Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz,
A következő négy évben fokozatosan lecseréli a jegybank az összes, forgalomban lévő forint bankjegyet. A készpénzcsere több milliárd forintba kerül, ezért felmerül a kérdés, hogy megéri-e most megújítani a forint bankókat, ha esetleg bevezetnék az eurót? Egyáltalán, mikor van reális esély az eurózónához való csatlakozásra?
Hétfői sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy négy év alatt fokozatosan lecserélik az összes forgalomban lévő bankjegyet. Habár a régi bankókon szereplő történelmi portrék és a jelenlegi címletek megmaradnak, az arculat és a biztonsági elemek is megújulnak az évek folyamán. Először a tízezrest cserélik le, a következő megújuló címlettel pedig várhatóan következő évben lépnek tovább.
A jelenleg forgalomban lévő bankjegyek kibocsátását 1997-ben kezdte meg a jegybank. Az akkori átállás az új bankjegyekre körülbelül hárommilliárd forintba került és hét év alatt ment végbe.
Azonban ha figyelembe vesszük azt is, hogy a jelenleg forgalomban lévő bankjegyeket is folyamatosan cserélni kellene az évek folyamán (a jegybank az összes forgalomban lévő bankó harmadát cseréli le évente), akkor a valóságban ez az összeg inkább 6-8 milliárd forintra tehető majd.
KATTINTS! Ilyen lesz az új tízezres bankjegy+FOTÓK
Látható tehát, hogy hosszú évekre és több milliárd forintra van szükség ahhoz, hogy egy ilyen mértékű készpénzcsere végbemehessen. Felmerülhet a kérdés, hogy bankjegyek cseréjéből lehet-e bármilyen következtetést levonni a hosszú évek óta halogatott euró bevezetésével kapcsolatosan?
- nyilatkozta Gerhardt Ferenc a hétfői sajtótájékoztatón az euró bevezetésével kapcsolatos kérdésre. Az MNB alelnöke hozzátette, hogy
A jelenlegi készpénzállomány felújítását mindenképpen meg kellett kezdeni,
2011-ben még úgy nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az euró bevezetésére reálisan 2020-ban van esély. Néhány hónappal később már a 2018-as bevezetést is lehetséges időpontnak nevezte a kormányfő és az akkor még nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György is. Ehhez képest 2013 végén már azt hangoztatta Orbán Viktor, hogy
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Formálisan nem feltétlenül kell, hogy az MNB lépése azt jelentse, hogy csúszik az euró bevezetése, azonban gesztus szintjén valószínűleg ezt is akarja üzenni a pénzcsere - mondta el a Pénzcentrumnak Madár István, a Portfolio vezető elemzője.
Ez azt is jelentheti, hogy a magyar gazdaságpolitika stratégiai időtávon, 5-10 éven belül nem számol az euró bevezetésével. Pedig - ha a feltételeket, például a költségvetési hiány mértékét tekintjük - csatlakozásunk az eurozónához egyre közelebbi is lehetne - véli az elemző.
Az viszont nem túl jó hír, hogy hosszú évekig maradhat pénztárcánkban a fokozatosan leértékelődő forint: elég, ha csak arra gondolunk, hogy ezzel a lakossági vagyon is leértékelődik, de a devizahitelesek helyzetét sem könnyíti meg.
De hogyan jutottunk a 2006-os bevezetés tervétől 2040-ig?
Az eurózónához való csatlakozás elképzelése már 13 éve felmerült: 2001-ben az MNB akkori elnöke, Járai Zsigmond úgy nyilatkozott, hogy Magyarország 2006-tól csatlakozhat a valutaunióhoz.
A csatlakozás előtti évben, 2003 nyarán a Medgyessy-kormány bejelentette, hogy várhatóan 2008-ban válthatja a nemzeti valutát az euró. A 2004-es csatlakozást követően a bevezetés tervezett dátumát már 2009-re tolták ki, majd az évek folyamán ez módosult 2010-ra, 2011-re és 2012-re is.
Habár 2009-ben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök már úgy nyilatkozott, hogy 2012 előtt nem reális az európai valuta bevezetésre, azonban arra nem látott okot, hogy azt 2014 utánra kellene halasztatni. Még ebben az évben utódja, Bajnai Gordon is a 2014-es bevezetést helyezte kilátásba.
A kormányváltást követően 2010 őszén Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár már óvatosabban nyilatkozott: céldátum helyett csak annyit mondott, hogy 2014-15-re az euró bevezetésének feltételei valósulhatnak meg. Fél évvel később pedig már el is jutottunk a fentebb említett 2018-2020-as céldátumig, amely körülbelül egybeesne a készpénzállomány lecserélésének végdátumával.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
De'Longhi Rivelia automata kávégép lenyűgözte a piacot a három International Forum Design Awards (IF) Díj elnyerésével (x)
2024. március 1-jén a De’Longhi, a világszerte elismert vezető háztartási termékeket gyártó vállalat, büszkén mutatta be legújabb innovációját, a Rivelia teljesen automata kávégépet.
- Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki
- Golovin Vlagyimir: több fontos területen is nagyot fejlődött a női kéziválogatott
- Az újságírókat sem kíméli az ukrajnai háború
- BKK: vasárnap kezdődik a fővárosi tavaszi nagytakarítás
- Műszaki információk szivárogtak ki az iPhone 16-ról
- Újabb csalási trükkre figyelmeztet a Telekom