A tengerentúlon ez nem is tűnik olyan lehetetlennek. Amerikában az egyes neves egyetemek alapjaiba történő pénzbefektetés megéri a volt diákoknak, tanároknak, de az egyetemek is profitálnak belőle.
2003-ban a Harvard az elsők között ajánlotta fel a lehetőséget, hogy az érdeklődő adományozók az egyetem jól teljesítő alapítványi alapjaiba fektessenek. Az amerikai Internal Revenue Service pedig már több neves intézménynek is (Stanford University, University of Notre Dame, Massachusetts Institute of Technology) megadta az engedélyt ilyen tevékenység végzésére.
Az opció az adományozóknak arra ad jogosítványt, hogy azok részesedhessenek az egyetem alapjainak bevételeiből. Ez rendkívül előnyös lehet az egyedi befektetők számára, hiszen az egyetemi alapok számos olyan befektetési formát is elérhetnek, amire a kisbefektetőknek nincs lehetőségük.
Az amerikai egyetemi alapok a legsikeresebb befektetők közé tartoznak, így például a Harwardé az elmúlt 10 év során éves szinten 15,2 százalékos hasznot hajtott, míg ugyanezen időszak alatt az S&P 500 indexe éves szinten 8,3 százalékot teljesített. Egyetlen hátránya ennek a befektetésnek az lehet, hogy a speciális szabályok miatt az alapokból származó jövedelem magasabb adókulcs alá esik.
Súlyos krízis fenyegeti a magyar háztartásokat: egyetlen váratlan kiadás elég, és beüt a katasztrófa
Az Eurostat évente felméri, hogy az európai háztartások mekkora hányada nem tudna saját erőből fedezni egy hirtelen jött, előre nem tervezett kiadást.
-
Letarolták az európai kiskereskedelmet: már minden második megvásárolt termék ebbe a kategóriába tartozik
A saját márkás termékek népszerűsége töretlen.







