A hazai bankkártya üzletág mai fejlettségi szintje jól tükrözi a fizetési eszköz nyugat-európai és magyarországi megjelenése között eltelt 20 év különbséget - állapítja meg az Magyar Nemzeti Bank jelentése.
A számokból kiderül, hogy térségünkben sincs túl nagy okunk a büszkeségre, az egy főre jutó plasztikok számát tekintve ugyanis csak Lengyelországot és Romániát előzzük meg. Az egymillió főre jutó bankjegykiadók (atm) és a kereskedői terminálok (pos) esetében ugyan előrébb tartunk - magunk mögé utasítottuk például Szlovákiát, az atm-eknél pedig Csehországot is -, de az uniós átlagtól ezen a téren még markánsabb az elmaradás.
A plasztikok száma 2008-ban mindössze 5 %- kal emelkedett, és véget ért a hitelkártyák szárnyalása is. A mindössze 2 %-os tavalyi emelkedés az üzletági átlagtempó felét sem éri el, az MNB szerint ugyanis - feltehetően a gazdasági válság miatt - mind a kártyakibocsátó bankok, mind az ügyfelek óvatosabbá váltak.
Az üzleti jellegű kiadások fedezésére használt businesskártyáknál viszont 8 %-os, az internetes vásárlások biztonságát növelő, úgynevezett virtuális kártyáknál pedig 14 %-os volt a növekedés. Ezeknek a plasztikoknak azonban a teljes állományon belül még így is igen csekély a súlya.
Az Eurostat évente felméri, hogy az európai háztartások mekkora hányada nem tudna saját erőből fedezni egy hirtelen jött, előre nem tervezett kiadást.
Egy több évtizedes kutatás szerint a tartós pénzügyi nehézség lassabb gondolkodással és memóriaromlással járhat.
A húsos étkezés megfizethetetlensége az egyik legfontosabb európai szegénységi mutató.
A részvénypiac forgalma 19,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Magyar Telekom kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.
Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) július elején több mint 100 milliárd forint értékben vásárolt vissza magas kamatozású Fix Magyar Állampapírokat.
Két borsodi falu Magyarország leggazdagabb települése, már ami az egy főre jutó, SZJA-alapú jövedelmet illeti
Iránykereséssel kezdődhet a keddi kereskedés. A BÉT részvényindexe, a BUX 1002,32 pontos, 0,7 százalékos emelkedéssel 144 473,37 ponton zárt hétfőn.
Az ötven leggazdagabb magyar már több mint 9000 milliárd forint felett jár, miközben világszerte robbanásszerűen nő a szupergazdagok száma. Mutatjuk!
Növekvő forgalomban emelkedett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten
A vagyonadó bevezetése a kormány egyik kiemelt választási ígérete volt, a részletszabályok kidolgozása jelenleg is zajlik.
A globális részvénypiacok legfontosabb kérdése jelenleg az, hogy érdemes-e megtartani vagy megvásárolni a mesterségesintelligencia-láz által hajtott félvezetőgyártók részvényeit.
A részvénypiac forgalma 20,3 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest, a Mol papírjanak árfolyama történelmi csúcsot ért.
Sokan álmukból felkelve is rávágják, hogy a gyermek mellett a házastárs is törvényes örökösnek számít.
A világ egyik legnagyobb cukorgyártója lehet a következő időszak egyik érdekes befektetési sztorija.
A Sándor-palota közzétette Sulyok Tamás volt köztársasági elnök záró vagyonnyilatkozatát
A Pénzcentrum három hazai alapkezelő szakértőjét kérdezte arról, meddig tarthat még a mesterséges intelligencia rali.
Az ügyfélszámlák száma kicsit ugyan visszaesett, az egy számlára jutó átlagos vagyon megközelítette a 220 millió forintot.
Megkezdődtek a végrehajtói inkasszók a magyarországi Revolut-számlákon.
