Árvaellátás: meddig jár az árvasági ellátás, mekkora az összege, mik a feltételei, mikor utalják 2026-ban?

Cikkünkben annak jártunk utána, mi mindent érdemes tudnunk az árvaellátás igénylése kapcsán. Olyan fontos kérdésekre keressük a választ, mint: az árvaellátás meddig jár a gyermek számára, milyen feltételeknek kell megfelelnie, hogyan történik a juttatás folyósítása és mennyi az árvaellátás összege. Mutatjuk, milyen papírmunkát szükséges elvégezni ahhoz, hogy a jogosult megkaphassa a havi rendszerességű árvasági segélyt, hol és hogyan tudjuk leadni a nyomtatványokat.

3,6%-ot emelkedik az árvaellátás havi összege

A nyugellátások és egyes más ellátások 2026. januári emeléséről szóló 410/2025. (XII. 22.) kormányrendelet kimondja, hogy a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 61. §-ában foglaltak alapján és

a várható infláció éves mértékének figyelembevételével 2026. január 1-től 3,6%-os mértékű emelés érinti a magyar nyugdíjakat és a nyugdíjakhoz kötődő egyéb ellátásokat – köztük az árvasági ellátás összegét is (ezt az emelést leszámítva azonban az árvaellátás minimumösszege idén nem változik).

A Magyar Közlöny 155. számában részletesen kifejtett 2026-os nyugdíjemelés kizárólag azokat érinti, akik 2025. december 31-ig legalább egy napig jogosultak voltak az ellátásra (vagyis azok, akik 2026. január 1-jén vagy azt követően vonultak nyugdíjba, jelen esetben nem kapnak emelést). A nyugdíjemelés kalkulátor 2026 évi számításai szerint az eddigi járandóságok összegét kell növelnünk 3,6%-kal, a pontos összeg tehát továbbra is attól függ, kinek mekkora a nyugdíja.

Mi az árvaellátás lényege, mennyi az árvaellátás összege 2026-ban?

Az árvaellátás (köznyelven árvasági ellátás vagy árvasági segély) egy, a hozzátartozói nyugellátások kategóriájába tartozó, TB-jogviszonyhoz kötött, jövedelemarányos, havi rendszerességű pénzbeli ellátás, amelyre alapesetben az öregségi nyugdíjra jogosult elhunyt (vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerzett) biztosított gyermekei, egyéb esetekben pedig az unokái, dédunokái, testvérei jogosultak. Az árvaellátás feltételeit az elhunyt jogszerzőre és az ellátás kedvezményezettjére vonatkozóan a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény összegzi.

Az árvasági segély összege attól függ, hogy mennyi az elhunyt személy nyugdíja a halála időpontjában, nem nyugdíjas szülő esetén pedig a halál idején megállapítható elméleti nyugdíj összegét veszik alapul az elhunyt életkora és megszerzett szolgálati ideje alapján. A havi rendszerességű juttatás minden arra jogosult árvának egyformán jár. Az árvaellátás számítása a következőképpen történik:

• egy elhunyt szülő esetén a szülő nyugdíjának a 30%-a jár;
• a még élő szülő megváltozott munkaképessége esetén az elhunyt nyugdíjának a 60%-a jár;
• két elhunyt szülő esetén annak az elhunytnak a nyugdíjának a 60%-a jár a jogosultnak, akinek a juttatása kettejük közül a magasabb volt.

Az árvasági ellátás összege 2026-ban (2022 óta változatlanul) minimum 50 000 Ft havonta – ennél nem lehet alacsonyabb összegű egyetlen árva juttatása sem. Az ellátás adómentes, nem képez szja járulékalapot.

Abban az esetben, ha az árva árvaellátása és egyéb rendszeresen folyósított pénzbeli ellátásai együttesen nem haladják meg a havi 140 000 Ft-ot, különösen méltánylandó körülmények fennállása esetén kérhet árvasági segély emelést a Magyar Államkincstártól (MÁK). Ilyen méltányossági emelést 3 évente egyszer lehet igényelni (kivéve rendkívül indokolt esetekben), összege havonta 3 000 Ft-tól 8 000 Ft-ig terjedhet.

Kik után jár az árvasági ellátás?

Az árvaellátás feltételei az elhunyt részéről rögzítik, hogy a juttatást azok után lehet folyósítani, akik a haláluk pillanatában vagy öregségi nyugdíjban részesültek, vagy rendelkeztek valamennyi arra feljogosító szolgálati idővel. Ugyanúgy, ahogy az özvegyi nyugdíj esetében, a következő elhunytak árvái jogosultak az ellátásra:

• 22 éves kora előtt és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül vagy minimum 2 év szolgálati időt letöltve hunyt el;
• 22-25 éves kora közt hunyt el, minimum 4 év biztosítási jogviszonnyal;
• 25-30 éves kora közt hunyt el, minimum 6 év biztosítási jogviszonnyal;
• 30-35 éves kora közt hunyt el, minimum 8 év biztosítási jogviszonnyal;
• 35-45 éves kora közt hunyt el, minimum 10 év biztosítási jogviszonnyal;
•  45. életévét betöltve hunyt el, minimum 15 év biztosítási jogviszonnyal.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lesz 14. havi nyugdíj 2026-ban, kinek jár 14 havi nyugdíj Magyarországon? - Ennyit tudunk eddig

A legfontosabb kérdések eldőltek, de amíg nem jelenik meg erről hivatalos rendelet, csak találgatni lehet, hogy pontosan kinek jár majd a 14. havi nyugdíj.

Az árvaellátás meddig jár, ki veheti igénybe?

Az árvasági segély jogosultja a fenti feltételeknek megfelelő nyugdíjas vagy az előírt szolgálati időt megszerzett elhunyt személy árvája, aki lehet az elhunyt

• vér szerinti gyermeke;
• örökbefogadott gyermeke;
• házastársi vagy élettársi kapcsolatában a vele együtt élő társával egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból vagy élettársi együttélésből származó gyermeke;
• testvére, unokája, dédunokája, ükunokája – amennyiben az elhunyt saját háztartásában eltartotta őt és nincs a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója.

Az árvaellátás alapesetben a szülő halálának a kezdetétől a gyermek 16. életévének betöltéséig jár, azonban, ha a gyermek nappali tagozatos oktatás keretei között iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait, a tanulmányok folytatásának időtartama alatt, de legfeljebb 25 éves koráig jár neki az árvasági ellátás.

Abban az esetben, ha a jogosultsági idő megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, állapota fennállásának időtartamára az életkorára való tekintet nélkül jár számára az ellátás. Ebben az esetben az árvasági segély feltételei közé tartozik, hogy a szülő halálának a jogosultsági korhatár (alapesetben 16 év, tanulmányok folytatása esetén 25 év) betöltése előtt kell bekövetkeznie.

Mivel az árvaellátás hozzátartozói nyugellátásnak minősül, az árvaellátásban részesülő személy számára rokkantsági járadékot már nem lehet megállapítani, azonban magasabb összegű családi pótlék vagy fogyatékossági támogatás igényelhető. Az árvaellátásra való jogosultságot nem befolyásolja az, ha a gyermek életben maradt szülője házasságot köt, vagy ha örökbe fogadják. Az árvaellátás speciális esetekben iskolai tanulmányok címén is járhat a hátrányos helyzetük miatt egyéni munkarendben tanulók számára.

Az árvaellátás meghosszabbítására is van lehetőség 27 éves korig, kivételesen méltánylandó esetekben, ha a 25. évét már betöltött személy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton első, oklevél megszerzésére irányuló tanulmányait folytatja (kizárólag a képzés időtartamára jár).

Árvaellátás méltányossági alapon, kivételes árvasági ellátás

Kivételes árvaellátásnak vagy méltányossági árvasági ellátásnak nevezzük azt az esetet, amikor az ellátást különös méltánylást érdemlő körülmények felmerülése esetén állapítják meg. Ilyen esetben 15 000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedő összeget állapítanak meg a méltányossági alapon rászoruló jogosultnak, ha fennállnak a következő feltételek:

• a jogszerzőnek rendelkeznie kell az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő legalább felével;
• az árvának meg kell felelnie az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek és nem részesülhet más rendszeresen folyósított pénzbeli ellátásban.

Rendkívül indokolt esetben árvasági segély járhat az árvának akkor is, ha:

• az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett;
• az árva nem nappali tagozaton folytat tanulmányokat;
• a 16-18 év közötti árva megváltozott munkaképességű, egészségi állapota legfeljebb 50%-os;
• továbbá: ha a jogszerző Magyarországon nem szerezte meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt, ami miatt az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy a szociális biztonsági egyezmény alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig nem bírálható el.

Az árvasági segély utalása 2026-ban: mikor jön az árvasági ellátás összege?

A nyugdíjak és a nyugdíjhoz kötődő ellátások utalását a MÁK indítja el, előreláthatólag a következő napokon (az utalás és az összeg jóváírása között jellemzően 1 nap telik el, készpénzes postai kifizetés esetén pedig a postai ügyintézés átlagosan 2-4 napos idejével kell számolnunk):

• 2026. januári ellátások: január 12. (hétfő);
• 2026. februári ellátások: február 12. (csütörtök);
• 2026. márciusi ellátások: március 12. (csütörtök);
• 2026. áprilisi ellátások: április 10. (péntek);
• 2026. májusi ellátások: május 12. (kedd);
• 2026. júniusi ellátások: június 12. (péntek);
• 2026. júliusi ellátások: július 10. (péntek);
• 2026. augusztusi ellátások: augusztus 12. (szerda);
• 2026. szeptemberi ellátások: szeptember 11. (péntek);
• 2026. októberi ellátások: október 12. (hétfő);
• 2026. novemberi ellátások: november 12. (csütörtök);
• 2026. decemberi ellátások: december 2. (szerda).

Hogyan történik az árvaellátás igénylése 2026-ban?

Az árvaellátás a szülő vagy más elhunyt jogszerző halálának bekövetkeztétől jár (a jogszerző halotti anyakönyvi kivonata szükséges hozzá) a feltételeknek megfelelő kedvezményezetteknek, azonban a folyamatot az árvának kell elindítania. Az árvaellátás igénylése 2026-ban változatlanul az Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján árvaellátás elbírálásához c. árvaellátás igénybejelentő lap leadásával történik, amelyet az árvának a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell benyújtania.

Az igénybejelentő lapon felül le kell adni a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál egy árvasági segély kérvényt is. Nyugdíjas (vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült) elhunyt esetében az Árvaellátás iránti igény, ha az elhunyt nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesült c. kérvényt, az említett ellátásokban NEM részesülő elhunyt esetén pedig az Árvaellátás iránti igény, ha az elhunyt nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban nem részesült c. kérvényt kell kitölteni.

Az árvaellátás kivételes, méltányosságból történő meghosszabbításának kérvényezéséhez külön kérelmet kell leadni, amelyhez 16 évnél idősebb árva esetén csatolni kell a kedvezményezett árvasági ellátásra feljogosító tanulmányi igazolását is. Az árvaellátás megváltozott munkaképesség miatti továbbfolyósításához szintén kérelmet kell leadni, amelyhez a megváltozott (legfeljebb 50%-os) egészségi állapotot igazoló dokumentumokat kell csatolni. Az említett árvaellátás nyomtatványokat szintén a MÁK-nak kell benyújtani.

Az árvaellátás kérvények és igazolások leadhatók elektronikus úton (a mo.hu oldalán keresztül – ehhez Ügyfélkapu Plusz vagy DÁP regisztráció szükséges), papíralapon személyesen az illetékes helyi nyugdíjbiztosítási szerv ügyfélszolgálatán, továbbá beküldhetők postai úton (a MÁK központi postacíme: 1909 Budapest) is. Fontos: bármilyen, az árvaellátás folyósítását befolyásoló változás történjen (pl. munkaképességben történő változás), arra vonatkozóan az igénylőnek változásbejelentési kötelezettsége van!