A hazai bankkártya üzletág mai fejlettségi szintje jól tükrözi a fizetési eszköz nyugat-európai és magyarországi megjelenése között eltelt 20 év különbséget - állapítja meg az Magyar Nemzeti Bank jelentése.
A számokból kiderül, hogy térségünkben sincs túl nagy okunk a büszkeségre, az egy főre jutó plasztikok számát tekintve ugyanis csak Lengyelországot és Romániát előzzük meg. Az egymillió főre jutó bankjegykiadók (atm) és a kereskedői terminálok (pos) esetében ugyan előrébb tartunk - magunk mögé utasítottuk például Szlovákiát, az atm-eknél pedig Csehországot is -, de az uniós átlagtól ezen a téren még markánsabb az elmaradás.

A plasztikok száma 2008-ban mindössze 5 %- kal emelkedett, és véget ért a hitelkártyák szárnyalása is. A mindössze 2 %-os tavalyi emelkedés az üzletági átlagtempó felét sem éri el, az MNB szerint ugyanis - feltehetően a gazdasági válság miatt - mind a kártyakibocsátó bankok, mind az ügyfelek óvatosabbá váltak.
Az üzleti jellegű kiadások fedezésére használt businesskártyáknál viszont 8 %-os, az internetes vásárlások biztonságát növelő, úgynevezett virtuális kártyáknál pedig 14 %-os volt a növekedés. Ezeknek a plasztikoknak azonban a teljes állományon belül még így is igen csekély a súlya.
Nemcsak a forint szárnyal: az kaszált ma nagyot, aki ebbe fektette a pénzét a Budapesti Értéktőzsdén
A részvénypiac forgalma 23,1 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével emelkedtek az előző napi záráshoz képest.
-
Az egészségbiztosítással megelőzhetjük a bajt és megőrizhetjük az egészségünket (x)
A megfelelő egészségbiztosítás nemcsak anyagi védelmet nyújthat, hanem az egészségügyi ellátások megszervezésében és finanszírozásában is segítséget adhat.







