Ezek a dolgozók menthetnének meg rengeteg magyar céget: a régi kollégák is jól járnának velük

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsága az elmúlt években egyre kedvezőbben alakul, de az adatokból látszik, hogy a cégek továbbra sem használják ki a munkaerőpiaci csoport nyújtotta lehetőségeket adekvát mértékben – írja közleményében a Profession.hu. A tapasztalat hiánya visszatartó erő lehet a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását és munkavállalását illetően mindkét fél számára.

Felmerülhetnek munkáltatói és dolgozói oldalon is feltáratlan igények, kérdések, amelyek miatt gyakran nem mernek nyitni a megváltozott munkaképességű emberek felé a vállalatok, és előbbiek pedig sok esetben félnek belépni a munkaerőpiacra. Azok a munkaadók, akik viszont alkalmaznak megváltozott munkaképességű dolgozót, túlnyomórészt pozitív tapasztalatokról számoltak be: a megkérdezett, sérült embereket foglalkoztató vállalatok kétharmada kifejezetten pozitívan nyilatkozott a közös munkáról, 31 százalékuk nem tapasztalt különbséget az ép munkatársakhoz képest, negatív tapasztalata a munkáltatók mindössze 1 százalékának volt – derült ki a kutatásból. Azoknál a vállalatoknál, akik nem alkalmaznak megváltozott munkaképességű személyt, az esetek felében szóba sem került ez a lehetőség, pedig a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben különösen fontos tényező a munkaerőpiaci csoportban rejlő potenciál kiaknázása.

A hazai munkaadók motivációi

Azok a magyarországi cégek, akik alkalmaznak megváltozott munkaképességű munkaerőt, 39 százalékban a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alóli mentességet és az egyéb gazdasági előnyöket említették motivációként. A cégek 25 százalékánál játszott közre személyes érintettség, 19 százalékuknál társadalmi felelősségvállalási szempontok, míg 7 százalékukat ösztönözte más cégnél látott jó gyakorlat.

Az esetek több mint felében a jelentkező sérült munkavállaló teljesen alkalmasnak bizonyult az adott munkakör betöltésére, ezért döntöttek az alkalmazása mellet.

„Az érkező megváltozott munkaképességű kolléga beilleszkedése nemcsak a munkafolyamatok szempontjából fontos, hanem a munkahelyi közösségre is jelentős hatással lehet. A tapasztalatok ebben az esetben is előremutatóak: a felmérésben megkérdezett vállalatok fele nyilatkozta, hogy az új kolléga zökkenőmentesen illeszkedett be a munkahelyi csapatba, 46 százalék közölte, hogy a folyamat során nem is szorult különösebb segítségre a belépő. 13 százalékuknál fordultak elő kihívások, amiket sikerült áthidalniuk, megoldhatatlan problémákról pedig a munkáltatók mindössze 2 százaléka számolt be” – mondta Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő.

Kölcsönös pozitív hatások

A belépés után az esetek több, mint felében a megváltozott munkaképességű kolléga idővel egyre otthonosabban mozgott a munkakörében és önállósodott, az esetek harmadában pedig a kezdeti zárkózottság után nyitottabbá vált a közösség felé. A munkahelyi közösségek általában jól reagáltak az újonnan érkező munkavállalóra: a megkérdezett munkaadók 46 százaléka monda, hogy a kollégák nemcsak az új kolléga, hanem más fogyatékos emberek irányába is nyitottabbak lettek a tapasztalatok hatására.

Megváltozott munkaképességű emberek nyílt munkaerőpiaci integrációjának segítésével számos civil szervezet, alapítvány foglalkozik Magyarországon, ezzel a lehetőséggel viszont csak kevés vállalat élt: a sérült munkavállalókat alkalmazó hazai vállalatoknak mindössze 7 százaléka vette igénybe civil szervezet segítségét.

„A megváltozott munkaképességű emberek hatékony integrációja során gyakran merülnek fel kérdések és különleges igények mindkét fél részéről. Ilyen esetekben gyakran jól jöhet egy, a területen jelentős tapasztalattal rendelkező alapítvány, amely ismeri mindkét fél lehetséges szükségleteit. A KézenFogva alapítvány egyrészről gyakorlati segítséget nyújt a sérült munkavállalóknak a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez és a munkahelyi közösségekbe való beilleszkedéshez, másrészről pedig segít a munkaadóknak eligazodni a foglalkoztatással kapcsolatos jogi és egyéb témákban” – magyarázza Fehér Miklós, az alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatás-vezetője. A felmérésben résztvevő 291 cég 86%-a az üzleti szférában, 8%-a állami, míg 6%-a a civil szférában aktív. A mikrovállalkozástól a multinacionális cégig képviseltetik benne magukat munkaadók. A cégek 54%-a budapesti, míg 46%-a vidéki székhelyű cég.