Eltűnik a CIB egyik népszerű szolgáltatása: ez jöhet helyette

Az elmúlt évben is nőtt az Eurizon Asset management Hungary Zrt. által a befektetési alapokban kezelt vagyon, a 2021 végi 523,6 milliárdról 8,4 százalékkal, 567,8 milliárd fölé tavaly december végére. Az alapkezelő szakértői szerint a tavalyi mozgások alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a 2022-es év a rövidkötvény-alapok éve volt. A piac mintegy 1450 milliárd forintos növekedéséből több mint 110 milliárdot az ilyen alapok realizáltak – árulta el Komm Tibor, az Eurizon Asset Management Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A kamatszintek jelentős emelkedése újraélesztette a tőkevédett származtatott alapok szegmensét: 2022-ben hat ilyen tőkevédett alappal jelentkezett a társaság, és 2023-ban is kitart a tőkevédett konstrukciók mellett, hiszen ezekkel az alapokkal a befektetők részvénypiaci teljesítményekhez kötött hozamokat élvezhetnek a kötvénypiacokra jellemző tőkevédelem mellett – folytatta az alapkezelő vezetője.

Az infláció emelkedésével párhuzamosan emelkedő kötvénypiaci hozamszintek az év második felében lehetővé tették, hogy a tőkevédelem mellett minimumhozamot kínáló terméket dobjunk a piacra, ami rég nem látott ügyfélérdeklődés mellett 10 milliárd forintot meghaladó vagyonnal zárta a tőkegyűjtési időszakot. 2023-ban további határozott futamidejű tőkevédett részalapokat szándékozunk majd indítani

– magyarázta Komm Tibor. A magasba szökő infláció és a geopolitikai feszültségek a forint gyengülésével karöltve segítették a az Eurizon árupiaci alapjainak teljesítményét: a CIB Arany Alapok Részalapja több mint 3 százalékos pozitív teljesítménnyel zárta az évet, míg a CIB Nyersanyag Alapok Részalapja 30 százalék feletti hozamot ért el. (Ezen részalap hozamát a forint dollárral szembeni, körülbelül 15 százalékos gyengülése is segítette.)

Az Eurizon márka hazai bevezetése és ismertségének megteremtése terén is előrelépést ért el a cég, ezért február elején az igazgatóság döntött arról, hogy a még CIB név alatt futó alapok is felvegyék az új nevet, amit néhány hónapon belül végre is hajtanak majd.

Az infláció átformálta piacokat

2022. rendkívül fájdalmas év volt a tőkepiacoknak: az S&P 500 tőzsdeindex 2008 óta a legrosszabb éves teljesítményét hozta, a globális kötvénypiac egésze 70 éve nem látott árfolyamesésen volt túl, és ezekből adódóan a klasszikus 60/40-es portfólió hozama is 1979 óta először negatív volt. A kiábrándító teljesítmények oka a minden várakozást és 40 éves rekordokat megdöntő infláció, valamint a jegybankok erre válaszul adott agresszív szigorítási politikája volt. A befektetői hangulatot tovább rontotta az orosz-ukrán háború és az ennek nyomán megugró energia- és élelmiszerárak. Főként ezzel magyarázható az, hogy csak a nyersanyagpiaci eszközosztály teljesítménye volt pozitív a tavalyi évben A legfontosabb piacmozgató tehát az infláció és a monetáris szigor mértékének alakulása volt 2022-ben. A várakozások folyamatosan változtak, ami rendkívül bizonytalan és kockázatkerülő környezetet teremtett a befektetők számára – összegezte a tavalyi év fő drivereit Hajdu Egon, az Eurizon befektetési igazgatója.

Az S&P 500 árfolyama október 12-én elérte az éves mélypontját. Azóta pozitív fordulatot, erősebb kockázati étvágyat és emelkedő árfolyamokat látni, mivel az USA inflációs adata októberben, novemberben és decemberben is csökkent, ráadásul a várakozásoknál is nagyobb ütemben. Ez nagymértékben járult hozzá ahhoz a piaci várakozáshoz, ami szerint az USA túljutott az inflációs csúcson, így esetleg a FED is enyhíthet szigorán. Jó hír még és a pozitív piaci hangulatot növelte, hogy az euróövezetben hasonlóan csökken az inflációs dinamika. A jegybankok is reagáltak ezekre az eseményekre, hisz decemberben mind a FED, mind az EKB a korábbiakhoz képest kisebb mértékben, csak 50 bázisponttal emelte az irányadó kamatát. A kommunikáció hanneme viszont nem változott, 2022 végén is maradt a szigorú megközelítés – magyarázta a befektetési szakértő.

2023 már a gazdasági teljesítményről szólhat

Az alapkezelő szakértői szerint a vezető gazdaságok túl vannak az inflációs csúcsokon, a befektetői fókusz idén a gazdasági aktivitásra helyeződik át, ezért a gazdasági növekedés alakulása és a bezető jegybankok monetáris politikája lehet a fő piacmozgató az idei évben. A munkaerőpiac feszes marad, ezért a FED-né, és az EKB-nál sem várható változás a tavaly év végi megközelítéshez képest, maradhatnak tehát a szigorúbb jegybankpolitikák – árulta el Hajdu Egon.

A részvényekben is lehet potenciál

Az Eurizon szakértői nem számolnak recesszióval sem az USA-ban, sem az euróövezetben, a kínai növekedésben pedig még egy nagyobb felíveléssel is kalkulálnak. A részvénypiaci befektetésekben is látnak lehetőséget a társaságnál. Az értékeltségek az USA piacát kivéve mindenhol a sok éves átlag alatt vannak, ami egy jó kiindulópont, de a fókusz nem ezen lesz, hanem a vállalati eredmények alakulásán. A fejlett térségben azonban a potenciál alatti gazdasági növekedés a vállalati szektor eredményeit is csökkentheti, főleg ott, ahol ez jelenleg a sok éves átlag felett áll. Az USA piaca ebben is túlértékeltséget mutat, ezért a társaság inkább az eurózóna és a fejlődő térség  részvénypiacát preferálja – magyarázta Hajdu Egon

Megközelítésünk ennek ellenére mégsem régiós, vagy szektorfókuszú, hanem ennél szelektívebb, mivel az általános részvénypiaci ellenszél erős marad 2023-ban a még mindig magas kamatok, az alacsony növekedés és a csökkenő eredményszámok miatt

– tette hozzá a szakértő. Részvénykiválasztásnál ezért az olyan erős fundamentumokkal rendelkező cégekre fókuszálnak, ahol erős a mérlegszerkezet, továbbá magasak és stabilok a marginok. Ebből következhet az, hogy értékalapú részvények jobban teljesíthetnek a növekedésieknél és más hasonló, szektorszintű preferenciák is kirajzolódhatnak, de ezek inkább csak következményei az értékalapú megközelítésnek – magyarázta Hajdu Egon. Ami pedig a nyersenyagpiacok idei kilátásait illeti, a társaság várakozásai enyhén pozitívak, főleg a kínai újranyitás okozta gazdasági élénkülés miatt – tette hozzá.