A magyar nyugdíjasoktól idén is százezreket vesznek el?

Hétfőn egy egyházasdengelegi (Nógrád megye) nő tett telefonon bejelentést a Pásztói Rendőrkapitányságra, amelynek során elmondta, hogy három ismeretlen férfi a bejelentést megelőzően bementek a szomszédjában lakó 88 éves, egyedül élő nőhöz és arra kérték, hogy egy 20 ezer forintos bankjegyet váltson fel részükre. Majd a néni figyelmét elterelték, és a lakásból eltulajdonították 540 ezer forint készpénzét.

A rendőrségi ügyelet a szemtanúk személyleírása és gépjármű adatai alapján azonnal körözést adott ki, mely alapján a Pásztói Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztály járőrei az M3-as autópálya hatvani felhajtója után a keresett gépkocsit feltartóztatták, a benne utazó két 31 éves személyt a rendőrkapitányságra előállították.

A kozsoki és kaposvári férfit nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként. A hatóság a gyanúsítottakat - mivel ellenük hasonló ügyben már folyik eljárás - őrizetbe vették és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat az illetékes ügyészségen. Harmadik társukat még keresi a rendőrség.

Bizalmatlanok a nyugdíjasok - ezért tartják otthon a pénzüket

Sokszor akkor sincs bankszámla a háztartásban, amikor a háztartásfő foglalkozása szerint megállapítható, hogy feltételezhetően van rendszeres jövedelmük. Az irodai alkalmazottakhoz, vezetőkhöz és vállalkozókhoz kapcsolódó háztartások 3−5 százaléka nem rendelkezik bankszámlával. A fizikai munkásoknál, háztartásbelieknél és munkanélkülieknél ez az arány már 14−17 százalék, a nyugdíjasoknál pedig meghaladja a 22 százalékot - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) A magyar háztartások fizetési szokásai című tanulmányából.

Azokban a jövedelmi kategóriákban, amikor a háztartás havi nettó jövedelme nem haladja meg a 150 ezer forintot, a bankszámlák átlagos száma 1,5 vagy az alatti, míg a 250 ezer forint feletti kategóriákban több mint 2. Azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek nem rendelkeznek bankszámlával, a legalacsonyabb jövedelműek között a legnagyobb: közel 27 százalék − és ez az arány a jövedelem növekedésével folyamatosan csökken. A háztartásfő iskolai végzettségének növekedésével együtt szintén nő mind a bankszámlák átlagos száma, mind pedig a legalább egy számlával rendelkező háztartások aránya. A bankszámlával nem rendelkező háztartások 35 százaléka falvakban vagy községekben, további 35 százaléka pedig kisebb városokban él.

Bankkártya-ellátottság szempontjából hasonló a helyzet, mint a számláknál: a háztartások 85 százaléka rendelkezik kártyával. Ebben az esetben az ellátottság jobb, mint a számláknál, hiszen a bankszámlával rendelkezők 18 százalékának több mint két bankkártyája van. Ezekből az adatokból azonban nem következtethetünk arra, hogy a lakosság szívesen és gyakran használná ezt a készpénz-helyettesítő eszközt, a nagyfokú elterjedtség valószínűleg nem tükrözi a háztartások valós keresletét, sokkal inkább indokolható sok pénzforgalmi szolgáltató azon gyakorlatával, miszerint lényegében automatikusan biztosítja a bankkártyát minden ügyfelének. Ezt támasztják alá a tranzakciós adatok is.

A tanulmány megállapítása szerint az átlagnál kevesebbszer használnak készpénzmentes megoldásokat a nyugdíjasok, valamint ott, ahol a családfő munkanélküli vagy háztartásbeli. Ennek oka mindkét utóbbi esetben a rendszeresen bankszámlára érkező jövedelem hiánya lehet. A nyugdíjasok mellett a fizikai munkások és a munkanélküliek használják legritkábban a kártyát. A nyugdíjasok esetében fontos szerepet játszhat az új eszközökhöz való alkalmazkodás nehézsége, illetve a bizalmatlanság is.