Súlyos forint-tízezreket hajigálnak a kukába a magyarok: mindenkinek elment az esze?

A Médiaunió Alapítvány idei, "Élj maradéktalanul!" című, élelmiszerpazarlás csökkentését célzó társadalmi célú kampánya 2020 augusztusában indult és jövő év márciusáig tart. Ennek keretében a szakmai párbeszéd további erősítéséért, a régi és új szereplők összekapcsolásáért, az innovatív megoldások és új lehetőségek megismeréséért szervezett online konferenciát, amelyet dr. Nagy István agrárminiszter videóüzenete nyitott meg. Miniszter úr kiemelte, hogy társadalmunkban egyre nagyobb figyelmet kap a hulladékcsökkentés és az élelmiszerpazarlás visszaszorításának igénye, és a téma azért is különösen fontos, mert káros hatásai nemcsak a gazdaságban, hanem környezetünkben is éreztetik negatív hatásukat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Őrületesen sok pénz landol a magyar családok kukáiban: sokan nem is sejtik

Nem is a legtehetősebbek pazarolnak a legtöbbet.

Mint mondta, "Magyarországon csökkenő tendenciát mutat a pazarlás - az élelmiszerhulladék mennyisége 4%-kal csökkent az utóbbi négy évben -, azonban egy átlagos magyar fogyasztó még így is 65 kg élelmiszert dob a szemetesbe évente. Így még bőven akad tennivaló a lakosság környezet-tudatosságának fejlesztésében. Nekünk pedig az a legfontosabb feladatunk, hogy tudatosan vásároljunk, és mindenből csak annyit vegyünk meg, amennyit el is fogyasztunk."

A Médiaunió és a Tesco közös online meetup-ján tizenkilenc előadó foglalta össze az élelmiszerpazarlás okait, következményeit és a lehetséges megoldásokat környezetvédelmi és szociálpolitikai megközelítésből, a média szemszögéből, illetve innovatív kezdeményezések bemutatásával. Az első szekcióban az előadók néhány megdöbbentő adat segítségével mutatták be a felelőtlen élelmiszerpazarlás mértékét. Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs vezetője a téma felvezetéseként kiemelte: ha az élelmiszerpazarlás "ország lenne", akkor az Egyesült Államok és Kína után a harmadik legnagyobb lenne. 

A Tesco a Magyar Élelmiszerbankkal közösen működtetett napi élelmiszermentő folyamatának köszönhetően 2014 óta közel 27 750 tonna, emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszert mentett meg a kidobástól, amely több mint 69,3 millió adag ételnek felel meg. Az együttműködésünknek hála évente közel 100 000 rászorulón tudunk segíteni" - tette hozzá. A szekcióban elhangzott továbbá, hogy ha a szemétbe kerülő, évente fejenként 6 kiló friss zöldséget, gyümölcsöt, valamint a szintén 6 kiló pékárút és a többi élelmiszert vizsgáljuk, kijelenthető, hogy az élelmiszerpazarlás csökkentésével további félmillió ember lakhatna jól Magyarországon.

A második panelbeszélgetés résztvevői az élelmiszerpazarlás szociológiai hatását elemezték. A Magyar Élelmiszerbank képviselői és a velük kapcsolatban lévő szervezetek rámutattak, hogy milyen összetett hatása van annak, ha a kereskedelemből vagy vendéglátásból összegyűjtött, emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas élelmiszer a rászorulókhoz jut, hogy az éhség csökkentésén túl hogyan gyakorolhat pozitív hatást egy-egy család életére.

A Pénzcentrum.hu a digitális meetup-on ismertette friss felmérésnek eredményét, amelyből - számos más érdekesség mellett - kiderül, hogy a válaszadók legtöbbje listát ír bevásárlás előtt (82,4%), számon tartja a lejárati dátumokat (82%) és nem választ nagyobb mennyiséget, mint ami elfogyna (80,8%). A média szerepét vizsgáló szekcióban emellett több innovatív megoldás is elhangzott a lehetséges együttműködések és figyelemfelkeltő akciókkal kapcsolatban.

Az élelmiszerpazarlás az egész társadalmat érintő, összetett probléma, számos megvitatásra váró kérdéssel és megoldási javaslattal. Ezért rendkívül fontos, hogy az állami, civil és vállalati szereplők - a saját tevékenységi körükön és feladataikon túl - egymással is hatékony párbeszédet alakítsanak ki, amelyet valós tettek követnek. Mindezt a hazai médiumok hatékony és folyamatos támogatásával. Ezt az együttműködést szolgálta a Médiaunió konferenciája.