Ők voltak a járvány első hullámának nagy vesztesei: mostanra szinte könyörögnek nekik a cégek

A covid járvány okozta gazdasági sokk, a lezárások a piac legtöbb szereplőjének kisebb-nagyobb nehézséget okozott. Mikor és milyen mennyiségű munkaerőre lehet szükség? Meg tudják-e tartani a munkavállalóikat? Hogyan tudják kielégíteni az igényeket, ha újraindul az élet, és egyáltalán mikor számolhatnak ezzel? Ezek azok a kérdések, amik ebben a bizonytalan helyzetben a legtöbb cégvezető fejében megfordultak.

Ezek azok a kérdések, amik nem csak gazdasági szempontból, a cég piacon elfoglalt helyének megtartása miatt fontosak, hanem a szervezetről kialakult kép megtartása, a munkavállalók iránti lojalitás miatt is, hogy biztos hátteret nyújthasson a munkavállalóinak legyen az főállású, részmunkaidős, gyakornok vagy éppen diák.

Ennek a terhe és az effajta döntések meghozatala sosem könnyű. A Mind-Diák Szövetkezet, amely országszerte évente közel 10 ezer diáknak biztosít munkát az volt a tapasztalata, hogy tavaly tavasszal jellemzően az elsők között szerepeltek a diákok, akiket leépítettek, az elmúlt félév ugyanakkor azt mutatja, hogy az átalakult gazdasági helyzetben ők azok, akikre nagy mértékben építenek a cégek.

Már ősztől megfigyelhető volt az a tendencia, hogy a diákok az otthoni tanulásnak köszönhetően rugalmasabban, több kapacitással tudtak munkát vállalni, a cégek pedig már számukra is lehetővé tették az otthoni munkavégzést. Ez a rugalmasság tehát mindkét fél részéről előnyöket hozott, hiszen így azok a diákok is dolgozhattak, akik tavasszal például a hazaköltözés miatt kényszerültek kényszerpihenőre.

– mondta Göbl Róbert a Mind-Diák Szövetkezet vezetője. A bizonytalan időkben tehát ma már biztos pontot jelentenek a fiatalok, akikre számos cég épít nem csak a diákmunka kapcsán, de a gyakornoki programoknak köszönhetően a szakirányú ismereteket igénylő pozíciókban is. Egyre inkább bevált gyakorlat ugyanis a cégek körében, hogy a diákszövetkezeten keresztül, kedvező adózás mellett, rugalmas időbeosztással alkalmaznak fiatalokat, akiket később, tanulmányaik lezárása után teljes állásban is alkalmazni tudnak.

A Szövetkezet friss 2021. tavaszi kutatása alapján a legnagyobb segítséget az jelenti a cégek HR osztályai számára, hogy ők átveszik a teljes toborzás-kiválasztást, adminisztrációt, a hatósági bejelentést és a bérszámfejtést is, így a partnereik teljes mértékben a diákok, gyakornokok betanítására, a munkájuk szakmai irányítására fordíthatják az energiáikat.

„A Mind-Diák Szövetkezet jól bevált, diákokra szabott kiválasztási gyakorlatának a gazdasági nyitás időszakában minden eddiginél nagyobb hasznát vesszük. A személyes ügyfélszolgálatokon például több városban is megemelt diáklétszámot kértek, mivel egyre nagyobb ügyfélforgalmat tapasztalnak. A diákszövetkezet a beérkező igényektől számított egy-két napon belül a teljes kiválasztási folyamatot és az adminisztrációt is elvégzi, ezután pedig meg is kezdődhet a közös munka. Ez tehát azt jelenti, hogy a cégek gyorsan jutnak munkaerőhöz, ráadásul, mivel lehetőségük van hétről hétre megtervezni a beosztást, így teljesen az ügyfélforgalomhoz tudják igazítani a létszámot és ezzel a kiadásaikat is, hiszen csak a ledolgozott órák kapcsán merül fel költség.”

Az iskolaszövetkezet vezetője ugyanakkor arra felhívja a figyelmet, hogy ez a folyamat májustól június elejéig egy kicsit lelassulhat. A diákoknak ebben az időszakban ugyanis elsősorban érettségi, vizsga-, illetve államvizsga-időszak van. Ilyenkor tehát elsősorban a tanulmányaikra koncentrálnak a fiatalok, hogy nyáron már teljes erőbedobással tudjanak újra a munkára, vagy éppen a szakmai gyakorlataikra koncentrálni.

„Tavaly tavasszal, a járvány kirobbanása után a legtöbb partnerünk a diákmunka program leépítésével igyekezett stabilan tartani a cég működését, kizárólag a főállású munkaerő megtartásával. Már akkor többször elmondtuk, hogy az atipikus foglalkoztatás - diákmunka, munkaerő-kölcsönzés, nyugdíjas foglalkoztatás -  ezekben az időszakokban csökkenthetik a gazdasági bizonytalanságot. Ma pedig, egy év távlatából azt mondhatjuk, hogy a cégek nagy része belátta, hogy az atipikus az új tipikus a munkaerőpiacon.”