Ez lehet a jövő sztárvalutája: nagyot kaszálhat, aki most ebbe fektet

Az Official Monetary and Financial Institutions Forum (OMFIF) kedden megjelenő jelentése szerint a központi bankok egyharmada - amelyek együttesen 5 billió dollárnyi tartalékot kezelnek - tervezi növelni arany kitettségét a következő egy-két évben. Ez az arány az elmúlt legalább öt év legmagasabb értéke.

A 75 központi bank körében március és május között végzett felmérés az első pillanatképet nyújtja Donald Trump amerikai elnök április 2-i vámintézkedéseinek következményeiről, amelyek piaci turbulenciát és a dollár, valamint az amerikai államkötvények értékének csökkenését okozták.

Az arany, amelyet a központi bankok már rekordütemben halmoztak fel, hosszabb távon még inkább előnyben részesül, a központi bankok 40%-a tervezi növelni aranytartalékait a következő évtizedben.

A dollár, amely tavaly még a legnépszerűbb valuta volt a felmérésben, idén a hetedik helyre csúszott vissza. A megkérdezettek 70%-a nyilatkozott úgy, hogy az amerikai politikai környezet eltántorítja őket a dollárba való befektetéstől - ez több mint kétszerese a tavalyi aránynak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar készül radikális lépésre a pénzével: durván meggazdagodhat, aki időben lép

Az elmúlt hónapokban újabb gazdasági vihar kezdett kibontakozni: a vámháborúk következményei nem csak a világgazdaságot érintik, hanem a magyar háztartások pénzügyeit is.

A valutákat tekintve az euró és a jüan profitálhat a legtöbbet a dollártól való diverzifikációból. A központi bankok nettó 16%-a tervezi növelni euróállományát a következő 12-24 hónapban, ami a legkeresettebb valutává teszi, szemben a tavalyi 7%-kal. Ezt követi a jüan.

A következő évtizedben azonban a jüan élvez nagyobb előnyt: a központi bankok nettó 30%-a tervezi növelni jüanállományát, és a globális tartalékokban való részesedése várhatóan megháromszorozódik, elérve a 6%-ot.

Három, a tartalékkezelőkkel közvetlen kapcsolatban álló forrás szerint az euró most visszaszerezheti a 2011-es euróadósság-válság során elvesztett részesedését a valutatartalékokban, ami az évtized végére körülbelül 25%-os arányt jelentene a jelenlegi 20% körüli értékről.

Max Castelli, az UBS Asset Management globális szuverén piaci stratégiájának vezetője elmondta, hogy a tartalékkezelők Trump vámintézkedései után számos hívást kezdeményeztek, hogy megkérdezzék, veszélyben van-e a dollár biztonságos menedék státusza.

Emlékezetem szerint ezt a kérdést soha nem tették fel korábban, még a 2008-as nagy pénzügyi válság után sem.

- emelte ki.

Az OMFIF-felmérés szerint a dollár várhatóan megőrzi vezető szerepét a globális devizatartalékokban, de részesedése a jelenlegi 58%-ról 52%-ra csökkenhet 2035-re.

A válaszadók szerint az euró részesedése a globális tartalékokban 10 év múlva körülbelül 22%-ra emelkedhet. Kenneth Rogoff, a Harvard professzora és az IMF korábbi vezető közgazdásza szerint "az euró részesedése szinte biztosan növekedni fog a következő években, nem annyira azért, mert Európát sokkal kedvezőbben ítélik meg, hanem mert a dollár státusza gyengül."

Európa hamarabb is vonzhatna nagyobb arányú tartalékokat, ha növelné kötvényállományát, amely jelenleg eltörpül a 29 billió dolláros amerikai államkötvénypiac mellett, miközben integrálná tőkepiacait. Christine Lagarde, az EKB elnöke szintén sürgette a lépéseket az euró megerősítésére, hogy életképes alternatívája legyen a dollárnak.

Bernard Altschuler, a HSBC központi banki kapcsolatokért felelős globális vezetője szerint az euró az egyetlen valódi alternatív valuta jelenleg, amely jelentős változást hozhat a tartalékok szintjében, és reálisnak tartja, hogy az euró 2-3 éven belül elérje a globális tartalékok 25%-át, ha ezeket a kérdéseket kezelik.

Az Európai Unió a világ legnagyobb kereskedelmi blokkja, gazdasága jóval nagyobb, mint a dollár többi riválisáé. A tőkekorlátozások korlátozzák a jüan vonzerejét. A változás lendülete fokozódott, Európa jelezte hajlandóságát az Egyesült Államoktól való függőségének csökkentésére a védelmi kiadások növelésével, többek között több közös EU-s hitelfelvétellel.

Francesco Papadia, aki az adósságválság idején az EKB piaci műveleteit irányította, a legoptimistább becslés szerint úgy véli, hogy az euró akár két éven belül visszanyerheti 25%-os részesedését. Zhou Xiaochuan, Kína 2002-2018 közötti jegybankelnöke egyetértett abban, hogy az euró tartalékvalutaként betöltött szerepe növekedhet, de hozzátette, hogy még van házi feladat, amit el kell végezni.