Bizalmatlanok a magyarok a műtárgyakkal: pedig kaszálhatnának velük

A BÁV megbízásából a GfK Hungária Piackutató Kft. 2018 decemberében reprezentatív online kutatás keretében mérte fel a hazai internetező lakosság műtárgybefektetési attitűdjeit. A felmérés eredményét a most publikált Műtárgybefektetési Index foglalja össze, amely a várható befektetési szándék különböző dimenzióit egyesíti egyetlen értékben. Ez egy 0 és 100 közötti skálán elhelyezkedő szám, amelynél a növekvő érték nagyobb befektetési kedvet jelent, és azt jelzi, hogy a jövőben több ilyen jellegű befektetés várható.

Az Index 22, különböző dimenziókba sorolható elemből áll, amelyekből 7 részindexet hoztak létre. A részindexeket olyan fogalmilag összetartozó elemek alkotják, mint a jövőbeli anyagi kilátások, a befektetői kockázatvállalás, a hozamvárakozások, a műtárgypiac ismerete, a bizalom vagy a műtárgyak presztízse.

Mindezek nyomán a BÁV Műtárgybefektetési Index értéke 2018 decemberében 5 és 79 között szóródott, az átlaga 39 volt. A kutatás szerint a férfiak, a felsőfokú végzettségűek és a legfeljebb kétfős háztartásokban élők körében magasabb az index értéke, vagyis a műtárgyakba való befektetési kedv. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy az index több kutatási hullám után, a valós piaci mozgásokkal összevetve válik majd igazán elemezhetővé. Ha a Műtárgybefektetési Index részindexeit vizsgáljuk meg, a következők derülnek ki.

A műtárgyvásárlási szándék egyelőre alacsony

A vásárlási szándék részindexből az derül ki, hogy a kutatásban résztvevők tényleges műtárgyvásárlási szándéka alacsony: a válaszadók mindössze 5 százaléka gondolja, hogy biztosan vagy valószínűleg műtárgyat fog vásárolni az elkövetkező évben, 21 százalékuk bizonytalan, háromnegyedük pedig inkább vagy biztosan nem fog vásárolni. A biztos vásárlást tervezők sem kívánnak túl magas összeget fordítani erre: mintegy háromnegyedük legfeljebb 200 000 forintot költene műtárgyakra.

Nem sokkal magasabb a vásárlási szándék akkor sem, ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy vásárolnának-e a megkérdezettek műtárgyat, ha váratlanul 1 millió forinthoz jutnának. Ekkor 9 százalék válaszolt valószínű vagy biztos igennel. A még így is alacsony érték azt mutatja, hogy

Aki műtárgyat venne, az leginkább festményt vásárolna (55%), második helyen 35 százalékkal az ékszer áll (ezt a hölgyek választanának magasabb arányban), harmadik az óra (24%), míg a 18-29 év közöttiek elsősorban műszaki régiséget (old timer autót, motort) vennének. A legnagyobb arányban magyar alkotótól vásárolnának, viszont a potenciális vásárlók mindössze ötöde tudott olyan alkotó megnevezni, akitől szívesen venne műtárgyat. A lehetséges vásárlók harmada tájékozódna aukciós házak szakembereinél a vásárlást megelőzően.

Kevesen tájékozottak műtárgyakkal kapcsolatban

A válaszadók mindössze 1 százaléka állítja magáról, hogy ismeri vagy jól ismeri a műtárgypiacot, ami nem is csoda, mivel 45 százalékuk szinte soha nem jár múzeumokba, galériákba vagy aukciókra. Amikor azonban név szerint kérdeztünk rá aukciósházak és galériák ismertségére, akkor a BÁV kiemelkedően jól szerepelt: a válaszadók 91 százaléka állította, hogy ismeri a céget.

A műgyűjtés presztízse magas, de bizalmatlanság övezi

Jellemzően osztják az emberek azt a véleményt, hogy a műtárgyak növelik egy ingatlan presztízsét, és pozitívan értékelik a műtárgyba fektetők tevékenységét is. Ugyanakkor meglehetősen magas a bizalmatlanság a műtárgypiaccal szemben: 41 százalék nem bízik a piacon vásárolható műtárgyak eredetiségében és az értékbecslés helyességében. A presztízs és bizalom részindex az 50-69-es korosztály körében a legmagasabb, míg a 18-29-es korosztály körében a legalacsonyabb.

A magyarok konzervatív és kockázatkerülő befektetők

A kutatásban résztvevők fele rendelkezik fél millió forint feletti megtakarítással, 7 százalékuk 5 és 15 millió, további 7 százalék pedig 15 millió forint feletti összeget tudhat magáénak. Ezt azonban jellemzően konzervatívan kezelik: vagy be sem fektetik (folyószámlán tartják) vagy ha igen, kockázatkerülő módon helyezik el. A kötvényt vagy részvényt vásárlók aránya 17 százalék, az aranyba, műtárgyba vagy ékszerbe fektetőké pedig csak 3 százalék. A befektetési kedv korlátait jelzi az is, hogy váratlan pénz esetén is sokan inkább hitelt törlesztenének, vagy hétköznapi termékekre költenék az ölükbe hullott összeget. A befektetői bátorság részindex magasabb a férfiak, magas végzettségűek, a magas jövedelműek, valamint az idősebbek körében.

A befektetői kockázatvállalási hajlandóság szintén alacsony: a válaszadóknak csupán 5 százaléka hajlandó nem megszokott befektetési formát választani, ha azzal kockázatot is kell vállalnia, és váratlan pénz esetén is legtöbben alacsony kockázatú befektetést választanának. Ebben az esetben is férfiak és a magas végzettségűek hajlamosabbak a nem megszokott és kockázatosabb befektetésekre.

A műtárgyakkal kapcsolatos hozamvárakozás magas

Magas a hozamvárakozás a műtárgyakkal kapcsolatban: a nagy többség (67%) az inflációnak megfelelő, vagy annál magasabb értéknövekedést társít hozzájuk. A többség az anyagi kilátásainak tekintetében optimista: 53 százalékuk úgy gondolja, hogy az elkövetkező egy évben nem változik anyagi helyzete, 31 százalékuk pedig javulásra számít. A válaszadók között a fiatalok és az aktívak jellemzően bizakodóbbak.

- értékelte az eredményeket Zakariás Fruzsina, a BÁV vezérigazgatója. "Az Index több értéke azt mutatja, hogy van hová fejlődnie a hazai műtárgypiacnak az edukáció és a transzparencia területén, annak érdekében, hogy az új vásárlórétegek számára is vonzó alternatíva legyen. Ebben a BÁV kimagasló márkaismertségénél és piaci súlyánál fogva vezető szerepet kíván játszani. A Műtárgybefektetési Index változása évről évre mutatja majd, hogy ez az elhatározásunk és tevékenységünk mennyire volt eredményes, mennyire sikerült a műtárgyat mint befektetési eszközt megismertetni, elfogadtatni és ezzel együtt a vásárlási szándékot erősíteni."