Komoly figyelmeztetést adott ki az MNB: sok magyar befektető nincs tisztában ezzel a kockázattal

A piaci manipulációval kapcsolatos jelzések több forrásból érkeznek a jegybankhoz. A legfontosabb ezek közül a STOR bejelentés, amelyet a befektetési vállalkozásoknak és a tőzsdét üzemeltető szereplőknek kell megtenniük, ha felmerül a visszaélés lehetősége. A BÉT és a számlavezetők folyamatosan figyelik, hogy a befektetők milyen megbízásokat adnak és milyen ügyleteket hajtanak végre. A beérkező jelzések akár piacfelügyeleti eljárást is elindíthatnak.

A piaci visszaéléseket szabályozó rendelet szerint minden olyan magatartás manipulatívnak számíthat, amely félrevezető képet ad egy pénzügyi eszköz árfolyamáról vagy keresletéről és kínálatáról. Ide tartozik az is, ha valaki félreérthető információt juttat a nyilvánosság elé. A kereskedés során megvalósított manipulatív ügylet tipikus példája az árfolyam mesterséges mozgatása, de az úgynevezett átkötés vagy önkötés is szabályellenes lehet, mivel ezek is torzíthatják a piacot.

A tartós befektetési számlák használata is hordozhat kockázatot. Ha a befektető a saját TBSZ számlájára vesz vagy arra ad el részvényt, ezek a tranzakciók úgy változtathatják meg a kereslet-kínálat viszonyát, hogy az már sértheti a piaci integritást. Ilyen esetben a szolgáltatók STOR bejelentést is tehetnek, ami piacfelügyeleti vizsgálathoz vezethet.

A jegybank azt javasolja, hogy aki nem jártas a tőkepiaci gyakorlatokban, kérjen előzetes tájékoztatást és járjon el óvatosan. Ha felmerül a piaci visszaélés gyanúja, az MNB hivatalos eljárást indíthat.

Címlapkép: MTI/Kovács Attila