Tényleg a múlté lenne már a bankkártyás fizetés? Így vásárolunk a jövőben

Az elmúlt években jelentős változások formálták a magyar fizetési ökoszisztémát, melyek elsősorban a hazai pénzügyi szektor szereplőit érintették, akik szabályzói és piaci oldalról is nyomás alá kerültek. A változáshoz szükséges lendületet először az Európai Unió által meghatározott, majd 2016-ban kiadott Módosított Pénzforgalmi irányelv (PSD2) adta meg, mely főként a bankszolgáltatások piacát volt hivatott szabályozni. Az irányelv előírta, hogy a bankoknak elérhetővé kell tennie az azonnali fizetést az ügyfelek számára – így Magyarországon is megkezdődött az új fizetési séma bevezetése, amely egyfajta dimenzióváltást is eredményezett. Ezt követően az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) nagy várakozásokkal indult el 2020-ban Magyarországon.

„Az AFR ökoszisztéma rendszerének bevezetése egyértelműen pozitív hatással volt a pénzforgalomra és az ügyfélélményére, hiszen az új fizetési séma lehetővé tette a tranzakciók gyors végrehajtását, így tehát most már elegendő csupán 5 másodperc a fizetési tranzakció végrehajtására. Ezen felül az AFR ökoszisztéma használatával a Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok képesek lesznek még hatékonyabban nyomon követni a tranzakciókat, ezáltal pedig magasabb szintű ellenőrzést és nagyobb biztonságot nyújtani az ügyfelek számára” – mondta Csonka Barbara, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Az AFR 2.0 megérkezésével pedig olyan további funkcionalitásokkal és szolgáltatásokkal bővül az azonnali fizetések tárháza, amely még rugalmasabbá és hatékonyabbá tehetik a tranzakciók lebonyolítását hazánkban, elég csak a kötelező fizetési kérelemre, vagy a megújított QR-kód szabvány bevezetésére gondolni.

Azonnali fizetés után már itt vannak a szupertárcák

Az azonnali fizetési megoldásokkal szinte egyidőben a szupertárcák térnyerése is megkezdődött az Európai Unión belül. Mi több, az EU törekvései közé tartozik az azonnali fizetési ökoszisztémák és a szuper tárcák széleskörű elterjedésének ösztönzése, amely a kormányok, pénzintézetek és a technológiai cégek által is támogatott törekvés. Az európai piacon széles körben teret nyert a Google Pay, az Apple Pay, a PayPal és a Revolut, de a helyi digitális tárcák is egyre népszerűbbek. A helyi digitális tárcák önmagukban nagyon nagy előnyt hordoznak, nevezetesen, hogy az adott országban ismert és elismert fizetési módokat támogatnak, például a holland iDEAL esetében a felhasználóknak csak annyi adatot szükséges megadniuk, amennyi feltétlenül szükséges egy tranzakció végrehajtásához. Ezáltal a felhasználóknak nem kell aggódnia az elfogadottság kérdése miatt.

A Deloitte szerint az automatizáció és a digitalizáció folyamata az eddigieknél is gyorsabban terjed a globális fizetési szektorban. Az egyik fő trend a korábban említett érintésmentes fizetési módok elterjedése, amiknek további lendületet adott a pandémia hatására megváltozott fogyasztói magatartás is. A digitális pénztárcák és mobilfizetési megoldások terén is jelentős növekedés várható, amelyek kényelmesebb és egyszerűbb alternatívát jelentenek a hagyományos fizetési módokhoz képest.

„Ugyan az AFR és a szupertárcák valóban új lehetőségeket nyújtanak, azt is fontos szem előtt tartani, hogy ezek a technológiák a pénzügyi szektor szereplői számára jelentős kihívásokat rónak. Az adatbiztonság és a csalás elleni védelem fontos kérdéseket vet fel és különös figyelmet igényelnek, hiszen a világ számos országában még nincs megfelelő jogi keretrendszer, amely garantálná a felhasználók védelmét és a szolgáltatók felelősségét. Ezen kérdésekre várhatóan a következő Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló módosított EU-irányelv (PSD3) fog kielégítő válaszokat adni” – mondta Berindza Donát, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

EZ IS ÉRDEKELHET

A bankkártya már a múlté? Így fogunk fizetni 2030-ban a szakértők szerint

Az MNB új stratégiai irányok mellett mérhető célokat is meghatározott az elektronikus pénzforgalom terén bevezetve a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszert.

Az európai fizetési ökoszisztémára vonatkozóan az azonnali fizetési rendszerek és az azokhoz kapcsolódó szabványosítás a legfontosabb fejlesztési irányok. A SEPA Instant Payment és az azonnali fizetési rendszerek felhasználásának további elterjedése, valamint a hatékonyabb és egységesebb szabványok kidolgozása jelentős előrelépést jelent a hatékonyabb és olcsóbb fizetési folyamatok érdekében az egész Európai Unióban. Az európai digitális azonosító tárcák területén is számos fejlesztés valószínűsíthető a közeljövőben, amelyek egyszerűbbé és biztonságosabbá teszik az online azonosítást és az adatkezelést az egész EU-ban. A fizetési infrastruktúrák modernizációja és a szabványosítása szintén folyamatosan zajlanak, hogy javítsák a hatékonyságot és az interoperabilitást a globális fizetési rendszerek között.