10-ből 8 magyar ilyen befektetésben gondolkodik: tudnak valamit?

A magyar lakosság környezetvédelemhez kapcsolódó ismereteit és magatartását térképezte fel az ALTEO Fenntarthatósági Barométer alapját képező reprezentatív országos kutatás[1], amely kitért a válaszadók pénzügyekkel összefüggő attitűdjeire is. Amint az várható volt, az emberek a kincstárjegyeket és állampapírokat (a megkérdezettek 72%-a említette ezeket), a lekötött betéteket és megtakarítási számlákat (70%), illetőleg az előtakarékossági számlákat (64%) ismerik a leginkább a befektetési módozatok közül, a legkevésbé pedig a befektetési alapokat (44%) és a műkincseket (45%). Népszerűségben a lekötött betét és a megtakarítási számla vezet: ezeket a megkérdezettek 44 százaléka használta már, megelőzve az előtakarékossági számlákat (31%) és a megtakarítási célzatú biztosításokat (28%).

A felmérésből az is látszik, hogy a magas végzettség és budapesti lakhely pozitív hatással van a befektetési formák ismeretére és használatára. Míg az átlagos válaszadó a felsorolt tízből hatféle befektetési formát ismert, közel 2 félét pedig használt is, a felsőfokú diplomával rendelkezőknél és a fővárosiaknál magasabb számokat láthatunk: 7,5 és 2,4, illetőleg 7,5 és 2,4. Ez a két ismérv a fenntarthatóság iránti nyitottságra is jótékonyan hat: miközben a megkérdezettek 45 százaléka nevezte fontosnak egy vállalat megítélése szempontjából, hogy az mennyire működik fenntartható módon, a felsőfokú végzettségűek között 53 százalék, a budapesti lakosoknál pedig 55 százalék ez az arány. A befektetés kiválasztásának fontossági sorrendjét egyébként a nyereségesség szempontja vezeti (55% tartja döntőnek), a második helyen pedig az áll, hogyan bánik az adott cég a munkavállalóival (48%). A válaszadók nagy többsége, 85 százaléka állította azt, hogy előnyben részesíti a fenntarthatóságot is figyelembe vevő pénzügyi termékeket.

Ez a vélekedés egybecseng a Bank of America elemzőinek megállapításaival, akik az Egyesült Államok legértékesebb, az S&P500 indexhez tartozó nagyvállalatainak ESG szempontok szerinti teljesítményét vették górcső alá. Az üzleti szervezetek környezeti (Environmental) és társadalmi (Social) hatásainak, továbbá vezetési és döntési mechanizmusainak (Governance) objektív értékeléséhez alkalmazott ESG szemlélet alapján az elemzők arra jutottak, hogy a fenntarthatósági szempontok alapján jobb teljesítményt nyújtó cégek papírjait többre tartják a befektetők: átlagosan akár 15 százalékkal is drágábbak lehetnek, mint az ezen a téren lemaradók részvényei. Még nagyobb szakadék mutatkozik az árazásban az ESG jelentést készítők és nem készítők között. Az elemzés ugyanakkor arra is kitért, hogy míg tíz évvel ezelőtt csupán a társaságok ötöde tett közzé ESG jelentést, manapság már 90 százalékuk tartozik ebbe a körbe.

Szeretnénk mihamarabb ESG megközelítés alapján minősített vállalatként folytatni a működésünket, újgenerációs energiaszolgáltatóként követendő példát mutatva az energetikai piac szereplőinek

– szögezi le ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója, hozzátéve: annál is inkább érdekünkben áll a minősítés megszerzése, mivel az ESG fokozatosan piaci elvárássá érik a magyar részvénypiacon is.