Ekkora a különbség Magyarország gazdagjai és szegényei között

Óriási különbségek mutatkoznak az Európai Országok jövedelem eloszlási statisztikái között - derül ki egy friss Eurostat jelentésből. A beszámoló azt vizsgálja, hogy a legmagasabb jövedelemmel rendelkező népesség 20 százaléka által kapott jövedelem aránya, miként alakul a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező népesség 20 százaléka által kapott jövedelem arányával.

Az összesített adatok alapján 2016-ban Csehországban volt a legkisebb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek között az összes beérkező jövedelem tekintetében (3,5-szeres), míg Bulgáriban a legmagasabb, 8,2-szeres. A grafikonon jól látható, hogy

Ezzel az eredménnyel bőven az EU-s, 5,2-szeres átlagkülönbsége alatt vagyunk. A magyar adat kapcsán azt azonban érdemes megemlíteni, hogy 2010-hez képest nőtt az egyenlőtlenség, hiszen akkor csupán 3,4-szer volt magasabb a leggazdagabbak jövedelme, mint a legszegényebbeké (akkor ez még a cseheknél is kevesebb volt).

Ezzel együtt Magyarország még mindig inkább az egyenlőbb alsó egy harmadba van európai szinten, de például Ausztriában és Szlovákiában még kisebbek a különbségek. Igencsak látványos azonban a Romániában tapasztalható jövedelem egyenlőtlenség. Keleti szomszédunknál ugyanis több mint 7 szeres különbség mutatkozik a gazdagok és szegények jövedelme között.

Egy csipet sóval

Bár a jövedelmi egyenlőtlenség mutató a szociális jogok kialakításánál uniós szinten egy rendkívül fontos mutató, nem szabad elfelejteni, hogy a leggazdagabbak helyzetéről sokszor vajmi keveset tudunk. Tehát a valóságban nagyon is elképzelhető, hogy sokkal brutálisabbak a különbségek, mint azok a statisztikában megjelennek.

Az sem mindegy persze, hogy a statisztikákat milyen metodológia alapján készítik a különböző központok, de az nagyon is valószínűsíthető, hogy

- véli Tóth István György, szociológus, aki a hazai gazdagokat jövedelmük alapján négy nagyobb csoportra osztja. Az első (az empirikus felmérésekben még szereplő) gazdagok jövedelme évente bruttó 6-15 millió forint között alakul, míg a negyedik, úgynevezett szupergazdagok csoportjába már 250-300 milliós éves jövedelemmel lehet bekerülni. Ezzel szemben aggasztó adat, hogy egy 2016-os tanulmány szerint a magyar társadalom fele vagyontalan, tehát 7 millió forintnál kisebb a vagyona (például összes vagyona egy vidéken tulajdonolt házrész).