Ez nagyon sok állásinterjú után elmarad: pedig óriási pszichés megkönnyebbülést jelent

Mindannyian fel tudunk eleveníteni olyan munkahelyeket, konkrét pozíciókat is, amelyekre valaha is jelentkeztünk. Különösen azokat, amelyekhez kellemetlen, fájdalmas emlékek kötődnek az álláspályázat kimenetével kapcsolatban. Egy álláspályázat elküldésével az idegtépő várakozás és reménykedés hullámvasútja kezdődik el. Reménykedtünk a visszajelzésben reggel, délben, este. Naponta számtalanszor is lessük a mobilt, volt-e nem fogadott hívásunk, nézzük az új üzeneteket a mailbox-ban. Csekkoljuk az álláshirdetés honlapját, hogy fent van-e még a hirdetés. Jobb esetben próbálunk kicsikarni valamilyen választ az interjúztatótól, HR-től, vezetőtől, az ismerőstől, aki figyelmünkbe ajánlotta a pozíciót.

Majd idővel belefáradunk a várakozásba és a családtagokkal, barátokkal is kerüljük a témát, nehogy rákérdezzenek, mert már mi sem tudjuk mit is mondjunk. Az idő homokja pedig elhalványítja a reményvesztett várakozás fájdalmát, a visszajelzés hiányát, vagy az érthetetlen, átlátszó indoklást, amivel semmit sem tudtunk kezdeni, csak dühöngeni és beleroppanni. Idővel megcsorbult önbizalommal és keserűséggel lépünk tovább, amikor újra képessé válunk rá. A fájdalom és csalódottság érzése pedig mindig is ott marad bennünk mélyen eltemetve. A keserűség pedig újra és újra feltör bennünk, amikor szembetalálkozunk ugyanannak a cégnek a logójával.

300 000 álláskereső van a magyar munkaerő piacán 2020 decemberének számai alapján. Közel 300 ezren reménykednek abban, hogy kapnak majd visszajelzést az álláspályázat kimenetével kapcsolatban. Amennyiben levonjuk a nyitott pozíciók számát a sikeres álláspályázatok után, akkor is több százezres nagyságrendű álláskereső marad. Nagyon nagy részük sajnos most is a fent leírt érzések teljes skáláját éli meg. Értük szeretném felemelni a szavam és felhívni a figyelmet az elutasított álláspályázatok visszajelzésének elengedhetetlen szükségességére.

Mennyire hangzik hihetetlennek az a tény, hogy pusztán egy korrekt visszajelzés óriási pszichés megkönnyebbülést jelent már egyetlen egy álláskeresőnek, hát még százezrek számára. Egy korrekt visszajelzéssel felelősséget vállalunk a döntésünkért. Világos információt adunk az álláskeresőnek, amely hatással van még családja mentális közérzetére is, és tudatosan hozzájárulunk a további lehetőségek tervezéséhez, elősegítve továbblépés képességéhez elengedhetetlen pozitívabb mentális fókuszt. Mindannyian tapasztalatból tudjuk jól, hogy a bizonytalanságnál is sokkal jobb a biztos nemleges válasz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így készíts új önéletrajzot a karantén után: szakmai önéletrajz minta, önéletrajz készítése 2020

Hogy néz ki egy önéletrajz 2020-ban?

Munkáltatóként nem is kérdés, hogy mennyire is szeretnénk, ha az elutasított álláspályázók is jó hírünket vigyék tovább rólunk: "Igen, ismerem a céget. Sajnos elutasítottak és nem engem választottak. Korrektek voltak, mert visszajeleztek." Képzeletben tegyük hozzá, hogy még az is elhangzik "...és azzal indokolták, hogy ...". Számomra itt kezdődik az employer branding. A munkavállalóinkon, az álláspályázatainkra "igen" választ kapott jelölteken túl, érezzünk még nagyobb felelősséget az elutasított álláspályázók iránt is.

A visszajelzés tényén még tovább is megyek. A legfontosabb 3 dolog, amelyet MINDEN álláskereső megérdemel a visszajelzés tényén túl:

• munkakörhöz tartozó kompetenciákhoz kapcsolódó korrekt indoklás

• munkáltatóként jelezni, hogy köszönettel vesszük, ha a nemleges válasz ellenére is ismeretségi köréből ajánl álláskeresőt az adott pozícióra, vagy jövőben meghirdetendő állásokra

• 1 kedves emberi szó

A dolgozói ajánlási rendszer kiépítésével egyes cégeknél már a nyitott pozíciók 80%-át dolgozói ajánlásokkal töltik be. Miért is ne lehetne ugyanezt a módszertant alkalmazni az álláskeresők kapcsolati hálójában? Esetleg ajánlási jutalékot is ki lehetne dolgozni számukra?

A mi döntésünk, hogy mit is kezdünk a visszajelzéssel. Tudjuk-e objektíven, tényszerűen kezelni és a helyén értékelni a visszajelzést? Képesek vagyunk-e adott kompetenciára, képességre vonatkozó visszajelzéseket meghallani, beilleszteni a jövővel kapcsolatos karrier elképzeléseinkbe, és elkezdeni dolgozni azok fejlesztésén? Utolsó sorban, pedig ha nekünk nem sikerült az álláspályázat, gondolkodjunk el azon, hogy van-e olyan álláskereső az ismeretségi körünkben, aki ajánlani tudnánk. Ez egy teljesen új személetmód.

Tény, hogy az elmúlt néhány év üzleti és HR kihívásai során iparágtól függetlenül számtalan alkalommal megoldottunk és részesei voltunk ennél milliószor bonyolultabb, komplexebb projekteknek, tranzakcióknak előre el nem képzelt innovációinak megvalósításával, kivételes IT megoldásokkal, akkor ezt is meg tudjuk valósítani! Rajtunk áll, hogy mikor kezdjük el az értéket teremtő visszajelzések adásának új korszakát. A hosszú hónapok végtelen pszichés megterheléssel teli világában ez olyan lenne, mint egy lélegzetvételnyi friss levegő.

Nagyon sok szakmai beszélgetésnek vagyok részese, amelynek témája a covid utáni világ új normája. Formálódóban van számtalan elképzelés, amely idővel majd szépen kikristályosodik. Mi lenne, ha a jövő világának az álláspályázatok visszajelzésének megreformálása lenne az egyik teljesen új eleme, amely a tisztelet és korrektség értékeken alapszik?

* Jelen írás a szerző magányvéleményét tükrözi, ami nem feltétlenül egyezik a Pénzcentrum és a Portfolio Csoport hivatalos álláspontjával.