Kiderült az igazság: hihetetlen, mennyit kénytelenek robotolni a magyar dolgozók

Európai összehasonlításban kimondottan sokat dolgoznak a magyarok, érdekes módon néha többet, mint az életszínvonalban jóval előttünk járó nyugati országokban - ez derül ki az Eurostat frissen közzétett, 2024-es statisztikáiból. Az adatsorból kiviláglik az is, hogy nem csak nálunk, hanem jellemzően a kelet-közép-európai térségben is több munkaórát teljesítenek a dolgozók, mint Nyugaton.

A magyar munkahét bár nem jelentősen, de felfelé eltér az uniós átlagtól is, de látni azt is, hogy a negyven órás munkahét végleg kiveszni látszik a munkakultúrából - a közölt adatsorban mindössze három ország van, ahol ennél többet dolgoznak egy héten, és egyik sem uniós tagállam. De kik dolgozzák a legtöbbet, és kik a legkevesebbet, ha egy heti óraszámot nézünk?

Lenyomjuk az EU-t - legalábbis munkaórákban

Az Eurostat a számításnál nem vette figyelembe a részmunkaidőben foglalkoztatottakat: kizárólag a "rendes" munkaidőben dolgozók számítank a statisztikába, akik főllásban végzik az adott munkát - a cikk végén kitérünk arra is, hogy mely szektorokban dolgoznak az emberek a legtöbbet. Emellett azt is meg kell jegyezni, hogy az Eurostat a 20 és 64 év közötti munkavállalókat monitorozta, eltérően a hazánkban szokásos 15-74 éves, jóval nagyobb mintát adó korcsoportoktól.

Mint az alábbi táblázatból is kitűnik, Magyarország nagyjából a középmezőnyben van a ledolgozott heti munkaórák számával. Egy átlagos magyar tavaly hetente - e mérés szerint - 37,4 órát dolgozott, ami ha nem is jelentősen, de azért felette van az EU-átlagnak, ami 36 óra.

Érdekes megfigyelni az adatokban azt az anomáliát, hogy a fejlettebb nyugati országokban néhol sokkal kevesebbet dolgoznak, mint mi, magyarok. Az egyik legalsó a listán például az a Németország, amit joggal szokás emlegetni az unió - sőt, az egész világ - egyik legerősebb gazdaságának, mégis az állampolgárai csak 33 órát dolgoznak átlagosan egy héten. A legkevesebbet a hollandoknak kell gürcölni (32,1), de jól áll még Norvégia és Ausztria is.

A legtöbbet a listán három nem EU-tagország dolgozói melóznak: Törökországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában is túllépik a heti negyven órát, ami már sokkal-sokkal fölötte van az EU-átlag 36 órájának. A szomszédaink közül pedig mindenki lehagy minket munkaórában: Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és Románia dolgozói is többet melóznak, már csak kicsivel, mint mi.

Oktatás, művészet=kevés munkaóra?

Az talán nem meglepetés, hogy az Eurostat adatai szerint a legtöbb munkaórát azok teszik bele a hétbe, akik a földeken, mezőkön tevékenykednek, vagy más agrártevékenységből élnek. Ez a kategória a tavalyi évben hetente átlagosan 41,2 órát "követelt meg" a dolgozóktól, de majdnem eléri a negyvenet a bányászatban, illetve az építőiparban dolgozók óraszáma is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre több magyar csúszik ki a középosztályból: ekkora fizuval már jómódúnak mondhatod magad

Miközben öt év alatt megduplázódott a nettó mediánkereset Magyarországon, az adatok mögé nézve már korántsem ennyire rózsás a kép.

Az egyik legkevesebbet az oktatásban dolgozók melózzák a kimutatás szerint, ahol a heti 32 óra sincs meg, utánuk pedig a művészetben, szórakoztatóiparban dolgozók jönnek 32,9 órával.

Érdekesség, hogy a gyárakra szeretünk "több műszakosként" gondolni, vagy legalábbis olyan helyként, ahol elvárt a sok túlóra, mégis átlagosan tavaly ebben a szektorban sem volt meg a 38 munkaóra egy héten. Arról, hogy a gyárakban, amely sok munkaerőt igényel, pontosan milyen munkaerőre lenne szükség, a héten írtunk: ezt a cikket itt olvashatod el.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elmegy mellettünk egész Európa: semmit nem ér, amit a magyar melós 2025-ben csinál?

Cikkünkben arra keressük a választ, van-e most gazdaságilag "jó" munkahely Magyarországon.