljesen, hiába oldották fel a korlátozásokat. Erre is lehet következtetni abból, hogy sokan készpénzben és bankszámlán tartják pénzüket, másrészt az utóbbi hónapok részvénypiaci felfutása sokakat arra sarkalhatott, hogy inkább részvényekben keresse a szerencséjét.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése nem hozta meg a lakosság kedvét ahhoz, hogy ismét úgy vegyék a szuperállampapírt, mint koronavírus idején a lisztet. A legfrissebb statisztikák szerint egyre csökken az az összeg, ami friss megtakarításként érkezik az állampapírpiacra, és ha van is állománynövekedés, azt javarészt a lejáró állampapírok újrabefektetése adja.

Sokkal mélyebben van a probléma, mint gondoljuk

Nem a szuperállampapír volt az egyetlen készpénzgyilkos csodafegyver, amelytől azt reméltük, visszaszorulhat általa a készpénz: az azonnali utalások bevezetése, a különböző mobiltárca applikációk, az online bankkártyás fizetési lehetőség terjedése, az online vásárolható busz és vonatjegyek népszerűbbé válása, a készpénzmentes fesztiválok, vagy a templomperselyt leváltó terminál stb. mind-mind együtt elősegíthetnék, hogy egyre kevesebb készpénz legyen forgalomban. Mégis úgy tűnik az elmúlt évtizedben Magyarországon egyszerre zajlott mind a forgalomban lévő készpénzállomány ugrásszerű növekedése, mind pedig az elektronikus fizetési megoldások gyors térnyerése.

Mégis hogyan lehet, hogy egyre könnyebb lenne megszabadulni végre a készpénztől, amely ráadásul - mint az újfent hangsúlyozva lett hála a járványnak - potenciális kórokozótelep, macerás, és ellopni is könnyebb, mint a virtuális pénzt, mégis egyre több és több van a lakosságnál. Ezt azzal csak részben lehet megmagyarázni, hogy ragaszkodnának az emberek a "régi szokásokhoz", "maradiak", "nem haladnak a korral", stb.

Bánkszámlát nyitnál kevés költséggel? Mutatjuk a legjobb ajánlatokat!

Tény, felmérések is bizonyítják, hogy a legtöbben még mindig napi szinten használnak készpénzt, viszont itt most nem csak a vásárlásra használt, úgynevezett tranzakciós célú készpénzhasználatról van szó, mert azt igenes visszaszorították már valamennyire a különböző alternatívák. A járvány alatt főként sokat lehetett arról olvasni, hogy mennyire megcsappant a készpénzhasználat. Sokkal inkább a megtakarítási célú készpénz felhalmozással van a gond - ez növeli tetemesen hónapról hónapra a lakosságnál lévő kápé mennyiségét.

Ha belegondolunk, ez azt jelentené, hogy májusról júniusra nagyjából minden 30 és 65 év közötti dolgozó magyar lakos eldugott otthon 20 ezer forintot a kisfiókba, a titkos dobozba, a szőnyeg alá, vagy a tálaló szekrény polcát fedő papírterítő alá betömködve amolyan biztonsági tartalékként. Viszont mind tudjuk, hogy a valóság egy kicsit más. Magyarországon a GDP-arányos készpénzállomány is számottevően, 6 év alatt több mint másfélszeresére nőtt:


Forrás: MNB

Tehát nem lehet csupán az a megoldás, hogy a lakosságnak van miből megtakarítania, és egyszerűen a legtöbben úgy döntenek, hogy részvények, szuperállampapír, bankbetétek, stb. helyett inkább a párnacihában tartja a pénzét. A magyar GDP-arányos készpénzállomány euró-pai összehasonlításban magasnak mondható, a különbség azonban sem a környező országokhoz, sem az eurozónához viszonyítva nem kirívó mértékű. Végső Tamás tanulmánya szerint a világszinten összesített GDP-arányos kész-pénzmennyiség mutató 2011 óta folyamatosan emelkedik, jelenlegi becsült értéke megközelítőleg 10 százalék. Az Európára vonatkozó összesített érték ennél csak kevéssel alacsonyabb, 9 százalék körüli, és szintén folyamatos növekedés jellemzi.

Találd meg a legjobb bankszámla ajánlatot a Pénzcentrum kalkulátorával!

Az MNB frissen publikált versenyképességi jelentése is azt támasztja alá: a magyar készpénzállomány nemzetközi összevetésben magas. Az írják, hogy

a válság utáni alacsony inflációs és hozamkörnyezetben a legtöbb országban megemelkedett a likvid eszközök nép-szerűsége, így a GDP-arányos-készpénzállomány emelkedése általános jelenség volt.

Ugyanakkor viszont azt is megállapították: nemzetközi adatok alapján a teljes lakosság tekintetében lemaradás érzékelhető a bankszámlával rendelkezők arányában, de egyes sérülékenyebb csoportokban még nagyobb mértékű hátrány mutatkozik. Ráadásul azok a lépések, amelyek a készpénzhasználat kiszorítása érdekében hoznak, csak növelhetik ezt a hátrányt:

Az elektronikus csatornák előtérbe helyezése és a készpénzmentesítés egyrészről segíthetik a pénzügyi bevonódást, ugyanakkor növelhetik is a sérülékeny, hagyományos bankolást preferáló személyek elszigetelődését. A számlával nem rendelkezők körében a pénzügyi intézményektől való távolmaradás okai között visszatérő a szolgáltatások magas árazása, illetve a megtakarítások és a bizalom hiánya

- írták a friss jelentésben. Tehát egyrészről magyarázható a megtakarítási célú készpénzfelhalmozás azzal, hogy ez gazdasági válságokat követően egy természetes folyamat, amely globális szinten is megjelenik, állhat a hátterében bizonyos fokú bizalmatlanság is - gondolunk itt például a brókerbotrányok miatt megrendült bizalomra a más jellegű befektetések, illetve általában a pénzintézetek felé.

Viszont nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a banki szolgáltatások köréből bizonyos csoportok anyagi helyzetük révén alapvetően ki vannak szorítva, és ez annak hatására csak súlyosbodhat, hogy egyre inkább próbálják leszoktatni a készpénzhasználatról a lakosságot.

A Világbank felmérte, miért nem használják az egyes országokban a banki szolgáltatásokat a lakosok. Az eredmények alapján Magyarország az EU átlagától csak a "Más-családtagnak van számlája" válaszban nem marad el, a "Szolgáltatások magas-árazásában" és a "Bizalom hiányában" ugyanakkor magasan meghaladja a többi-visegrádi és uniós tagország átlagát.

Ez megerősíti az MNB korábbi megállapítása is a nemzetközi összehasonlításban is magas magyar banki díjakról. Tehát van egy jelentős rétege a magyar lakosságnak, amely nem is engedheti meg magának, hogy igénybe vegyen banki alapszolgáltatásokat, így kénytelen készpénzben tartani a megtakarítását is.

Ezen nagyban javíthatna a banki csomagárazás bevezetése is, amely a banki díjak nagyobb fokú átláthatósága révén erősítené a piaci versenyt

- vonta le a következtetést az MNB, azonban a kitöltők 49 százaléka által-megjelölt "Megtakarítások hiánya" a bankszektoron túlmutató problémákra mutat rá, melyeken egyrészt a kiszoruló és sérülékeny társadalmi csoportok felzárkóztatása, valamint ezen csoportokra irányuló, megtakarításokat ösztönző programok segíthetnek - írják. Tehát amíg ezen társadalmi réteg számára nincsen jobb - vagyis megfizethető és megbízható - alternatíva, mint a készpénz, addig hiába is várjuk, hogy végleg megszabudhatunk a papírpénztől és forintérméktől.

Vesd össze itt, melyik a számodra legmegfelelőbb bankszámla!

A készpénzállomány növekedése a járvány hatására szintén nem állt meg, és nem is fog, pusztán attól, hogy elterjedtebbé válik a bankkártyás fizetés, az AFR használata, vagy más innovatív megoldások. Amíg a kiszoruló társadalmi rétegek számára nem nyújtanak a pénzintézetek megoldást, addig egyre több pénz landol a fiók alján, kerül a nagyszoba szőnyeg alá, ahelyett, hogy egy bankszámlán várakozna, vagy valamilyen befektetés útján kamatozna.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 4 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk

Portfolio HR Revolution 2020 Konferencia

Vörös riadó! A munkaerőpiac aktuális kérdései, kihívásai, és természetesen a lehetséges megoldások.

Sustainable World 2020 Konferencia

A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.