Az MNB szerint ilyen az etikus bankrendszer

Az útmutatást a jegybank a pénzügyi intézmények számára követendőnek tekinti a kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató gyakorlati kialakításánál, melynek jogszerűségét az MNB vizsgálja majd.

A november végén elfogadott törvény értelmében a pénzintézeteknek a három évet meghaladó futamidejű hiteleknél a hitelkamatot, illetve a referencia kamatlábhoz kötött, változó kamatozású hitel esetében a kamatfelárat, legalább hároméves kamatperiódusra előre kell rögzítenie. A kamatot vagy a felárat a hitel teljes futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal módosíthatja a pénzintézet. A hitelkamatok legfeljebb a kamatváltoztatási mutató, a kamatfelárak pedig legfeljebb a kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig változhatnak - olvasható a tájékoztatásban.

A jegybank hangsúlyozza, hogy a törvény nem a kezdeti kamatot és felárat szabályozza, hanem az első kamatperiódust követően, kamatperiódusonként a kamat, vagy a referencia kamatlábhoz kötött változó kamatozású hitel esetén a felár változtathatóságának százalékpontos mértékét.

Ennek értelmében az indexalapú mutatók gyakorlati kialakításánál a pénzintézeteknek törekedniük kell arra, hogy azok a változók, amelyekből a mutató előáll a hitelezőtől függetlenek legyenek.

Ezen változóknak az ügyfél számára nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie, annak érdekében, hogy a fogyasztó lássa, mely változók hogyan változtak a kamatperiódus alatt. Elvárás továbbá, hogy a mutató kiszámolása a magyarázattal együtt érthető és átlátható legyen az ügyfél számára.

Alapvető, hogy pénz- és tőkepiacok alakulását leíró változókra - a referenciaindexekhez hasonlóan - érvényesüljön a kellő likviditás, átláthatóság és objektivitás elve.

A kamat-, illetve a kamatfelár-változtatási mutatónak százalékpontban kifejezhetőnek kell lennie, és a százalékpontra alakításnak, a magyarázattal együtt szintén érthetőnek és átláthatónak kell lennie a fogyasztónak.

Fontos alapelv, hogy a mutatók kialakítása során nem az előző kamatperiódus alatt megnövekedett költségek következő periódusra történő áthárítása a cél, hanem a soron következő kamatperiódust közvetlenül megelőző változás megragadása a hitelezés refinanszírozási költségeiben, illetve az üzleti kockázat körén kívül álló, a hitel nyújtásához kapcsolódó költségekben.

Ugyanakkor az előbbi alapelvnél figyelembe kell venni, hogy a refinanszírozási költségnél a mutatók mögötti változók idősorai változékonyak lehetnek, ahol kiugró értékek is előfordulhatnak. Ezért mindenképp egy, vagy több havi átlag javasolt. Fontos, hogy adott hónap(ok) átlaga legyen meghatározva, különben napi mutatót kellene előállítani, ami gyengítené az átláthatóságot - írta a jegybank.

Megjegyzik azt is, hogy a törvény 2015. február 1-jével lép hatályba, ugyanakkor a pénzügyi intézményeknek már januárban szükséges a szabályzataik átalakítása annak érdekében, hogy februárban fennakadás nélkül tudják folytatni tevékenységüket.

A kamat vagy kamatfelár módosításának mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kell megállapítani, mivel az ügyfelet a változtatást 90 nappal megelőzően ki kell értesíteni.