Itt a friss rangsor: tényleg jobban megfizetik az orvosokat, bolti eladókat, fodrászokat vidéken?

Ahogy az elmúlt években, 2025 elején is felmértük, mit gondolnak olvasóink az egyes szakmákról, melyeket válaszaik alapján több szempont szerint is rangsoroltuk. A válaszokat már összesítettük, melyek alapján megszülettek a 2025-ös rangsorok a szakmák között, illetve össze is vetettük a főbb eredményeket a korábbi évek adataival. Most azt vizsgáltuk, vannak-e eltérések az egyes társadalmi csoportok között a szakmák megítélésében: ugyanazt tartják-e elismertnek, hasznosnak, vagy alulfizetettnek a nők és a férfiak, fiatalabbak és idősebbek, vidékiek és budapestiek. Mutatjuk, milyen eltéréseket találtunk a vélemények között.

A Pénzcentrum kérdőívét idén január 3-tól február 12-ig 2130-en töltötték ki, a megkérdezettek 48,3 százaléka volt nő, 25,7 százalék élt a fővárosban és 69,5 százalékuk 50 év feletti volt. A szakmai elismertség tekintetében a rangsor elejével minden szűkebb csoport véleménye megegyezik az összes válaszadó véleményével, a lista közepén akadnak csak eltérések.

Ilyen eltérés például, hogy a nők véleménye alapján a katonák munkája még mindig elismertebb, mint az újságíróké, és a fodrászok, kozmetikusok, manikűrösök is előzik a papokat; a rendőrök a tanárokat és a hulladékkezelők a bolti eladókat. A nők szerint a szociális munkások, gondozók kevésbé elismertek, mint a könyvtárosok. Az 50 év felettiek válaszai annyiban térnek el a teljes képtől, hogy a papokat ők is a fodrászok, kozmetikusok, manikűrösök mögé sorolják, és az ő véleményük szerint még egy postás is elismertebb, mint a hulladékkezelők. A vidékiek szerint is elismertebbek a katonák az újságíróknál, de a papok az általános véleménnyel megegyező helyen vannak. A postások a nem Budapesten élők esetében is a hulladékkezelők elé sorolódnak, ahogy a könyvtárosok is a szociális területen dolgozók elé.

Érdekes lehet, hogy mindig azon szakmák pozíciója változik évről évre, amelyekre több figyelem irányul, így vagy veszítenek az elismertségükből, vagy éppen megbecsültebb szakmává válnak. Ezek mindig aktuális események hatására történnek, mint az orvosbéremelés, az egészségügyi szakdolgozók ügye, a tanárok bérrendezése, a kukássztrájk, vagy a Volán-sztrájk esetében. Valószínű más szakmák kapcsán is megtörténik ez a változás a véleményekben, amelyekre a kérdőívünk nem kérdezett rá (pl. most aktuálisan a köztisztviselők vagy a taxisok). Említhetnénk az újságírók elismertségéről alkotott véleményeket is, melyek pozitív irányba változtak, amit szintén a 2024-es év eseményei indukálhattak.

Viszont úgy tűnik, nemcsak az általános vélemény változásait határozzák meg ezek az aktuális események, hanem az egyes társadalmi csoportok véleményei között is itt vannak eltérések. Ebből látható például, hogy egyes csoportok más-más területre érzékenyebbek. Például ahogy az 50 év felettiek és vidékiek szemében a postások munkája elismertebbnek tűnik, mint a hulladékkezlőké az általános véleménynél.

Ki szerint mi a hasznos?

A kérdőívünkben nemcsak az elsimertség, hanem társadalmi hasznosság szerint is értékelni kellett az egyes szakmákat. Mondani sem kell, hogy az előző adatsortól nagyban eltér a rangsor: nem feltétlenül azok a leginkább elismertnek tartott szakmák, amelyek a leginkább hasznosak a társadalom számára a válaszadók szerint. 2025-ben nagy változás, hogy az ápolók kerültek az első helyre, az orvosokat 0,1 százalékponttal, tehát valóban egyetlen hajszállal előzve. Azonban ez a nüansznyi eltérés is azt mutatja: megtette a hatását, hogy az elmúlt években sokat foglalkozott a közbeszéd az ápolók (és minden egészségügyi szakdolgozók) ügyével.

A válaszadó nők esetében ugyancsak az ápolók kerültek a lista élére, azonban a nem Budapesten élők és az 50 év felettiek esetében az orvosok még mindig előzik őket. Azt is érdemes látni, hogyha csak a "nagyon fontos" válaszok alapján állítanánk fel a rangsort, akkor orvosok, tanárok és ápolók lenne a sorrend. Viszont a nők esetében még a "nagyon fontos" válaszból is több volt az ápolók, mint a tanárok esetében.

Tovább vizsgálva az eltéréseket látható, hogy az általános vélemény szerint a mesteremberek előzik társadalmi fontosságban a rendőröket, buszvezetőket is, a nők szerint azonban rendőr-buszsofőr-mesterember a sorrend. Az 50 év felettiek szerint is a szerelők munkája fontosabb, de a buszvezetőt a rendőr elé helyezik, akárcsak a vidékiek. Utóbbi csoport szerint a mezőgazdasági vállalkozók munkája fontosabb a szociális munkásokénál, programozókénál, ügyvédekénél. A nők véleményei alapján viszont az ügyvédek a mestermeberek után következnek a fontossági sorrendben, az 50+ korosztály pedig a programozók munkáját érzi fontosabbnak, mint a mezőgazdasággal foglalkozókét, vagy szociális területen dolgozókét.

Még az önkormányzati képviselők esetében látható érdekes eltérés: az általános vélemény szerint ez a hivatás fontosság alapján hátulról a harmadik a listán, csak a közmunkás és pap munkáját tartják kevesebben fontosnak. Ezzel az 50 év felettiek véleménye egyezik is, a nőknél azonban hátulról a negyedikek az önkormányzati képviselők a marketing szakemberek előtt, a vidékiek esetében viszont még a közmunkások munkáját is többen tartották fontosnak.

Jobban megfizetik a vidéki orvosokat?

A fizetések megítélésében is akadnak különbségek az egyes társadalmi csoportok véleményei között. A nők és az 50 év felettiek közül többen tartják alulfizetettnek a közmunkásokat, mint a tanárokat, szemben az általános véleménnyel. Érdekes eltérés, hogy a vidékiek véleményei szerint az orvosokat kevesebben ítélték alulfizetettnek, a katona, mesterember, újságíró, mérnök szakmák mind előrébb sorolódnak. A nők közül többen gondolják alulfizetettnek az önkormányzati képviselőket, mint a programozókat. A bankárok esetében teljes az egyetértés, minden csoportnál a lista alján kaptak helyet:

Az is igaz viszont, hogy a nők közül többen tartják túlfizetettnek a képviselőket, mint az ügyvédeket - az átlagtól eltérően. Míg túlfizetettségben a papok kerültek az 5. helyre a vidékiek és az 50 év felettiek esetében is, a nőknél a programozók, utánuk a mesteremberek és csak őket követik a papok. Ugyancsak a nők ítélték többen túlfizetettnek a fodrászokat, kozmetikusokat, manikűrösöket a könyvelőknél, a többi csoporttól és az átlagtól eltérően. A lista vége is érdekes: minden csoport közül az általános véleményekkel egybevágóan az ápolókat tekinti legritkább esetben túlfizetettnek, kivéve az 50+ korosztály. Esetükben a buszvezetőkről gondolják a legkevesebben, hogy túlfizetettek lennének.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a legelismertebb, legjobban fizető szakmák 2025-ben: még mindig kevesen vágnak bele

Az egyes szakmákról alkotott véleményeket nagyban befolyásolják azok az események, amelyek ráirányítják a dolgozók egy-egy csoportjának helyzetére aktuálisan a figyelmet.

A kutatásról

A Pénzcentrum kérdőívét 2025. január 3-tól február 12-ig 2130-en töltötték ki, 51,7 százalékuk férfi, 48,3 százalékuk nő volt. A válaszadók 0,4 százaléka volt 18 év alatti, 1,4 százaléka 18-24 éves, 5,7 százaléka 25 és 34 év közötti, 23 százaléka 35-49 éves, 43 százaléka 50 és 64 év közötti és 26,5 százaléka 65 év feletti.

A megkérdezettek 25,7 százaléka a fővárosban él, 19,1 százaléka megyeszékhelyen, 33,8 százaléka egyéb városban, 20,8 százaléka községben és 0,5 százaléka egyéb helyen lakik. A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége 2,3 százalékban általános iskola, 27,5 százalékban középiskola, gimnázium, 15,2 százalékban OKJ, felsőfokú szakképzés, 52,9 százalékban főiskola, egyetem, és 2,3 százalékban PhD volt.

A kutatás nem reprezentatív. A kérdőívre adható válaszok kapcsán meg kell jegyezni, hogy bár tisztában vagyunk azzal, hogy szakmán belül is nagyban eltérhet egy-egy foglalkozás megítélése - más a sebészé és a háziorvosé, más az egyetemi tanáré és a nyelviskolai oktatóé, és még hosszan lehetne példákat sorolni. Azonban az összevethetőség érdekében igyekeztünk egy általánosabb képet vizsgálni. Így a kutatásnak megvannak a maga korlátai, a felmérésre adott válaszokat ennek tükrében kell értelmezni.