Romokban a családi kassza: súlyos adatok érkeztek a magyarokról

2011 óta méri a lakosság öngondoskodási szokásait az OTP Bank, 2016 óta csökken az ezt megmutató index. 1500 bankszámlával rendelkező embert kérdeztek meg, az adatok reprezentatívak, az adatokra jelentősen rányomta a bélyegét az adatokra - vezette fel a prezentációt Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a bank ma reggeli sajtótájékoztatóján. A válaszadók 35%-ának romlott az anyagi helyzete a pandémia kapcsán, 8 százalék pedig elveszítette az állását.

Így jelenleg 35 ponton van, noha a takarékossági kedv csökkent: 40 százaléknak van a megkérdezettek közül megtakarítása a 16 kiemelten kezelt típus valamelyikében.A friss felmérésben a pénzpiaci termékkel nem rendelkezők 8 százaléka mondta azt, hogy a háztartása anyagi helyzete megengedné, hogy valamilyen összeget rendszeresen félretegyen, vagyis a többségüknek nincs erre lehetőségük. Az iskolázottabbaknak és a vagyonosabbaknak továbbra is több félretett javuk van, a fiataloknak az átlagnál 20 százalékkal kevesebb megtakarítása van, mint az átlagnak.

Nem meglepő módon a járvány kapcsán mindössze kilenc százalék kezdett el többet félretenni. A legtöbben - 42% - szerint most többet kéne tartalékolni, de ezt nem tudják megtenni. Sokaknak hozzá kellett nyúlnia a megtakarításaihoz, a többség ezt a félretett készpénzével tette meg, de voltak, akik a lekötött összegeik egy részét is felhasználták. Elhangzott, hogy a felmérés szerint az emberek 47 százaléka otthon is tart megtakarított pénzt, közel negyedük pedig kizárólag a párnacihában bízik. A többség ennek okaként azt jelölte meg, hogy azonnal kéznél legyen az összeg, esetleg az túl kicsi, vagy a közeljövőben fel kívánja használni. Persze sokan elindultak a befektetési alapok és állampírok preferálása felé.

Kovács Antal felhívta a figyelmet az évek óta jelentős nyugdíjparadoxonra, amely némi elmozdulás mellett idén is szilárd. E szerint bár a válaszadók kis híján háromnegyede szerint kizárólag az államé a feladat, hogy gondoskodjon időskori ellátásukról, 65 százalékuk szerint az adóforintokból finanszírozott nyugdíj nem lesz elegendő. Ehhez kapcsolódó adat, hogy a felmértek mindössze 25 százaléka vállalná, hogy félretesz 71 éves koráig havonta. Összesítésben beszédes adat: annak a hatvan százaléknak a közel háromnegyede, akinek nincs banki megtakarítása, úgy nyilatkozott: nem is lenne lehetősége rá, hogy legyen, még kis összegben sem.

Forrás: OTP Bank

Ha a gyerekeket már fiatal korukban arra nevelik, hogy tegyék félre a zsebpénzüket, az segíthet, hogy ebben szocializálódjanak, jobban tudjanak önkontrollt gyakorolni - mondta el Mihály Nikolett gazdaságpszichológus, az ELTE egyetemi docense. A bankvezető által elmondott információra, miszerint javult a pénzintézetekkel kapcsolatos bizalom, hozzátette: ez ennek ellenére sem erős, emellett önmagunkkal kapcsolatban sem. Sokan szoronganak attól, hogy nem tudják megfelelően kezelni az anyagiakat.

Hozzátette, mindezek javítására a pénzügyi intelligenciát szükséges fejleszteni, amely szerinte egyaránt feladata a kormánynak és a bankszektornak. E szerint fontos elérni, hogy azon túl, hogy meg tudjuk keresni a számunkra szükséges összeget, meg tudjuk védeni magunkat a pénzügyi ragadozóktól - például egy olyan szomszédtól vagy kollégától, aki kölcsön kér, de nem adja vissza. Ezek azonban mi is lehetünk, ha például impulzus vásárlások során annyit költünk, hogy nem tudunk félrerakni eleget.

Emellett elhangzott, hogy bár ahol régebb óta működik piacgazdaság, mint nálunk, ott általában tudatosabbak az emberek az anyagiakat illetően, abból a 12 országból, ahol az OTP jelen van, Magyarország áll a legjobban. Emellett egy év alatt 45-ről 49 százalékra nőtt a rövid és hosszabb távra pénzügyi tervet készítők aránya. Nálunk a bank egészére vonatkozóan az átlagos megtakarított összeg havonta ugyanis 37-38 ezer forint.