Rég lépett le ennyi magyar végleg az országból: az ázsiai vendégmelósok biztos nem pótolják őket

2015-ben 337 552 fő volt azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik külföldön születtek. Ez a szám tíz év alatt folyamatosan növekedett, és 2025-re elérte a 443 550 főt. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt 105 998 fővel, azaz mintegy 31,4%-kal nőtt a külföldön született magyar állampolgárok száma - derült ki a KSH adataiból.

A legnagyobb abszolút éves növekmény 2023-ban volt, amikor az előző évhez képest 12 837 fővel nőtt ez a populáció (417 021-ről 429 858-ra). Minden egyes vizsgált évben emelkedett ez a szám, visszaesés egyik évben sem történt - ez annak tükrében nem meglepő, hogy az országból kivándorló állampolgárok száma is folyamatosan emelkedik, de erről majd később.

A növekedés üteme az első években 4-5% között mozgott, majd 2020 után kissé mérséklődött, vélhetően a világjárvány miatt, és a 2023–2025 közötti időszakban már 1,3–2,5% közötti éves növekedések jellemezték a tendenciát.

Rengetegen lépnek le az országból

A kivándorlási és visszavándorlási statisztikák alapján jól látható, hogy az elmúlt tíz évben jellemzően többen hagyták el Magyarországot, mint ahányan visszatértek. A KSH szerint mialatt kivándorlás 2015-ben 32 852 fő volt, ez a szám 2024-re 41 300-ra emelkedett, ami 25,7 százalékos növekedést jelent. A legalacsonyabb kivándorlási adat 2020-ban volt (19 322 fő), ami részben a pandémia miatti utazási korlátozásokkal is magyarázható. A kivándorlás azóta újra emelkedő pályára állt, és 2024-re elérte a vizsgált időszak csúcsát.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hol van ehhez képest Ausztria, Svájc? Ez a közeli ország lehet a menekülő magyarok Kánaánja

Luxemburg nemcsak Európa egyik leggazdagabb, hanem a magyar munkavállalók számára is különösen vonzó célország.

A statisztikai hivatal szerint a kivándorló magyar állampolgárok 55%-a Ausztriát, 19%-a Németországot, 4,5–3,9%-a Hollandiát és Svájcot, 1,9%-a az Egyesült Királyságot választotta új otthonának. Az Ausztriába vándorlók száma az elmúlt években dinamikusan nőtt, a 2024-es emelkedés a korábbi évek tendenciáját is meghaladta. A Németországba, Svájcba, illetve Hollandiába vándorlók száma az elmúlt évek fokozatos növekedése után 2024-ben stagnálni látszik, az Egyesült Királyságba költözőké pedig a korábbi évekhez hasonlóan tovább csökkent.

A visszavándorlás ugyanakkor enyhébb növekedést mutatott: 2015-ben 14 810 fő tért haza, míg 2024-ben már 28 900 fő, ami 95,2 százalékos növekedést jelent tíz év alatt. A visszavándorlók száma is 2024-ben volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb érték 2015-ben született. A hazatérők számának fokozatos növekedése azt mutatja, hogy sokan – valószínűleg tapasztalatszerzés, tanulás vagy munkavégzés után – hosszabb távon mégis Magyarországon képzelik el a jövőjüket.

A vándorlási egyenleg a vizsgált időszak során csupán három évben – 2019, 2020 és 2021 – volt pozitív, leginkább 2020-ban, amikor 3782 fővel többen tértek vissza, mint ahányan elmentek. A legrosszabb egyenleget 2015-ben mérték (-18 042 fő), míg a második legrosszabb 2024-ben következett be (-12 400 fő). Az adatok alapján elmondható, hogy a kivándorlás újra meghaladja a visszatérők számát, a különbség pedig az utóbbi években ismét nő. Ez a trend komoly kihívást jelenthet a hazai munkaerőpiac számára, különösen, ha a fiatal és magasan képzett munkavállalók elvándorlása folytatódik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez ám a valódi luxus: ezekkel a vízumokkal és munkákkal várják a magyarokat Monacoban

Monaco, a világ egyik leggazdagabb és legelegánsabb miniállama, sokak számára az álomélet szimbóluma: napsütés, jachtok, kaszinók és adóparadicsomi státusz.

Már nem csak kibocsátó, de befogadó nagyhatalom is lettünk

Ugyanebből a KSH-összeállításból derült ki, hogy 2025-re 255 450 fő külföldi állampolgár tartózkodott Magyarországon, 10 évvel korábban még csak 145 968 fő volt ez a szám, ami 109 482 fős abszolút növekedést jelent. Ez durván 75%-os bővülésnek felel meg egy évtized alatt, vagyis jóval gyorsabb ütemű növekedésről van szó, mint a külföldön született magyar állampolgárok esetében.

A legnagyobb éves növekedést 2023 és 2024 között regisztrálták, amikor a külföldi állampolgárok száma egyetlen év alatt 24 645 fővel, vagyis 10,9%-kal emelkedett. Ez kiemelkedően nagy ugrásnak számít, különösen az azt megelőző évek 2-4%-os éves növekedési ütemeihez képest. A 2020 utáni időszak különösen erős növekedést hozott, ami összefügghet munkaerőpiaci kereslettel, a háborús helyzetből menekülőkkel, illetve az uniós és unión kívüli bevándorlók számának növekedésével is.

Az adatok alapján Magyarország egyre inkább célországgá válik a külföldi állampolgárok számára, legyen szó munkavállalásról, tanulásról.

Mindkét vizsgált demográfiai csoport folyamatos növekedést mutatott a 2015 és 2025 közötti időszakban, de eltérő dinamikával. A külföldön született magyar állampolgárok számának növekedése stabil és kiegyensúlyozott, évente néhány tízezer fővel bővült ez a kör. Ezzel szemben a Magyarországon tartózkodó külföldiek száma lényegesen gyorsabban és nagyobb ütemben nőtt, különösen 2020 után, ami azt jelzi, hogy

Magyarország nemcsak kibocsátó, hanem egyre inkább befogadó országként is funkcionál.

A külföldiek jelenléte hazánkban az elmúlt évtized során nemcsak statisztikai értelemben lett jelentősebb, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is egyre meghatározóbb tényezővé vált. Az adatok alapján elmondható, hogy a következő években mindkét tendencia folytatódhat, bár a növekedés ütemét befolyásolhatják geopolitikai események, gazdasági helyzet, migrációs politikák és a munkaerőpiac alakulása is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ilyen csodavízumokkal kezdenek új életet magyarok a mesés délen: Európából sem kell kilépniük

Portugália egyre népszerűbb célpont a külföldi munkavállalók körében: a 2025-ös évben a minimálbér 1 015 euróra (kb. 410 ezer forintra), az átlagfizetés pedig 1 670 euróra (674 ezer forintra) nőtt.

Özönlenek az ázsiaiak

Az elmúlt tíz évben háromszorosára nőtt az Ázsiából érkező külföldi állampolgárok száma Magyarországon – derül ki a legfrissebb statisztikákból. Míg 2015-ben még csupán 33 868 ázsiai állampolgár tartózkodott hazánkban, 2025-re ez a szám elérte a 99 900-at az előzetes adatok szerint. Ez közel 195 százalékos növekedést jelent, amivel az ázsiai régió vált a leggyorsabban bővülő forrásterületté. A legnagyobb ugrás a 2024-es és a 2025-ös év között történt: egyetlen év alatt több mint 7 200 fővel nőtt az ide érkező ázsiai állampolgárok száma.

A növekedés mögött elsősorban a tanulási és munkavállalási céllal érkező állampolgárok állhatnak, különösen Kínából, Indiából, Vietnámból és a közép-ázsiai országokból. A felsőoktatási programok, a vendégmunkások toborzása, valamint a gazdasági kapcsolatok bővülése egyaránt hozzájárulhatott ahhoz, hogy egy évtized alatt Ázsia meghatározó forrásrégióvá vált Magyarországon.

Nemcsak Ázsiából, hanem Afrikából is jelentős növekedést tapasztalni: míg 2015-ben 4 985 afrikai állampolgárt tartottak nyilván Magyarországon, 2025-re ez a szám 11 500-ra nőtt. Ez több mint 130 százalékos emelkedést jelent. A változás különösen 2020 után gyorsult fel, a legnagyobb éves növekedést pedig 2023 és 2024 között regisztrálták. A bevándorlók többsége észak- és nyugat-afrikai országokból érkezhetett, jellemzően munkavállalás vagy felsőoktatási tanulmányok miatt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt tényleg kolbászból van a kerítés: ebben az országban tárt karokkal várja a jólét a magyarokat

Ausztrália nemcsak a világ egyik legélhetőbb országaként, hanem a magyar munkavállalók számára is egyre vonzóbb célpontként jelenik meg.

A szomszédos országokból érkezők száma továbbra is jelentős, de enyhe csökkenést mutat. 2015-ben 51 828-an éltek Magyarországon ebből a csoportból, a szám 2023-ra 79 858-ra nőtt, ami több mint 54 százalékos növekedés. Azonban az ezt követő két évben már visszaesés volt tapasztalható: 2025-re 63 250 főre csökkent ez a létszám. A változás hátterében a háborús menekülthullám csillapodása, valamint a munkavállalási migráció visszaesése is szerepet játszhat.

Az egyéb európai országokból – például Németországból, Franciaországból vagy az Egyesült Királyságból – érkező külföldiek száma szintén jelentős mértékben emelkedett. A 2015-ös 48 673 főről 2025-re 72 300-ra nőtt a számuk, ami közel 49 százalékos növekedést jelent. A legnagyobb bővülés az utolsó évben történt, amikor több mint ötezer új érkezőt regisztráltak.

A tengerentúlról, vagyis Amerikából érkező állampolgárok száma alacsonyabb, de lassan, fokozatosan növekszik: 2015 és 2025 között 6 008-ról 7 950 főre emelkedett a létszámuk. Ez 32 százalékos növekedést jelent, tehát messze elmarad az ázsiai vagy afrikai trendektől. Ők jellemzően tanulás, kutatás, vagy digitális nomád életforma miatt érkeznek hazánkba.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ausztria és Svájc sehol sincs ehhez képest: rengeteg magyar menekül ebbe az országba, kész Paradicsom

Ezek voltak március utolsó egész hetének legfontosabb, legérdekesebb, na meg legolvasottabb hírei a Pénzcentrumon.

Itt él a legtöbb külföldi Magyarországon

A KSH járási szinten statisztikát is vezet arról, hogy 1000 lakosra vetítve hol él a legtöbb külföldi állampolgár. A lista élén szereplő V. kerületben 276,6 külföldi állampolgár jut ezer lakosra, míg a 25. helyezett Budapest III. kerületben is 38,3 fő ez az arány – ami még mindig jóval meghaladja az országos átlagot.

A főváros belső kerületei messze kiemelkednek: az V., VI. és VII. kerületek messze megelőzik az összes vidéki járást. Ez nem meglepő, hiszen ezek a városrészek a diplomáciai, kulturális és üzleti élet központjai, és gyakran választják otthonuknak őket a Budapestre érkező expatok, külföldi diákok és munkavállalók. A külföldiek aránya a VIII. és IX. kerületben is meghaladja a 150 főt ezer lakosonként.

A lista azonban nem kizárólag a fővárosról szól: több vidéki járás is előkelő helyet szerzett. A Mosonmagyaróvári járás (109,4), a Gönci járás (94), a Marcali járás (82,4) és a Keszthelyi járás (64,6) például megelőzik több budapesti kerületet is. Ezekben a térségekben a külföldi jelenlétet részben a határ közelsége, részben az idegenforgalom vagy a helyi ipari központok magyarázzák.

Hasonlóképp figyelemre méltó a Debreceni (52,9), Pécsi (44,1) és Komáromi (62,3) járás helyezése is, amelyek regionális központként, egyetemi városként vagy határ menti gazdasági zónaként szintén vonzó célpontok.