2021. január 26. kedd Vanda, Paula
HR Centrum

Óriási tartalékok vannak a magyar munkaerőpiacon: mégsem kér belőlük senki?


A magyar gazdaságot sújtó súlyos munkaerőhiánynak vége, bár időről időre jelentkeznek olyan szektorok, melyek küszködnek, egyelőre azonban nem látni, mennyire tartós állapot ez. Tény, hogy vannak még tartalékok a magyar társadalomban, például a megváltozott munkaképességűek, akiknek a foglalkoztatottsági rátájuk szinte kétségbeejtően alacsony, holott egy nagyvállalat számára számos előnye lehet, ha mmk-st foglalkoztat.

Az elmúlt 3-4 év a súlyos munkaerőhiányról szólt: a magyar gazdaságban a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya volt a legnagyobb probléma. Ezekben az időszakokban a társadalom tartalékai felé nyúltak a toborzók, sőt a kormányzat is, megszólítva a nyugdíjasokat, a diákokat, a kismamákat és a megváltozott munkaképességű személyeket.

A pandémia a fogyasztás mérséklődését, azaz keresletcsökkenést okozott a gazdaságban, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világban, így a munkaerőpiaci helyzet azonnal megváltozott - mondta a Portfolio-nak még október végén Parragh László, az MKIK elnöke. A cégek úgy látják, hogy a koronavírus-járványnak hosszabb távú hatásai is lesznek.

Más vélemények szerint egyes szektorokban azonban igenis ismét felütötte fejét a munkaerőhiány, A Prohuman tapasztalatai azt mutatják, hogy bizonyos ágazatokban már újra munkaerőhiányról lehet beszélni, így például feldolgozóipari, termelő és gyártó szektorokban. A vállalat szakemberei szerint jelenleg nem lehet tudni, hogy mindez mennyire lesz tartós, hiszen a járvány-helyzet számos kockázatot és bizonytalanságot rejt, és ez kihatással lehet a vállalatok teljesítményére, piacaira és beruházásokra, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolják a foglalkoztatást is.

Mindezektől függetlenül tény, hogy a megváltozott munkaképességű személyek minél szélesebb körű foglalkoztatása a mindenkori cél, nem csak gazdasági, de szociális megfontolások mentén is.

A foglalkoztatási törvény szempontjából megváltozott munkaképességű személy, aki testileg vagy értelmileg akadályozott, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. A hagyományos, medikális modell a fogyatékosságot elsősorban az egyén problémájaként definiálja, amelyet közvetlenül valamilyen betegség, baleset vagy egyéb egészségi ok idéz elő. Ezzel szemben a szociális modellben a funkcióképesség egymással összefüggő - többnyire a társadalmi környezet által meghatározott - tényezők eredője.

Az "MMK-sok"

Magyarországon 10 évente van népszámlálás, a köztes időszakban, félidőben egy ún. mikrocenzus, így a legfrissebb hivatalos statisztikai adatok 2011-ből, illetve 2016-ból vannak. 2011-es népszámlálás adatai alapján: 767 ezer fő vallotta magát megváltozott munkaképességűnek, közülük mintegy 200 ezer fő a fogyatékos személyek száma. (Kifejezetten az volt a kérdés, hogy megváltozott munkaképességű-e, a tartós betegségben szenvedő, illetve egészségkárosodott személyek nagyobb arányban lesznek megváltozott munkaképességűek).

Sok olyan fogyatékos személy van egyébként, akinek az állapota nem elég súlyos ahhoz, hogy a rehabilitációs bizottság megállapítsa számára a megváltozott munkaképességű státuszt, illetve olyanok is vannak, akik e minősítés nélkül is jól boldogulnak 

 - mondta el a Pénzcentrumnak Facsar-Bencsik Orsolya, a Salva Vita Alapítvány munkatársa, majd hozzátette, hogy ez minden esetben egyéni élethelyzet, állapot függvénye, és olyan helyzetek, emberek is vannak, akik esetében nem feltétlenül indokolt a minősítési folyamat elvégzése. Ők az alapítványnál elsősorban értelmi fogyatékos/ autista és megváltozott munkaképességű személyekkel foglalkoznak.

Milyen esélyeik vannak?

A KSH a legutóbbi népszámláláskor megállapította, hogy  15-64 éves megváltozott munkaképességű személyek rendkívül alacsony, 18,1 százalékos foglalkoztatási rátája az iskolai végzettség növekedése mentén sem javul látványosan. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rátája az iskolai végzettség minden szintjén jóval alacsonyabb egészséges társaikénál, és még a munkavállalás szempontjából legkedvezőbbnek tekinthető felsőfokú végzettségűeket jellemző 31 százalékos érték is csak igen kis mértékben haladja meg a legfeljebb alapfokú végzettségű, de egészséges népesség foglalkoztatási rátáját (29,2%).

A legfrissebb hivatalos statisztika szerint, amely 2016-os, Magyarországon 408 ezer fogyatékos személy élt, 2011-ben 490 ezer. A fogyatékos lakosság számának csökkenésében több ok között feltételezhetően meghatározó szerepet játszik, hogy az egészségi állapothoz kapcsolódó szociális ellátások rendszere a vizsgált időszakban jelentős mértékben átalakult, megszűnt a rokkantsági nyugdíj, felülvizsgálták az érintettek visszahelyezhetőségét a munkaerőpiacra, az idősebbek ellátását öregségi nyugdíjra váltották, valamint átalakultak az ellátórendszer jogosultsági feltételei - olvasható a KSH 2016-os mikrocenzusában.

Közülük 2011-ben 13 százalék volt foglalkoztatott, 2016-ban 16 százalék a KSH adatai szerint, 2019-re pedig 35 százalék körüli szintre emelkedett a Trenkwalder becslése szerint. A megváltozott munkaképességű személyek többsége a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorban, elsősorban humán és szociális területen dolgozik, 40 százalékuk részmunkaidőben látja el feladatait.

Ez az érték még mindig az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, amelynek átlaga 50 százalék körül mozog. 

A 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok mintegy 80 százaléka foglalkoztat már megváltozott munkaképességű kollégát, a legmagasabb arányban Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében (93, illetve 86%), a legalacsonyabb arányban pedig Nógrád megyében (55%).

Egy vállalatnak hol éri meg?

Egy vállalatnak, aki több mint 25 főt foglalkoztat, rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie, ha a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak aránya kevesebb, mint 5 %. Tehát gyakorlatilag 25 munkavállalónként 1 megváltozott munkaképességű személyt kellene foglalkoztatni. Amennyiben ez nincs meg, a hiányzó létszám után a mindenkori minimálbér kilencszeresével megegyező összeget, 2020-ban 1.449.000 ft, ún. rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie.

Ám a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesülésen kívül, egy vállalat megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetében mentesül a szociális hozzájárulási adó befizetése alól, ami most a bruttó fizetésének a 15,5 százaléka - ez leginkább a magasabb fizetésű munkavállalók esetében érdekes. Ám Facsar-Bencsik Orsolya szerint vannak ennél értékesebb hozadékai is:

De azért is éri meg, mert sok munkáltatótól hallottuk vissza, hogy jó hatással vannak a munkahelyi kultúrára. Sőt, volt olyan munkáltató, aki elmondta, az értelmi sérült munkavállalókat időnként áthelyezte azokba a részlegekbe, ahol valami feszültség volt a csapatban, mert ha ők ott voltak, könnyebben megoldódtak a problémák. Odafigyelést váltott ki a fogyatékos emberek jelenléte, és egymásra is jobban odafigyeltek a kollégák.

- mondta el a szakember. Ami nemzetközi felmérések alapján is fontos szempont még, hogy a cégek vásárlói, ügyfelei között is vannak fogyatékos emberek, akiket jobban ki tudnak szolgálni azok, akiknek a munkatársaik között is vannak érintettek, hiszen saját tapasztalatból tudják, mire kell figyelni a velük való interakció során. Valamint ma már, főleg a fiatalabb generáció munkakeresése során kifejezetten szempont, hogy a cég mennyire elkötelezett társadalmi ügyek pl. az esélyegyenlőség, sokszínűség mellett. Abszolút presztízskérdés ma már, hogy egy cégnek jó legyen a hírneve ilyen téren is, ha igazán jó és elkötelezett munkaerőt akar.

Mennyire nyitottak a magyar cégek?

Ezek után adódik a kérdés, mennyire nyitottak a magyar cégek a mmk-sok irányába? Orsolya szerint a magyar cégek ma már sokkal nyitottabbak a fogyatékos személyek fogadására, mint 1993-ban, az alapítvány indulásakor. Bár természetesen még ma is sok cég van, amely hamarabb választanak egy nem fogyatékos személyt munkatársnak.

Ennek egyik oka, hogy sok munkáltató tart tőle, hogy egy fogyatékos munkavállaló számára adaptálni, akadálymentesíteni kell a környezetet. A megváltozott munkaképességű személyek közé tartoznak az egészségkárosodott személyek is, például a cukorbetegek, akiknek olyan speciális igényeik vannak, amik problémát jelenthet egy munkáltatónak. A Neked MUNKA, Nekem ÁLOM! program kapcsán azt tapasztaljuk, hogy nyitottak a munkáltatók, nagyon szívesen fogadnak egy-egy napra fogyatékossággal élő személyt, lelkesen megmutatnak neki mindent, és ki is derülhet, hogy alkalmas lenne-e munkaerőnek. Viszont sok esetben nehéz ennél tovább lépni.

Az Alapítvány által szervezett találkozások, elsősorban a szemléletformálásról szólnak, létrehoznak egy személyes találkozást egy fogyatékos személy és egy nyitott munkáltató között. Ezekben az esetekben nem elsődleges szempont, hogy az a személy, akit odavisznek valóban megfelelő lehet-e munkatársnak. Ellenben amikor elhelyeznek valakit, azt a folyamatot komoly felmérés előzi meg, mely során kiderül, hogy a jelentkező milyen munkára alkalmas, mit szeretne csinálni, és a munkáltatóval is több találkozás történik a folyamat során.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

HRBLOGGER
perfekt
2021. 01. 25. 07:33
A szankciótörvényről - I.

A vállalkozások és a magánszemélyek szempontjából egyaránt lényeges jogszabályi változásokkal...

hrdoktor
2021. 01. 25. 06:45
Koronavírus: így enyhítsünk a szorongás új formáján

Természetes jelenség, hogy a COVID-19 járvány során aggódunk saját és szeretteink egészségéért....

coachco
2021. 01. 24. 15:10
Kiírni magunkból a családot

Az alcím friss könyvélményemre utal. És arra, amin sokat gondolkodom mostanában. Miért is annyira...

vezetoi-coaching
2021. 01. 24. 09:46
Széljegyzet egy bejegyzéshez... és a “mit lehetne tenni” örök kérdéséhez...

Oberfrank Zoltán blog-posztjához (“Miért vesznek fel a cégek munkatársakat”) a  Linkedin terjedelmi...

legacykft
2021. 01. 22. 20:00
4 érv a sokszínű csapatok mellett

Az nem kérdés, hogy a diverzitás témaköre mára már nagy népszerűségnek örvend a csapatok...

hrbonbon
2020. 12. 24. 00:05
Adventi ajándék egypercesek - 24. nap

2020-12-21 00:05 "„Ahogy a visszajelzéseknek, úgy az érdemek elismerésének is nagy szerepe van...

ajovomunkahelye
2020. 12. 18. 13:56
Globális Covid felmérés és Legjobb Munkahelyek Program a Liferaynél

2016-ban az egyik kereskedelmi tévé híradójában látta meg először a Liferay cég vezetése...

NÉPSZERŰ
FRISS


Private Investor Day 2021

Mibe fektessünk 2021-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked