10 °C Budapest
Ide menekülnek a tehetősebb magyarok gyerekei: ezzel a papírral keresnének milliókat

Ide menekülnek a tehetősebb magyarok gyerekei: ezzel a papírral keresnének milliókat

2021. január 26. 05:39

"Arra biztatnánk a döntéshozókat, hogy vezessenek be egy kicsit szélesebb körű értékelést az egyetemeken. Magyarországon elég magas a lemorzsolódási arány, véleményem szerint többek között azért, mert a diákoknak sokszor fogalmuk sincs arról, hogy milyen szakra jelentkeztek valójában. Aztán jött a fekete leves" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Lévai Balázs, az Engame Akadémia alapítja és egyben ügyvezetője. A szakemberrel többek között a magyar középiskolások külföldi továbbtanulási lehetőségeiről; a magyar közoktatási rendszer hiányosságairól; a nyelv és a soft skillek jelentőségéről; a legkapósabb külföldi egyetemekről; valamint arról is beszélgettünk, hogy tényleg csak gazdak magyar szülők gyerekeinek adathatik meg az, hogy külföldi csúcsegyetemeken tanuljanak tovább. Interjú

Pénzcentrum: Mennyire igaz az, hogy a külföldi továbbtanulás csúcsegyetemeken gazdag szülők gyermekeinek kiváltsága Magyarországon?

Lévai Balázs: Nem feltétlenül csak az övék. Szét kell választanunk, hogy nemcsak tandíjakról beszélünk a külföldi egyetemek kapcsán, hanem a megélhetési költségekről is. Több olyan ország van, ahol  ingyenes, vagy a hazainál nem drágább a felsőoktatás, de ebben az esetben is kell megélhetési költségeket fizetni. Itt havi átlag ezer euróval kell számolni legalább. Ezt az összeget pedig a tehetősebb családok inkább ki tudják fizetni huzamosabb ideig. De ezzel szemben azt is látjuk, hogy ha van elszántság a diákban, akkor családi háttér nélkül is meg lehet ezt oldani. Természetesen jóval több munkával jár.

Diákmunkára gondolsz?

Igen, az egyetem mellett heti nagyjából két nap munkával megközelítőleg a megélhetési költségek felét elő lehet teremteni. Ha a diák semmi támogatást nem tud kapni otthonról, akkor érdemes lehet halasztani egy évet a középiskola után, ez idő alatt kimenni akár külföldre dolgozni és félretenni. A legtöbb egyetemre ma már lehet egyből halasztással jelentkezni, nem is csoda, hogy azt tapasztaljuk egyre több magyar diák él ezzel. Ezen felül természetesen vannak ösztöndíjak is. Ha valaki motivált, akkor meg tudja oldani. Az USA-ban vannak olyan egyetemek is, amelyek tejes ösztöndíjat adnak, tanulmányra, megélhetésre való tekintettel, de ezeket nem egyszerű elnyerni.

Mennyiben más egy magyar diákot egy külföldi csúcsegyetemre, semmint egy magyar egyetemre felkészíteni?

Kezdjük előbb a hasonlóságokkal, mert ebből kevesebb van. Az érettségit például a legtöbb helyen elfogadják külföldön is. A legtöbbször ez bele is számít a felvételibe. Sőt ismerik az emelt szintet is, illetve azt is, hogy százalékos eredményt kapnak a magyar diákok. Bizonyos országokban követelmény, hogy érettségizz valamilyen tárgyból valamilyen szinten, százalékos eredménnyel. Ezzel azonban nagyjából be is zárult a hasonlóságok köre, ezután már csak különbségek vannak. És ezekkel minél előbb érdemes tisztában lenniük azoknak a magyar diákoknak, akik abban gondolkodnak, hogy külföldön tanuljanak tovább. Ezek az egyetemek ugyanis sokkal inkább egy teljes profilt szoktak nézni, nemcsak a diák jegyeire kíváncsiak, hanem rá magára is. Miért szeretne azon a szakon tanulni, mit tett le az asztalra eddig azon a területen. Sokkal komolyabb tudatosságot és elköteleződést kell bemutatni egy külföldi jelentkezés esetén, mint itthon.

Magyarországon akár a jelentkezési határidő előtti este is eldönthetem, hogy milyen szakra jelentkezem. Külföldön sokkal hamarabb ki kel találni, hogy mit szeretne valaki. El kell kezdeni azon a területen mindenféle iskolán kívüli tevékenységet végezni, versenyeken részt venni, egy csomó olyan dolgot csinálni, amivel be tudjuk bizonyítani az egyetem számára, hogy tudjuk, miről beszélünk.

Bemutatnád ezt a folyamatot egy konkrét példán keresztül?

Ha valaki jó mondjuk Magyarországon középiskolában matekból, azzal még elég sok helyre jelentkezhet, akár például közgazdaságtan szakra is. De ha külföldön szeretne valaki közgazdaságtant tanulni, akkor nem elég, hogy jó matekból. Egy motivációs levélben be kell mutatnia az egyetemnek azt, hogy miért ezen a területen szeretne tanulni, mit tud már a közgazdaságtanról, milyen könyveket olvasott a témában. Itthon úgy is tud jelentkezni, hogy fogalma sincs róla, mi az a közgazdaságtan. A jelentkezés sok esetben kicsit korábban is van külföldön, de ahhoz, hogy egy motivációs levelet meg tudjunk tölteni tartalommal, illetve hogy annyi tapasztalatunk legyen, hogy egy interjún meggyőzően tudjunk beszélni arról, hogy miért az a terület érdekel minket, inkább évek kellenek, mint hónapok. Szerencsés, ha legalább a középiskola utolsó éveiben célirányosan megy előre a diák.

Egy ilyen felvételi eljárás nagyon is logikusnak hangzik, sőt egészen hasonlít egy HR-interjúhoz a munka világában. A magyar egyetemek szerinted miért nem így csinálják?

Ez egy jó kérdés, én is szeretném tudni. Arra biztatnánk a döntéshozókat, hogy vezessenek be egy kicsit szélesebb körű értékelést. Magyarországon elég magas a lemorzsolódási arány, véleményem szerint többek között azért, mert a diákoknak sokszor fogalmuk sincs arról, hogy milyen szakra jelentkeztek valójában. Aztán jött a fekete leves.

Az persze biztos, hogy bonyolultabb üzemeltetni egy ilyen felvételi rendszert, ahol nem csak ránézünk a jegyekre, és kidob valamit a számítógép, hogy őket vettük fel, mert ennyi helyünk van, és kész. Központilag is egyszerűbb persze egy ilyen rendszert üzemeltetni, megvannak a kvóták, meg a jelentkezők eredményei, aztán húzunk egy vonalat. Itt lenne az ideje ezen változtatni.

Tapasztalataitok szerint, mennyire találkozik a szülői nyomás és a diákok saját elképzelése a külföldi továbbtanulást illetően?

Akikkel mi találkozunk, azoknál leginkább találkozik a kettő, de biztosan rengeteg olyan fiatal van, akik szeretnének menni, de nem támogatja őket a családjuk. Mi azonban azt tapasztaljuk, hogy a szülőknek nem kell erőltetni a dolgot, a diákok látják, hogy miket érnek el a felettük lévő évfolyam diákjai. A legjobb esetben a szülők a támogatásukat adják ehhez. Másképp nem is nagyon működik ez. Persze találkozunk olyan diákkal is, aki nem annyira szeretné ezt, de a szülők nagyon nyomják, de ez egy olyan kaliberű dolog, elköltözni külföldre, ott új életet kezdeni, aminek nem lesz jó vége, ha a diák valójában nem szeretné.

Mennyire érhető tetten a hazai felsőoktatási rendszerrel szembeni elégedetlenség azoknál, akik kimennek?

2017-ben végeztünk egy nem reprezentatív kutatást, több mint 500 diák töltötte ki, akik éppen külföldön tanultak vagy két éven belül végeztek. Volt egy olyan kérdésünk is, hogy miért mentek külföldre tanulni. 42 százalék mondta azt, hogy a külföldi diplomával elérhető munkalehetőségek miatt, 34 százalék említette a hazai társadalmi, politikai környezetet, 33 százalék a hazai képzések szemléletét, módszertanát, 29 százalék a hazai felsőoktatás színvonalát és ugyanennyien a kalandvágyat.

Az biztos, hogy ha itthon változna a helyzet, az sokakat itthon tartana.

Mert sokan vannak olyanok is, akikről tudjuk, hogy nem szeretnének menni, illetve szívesen maradnának, csak az a szak, amit szeretnének, nem elérhető, vagy nem lehet bekerülni, vagy csak fizetősre lehet bekerülni, és akkor már inkább megy külföldre, és "fizet" ott egy jobb képzésért. Akik pedig a hazai politikai, társadalmi környezet miatt távoznak, ők valószínűleg akkor is mennének, ha lennének nemzetközi szinten is igen elismert egyetemeink. De persze érdemes azzal is tisztában lenni, hogy összességében nem beszélünk nagy számokról, valamivel több mint 15 ezer magyar diák tanul most külföldön, ami nagyjából 6 százaléka a felsőoktatásban tanulóknak.

Monitorozzátok, hogy ez hogyan alakult az elmúlt években?

Igen. Ez folyamatosan növekszik. A tavalyi szám nagyjából 4 százalékkal nőtt az előző tanévhez képest.

Kifejezetten hozzátok, a ti felkészítésetekre honnan jelentkeznek a legtöbben?

Külföldi egyetemre bárhonnan lehet jelentkezni, de ahhoz, hogy valaki a mi programjainkra járjon, jobban számít a lakóhely, tekintve, hogy iskolánk Budapesten van. A diákjaink körülbelül 80 százaléka budapesti vagy környékbeli. A vezető középiskolákból nagyobb arányban mennek külföldi egyetemekre, főleg a jobbakra. Ebben van egy öngeneráló dolog is, hogy ahhoz, hogy valakiben egyáltalán megfoganjon az elképzelés, hogy külföldre menjen, először hallania kell erről. Ehhez olyan környezetben kell lennie, ahol valakik erről beszélnek, mások ezzel kapcsolatban motiválják őt. Bár az internet miatt soha nem volt annyira kézzel fogható ez a lehetőség bárki számára mint most, de mégiscsak kell hogy legyen az elején valami trigger. Minél inkább olyan közösségben van valaki, ahol ilyen, a jövőjüket tervező és motivált fiatalok vagy tanárok vannak, annál nagyobb eséllyel jön meg a kedve és hiszi el magáról, hogy képest lehet rá ő is.

A külföldi továbbtanulás mennyire realizálódik a külföldi csúcsegyetemeken vagy mennyire az átlagosabbakon is?

A diákjaink szempontjából nálunk mind a kettő megtalálható, és ez így van rendjén. Nem csak akkor érdemes külföldre menni, ha valaki topegyetemre jelentkezik, ez mindig attól függ, hogy a diáknak mi a célja ezzel. Ha mondjuk egy erős közepes diákról beszélünk, aki szeretne világot látni, önállósodni, elszakadni a családtól, nyelvet tanulni, kultúrákat megismerni, hármas átlaggal is el tud menni egy olyan külföldi intézménybe, ahol fog tudni fejlődni. Egy topközépiskola topdiákjánál meg leginkább akkor van értelme, ha el tud menni egy kiváló intézménybe.

Minden diáknak azt szoktuk javasolni, hogy alaposan gondolja végig, hogy mit szeretne ebből kihozni, és akkor menjen ki, ha ezt tényleg meg is tudja valósítani. Külföldön sincs kolbászból a kerítés, nem minden jobb, ami ott van, viszont mindenki meg tudja találni azt, ami neki a legmegfelelőbb.

A legtöbb diák Európán belül marad, ezen belül is az Egyesült Királyság volt nagyon népszerű, meg Németország, Ausztria. Oxford, Cambridge, Imperial College London, UCL, de nagyon népszerűek voltak a skót egyetemek az ingyenesség miatt. Például a Saint Andrews, az aberdeeni egyetem, a hollandok is nagyon népszerűek most, a delfti, ami mérnöki képzéseket nyújt nagyon magas színvonalon, az amszterdami egyetem, az utrechti. Németországban a Ludwig Maximilians University Münchenben, a Humbolt Berlinben. Vannak olyan szakok is, amikre nem nagyon mennek külföldre a diákok mert itthon is erős a képzés, ilyen például az orvosi, de ha mennek, akkor Angliába szinte biztosan nem, sokkal inkább Németországba.

Mi a veleje az oktatási programotoknak?

Az Engame Akadémia egy ötéves programot nyújt középiskolás diákoknak az iskola utolsó öt évében. Kiegészítjük a közoktatást, délután meg hétvégén járnak hozzánk a diákok. A fő hangsúly három dolgon van. Pályaorientáció, készségfejlesztés és használható angolnyelv-tudás elsajátítása. Úgy látjuk, hogy ezek rendkívül fontosak a továbbtanulás során, illetve a későbbieken a munkaerőpiacon, viszont a közoktatásban ezekre nem nagyon marad idő. A diákok belső motivációjára építünk, szerencsére ezt meg is tehetjük, mert ide nem azért járnak, mert kötelező, hanem mert szeretnének. Nem jegyekkel motiváljuk őket, hanem izgalmas programokkal meg egy olyan támogató közösséggel, amiben mernek önmaguk lenni, hibázni, kérdezni. Ezek olyan dolgok, amik itthon sajnos nehezen mennek. Ha csak azt nézzük, hogy egy dolgozatot hogyan osztályoznak, amit elrontottál, azért levonunk. Ha valaki ehhez szokik hozzá, nem mer próbálkozni, elmondani a véleményét. Nagy hangsúly van az interdiszciplinaritáson is, az egyes tantárgyakat nem külön kezeljük, mint az iskolában, hanem nagyon fontos, hogy meglássuk, hogy az egyes tudományterületek között milyen kapcsolódási pontok vannak, mert az élet sokkal összefonódottabb, mint azt a magyar iskolában tapasztaljuk.

Ez nagyon hasonlít a magyar magániskolák szemléletére. Szerinted mennyire jó az a lexikális tudás-dömping, amit megkapnak a diákok a magyar közoktatásban?

Én is egy alternatív középiskolába jártam, a Közgazdasági Politechnikumba, sok jön onnan a szellemiségből. Amikor megalakultunk, a kezdeti csapatból nagyon sokan jöttek onnan, ahonnan én is. Azt gondolom, hogy az arányok ma egyáltalán nem jók a magyar közoktatásban. Amikor a készségekre akarjuk felhívni a figyelmet a lexikális tudással összevetve, soha nem azt mondjuk, hogy az utóbbira nincs szükség. Fontos, hogy meglegyenek az alapok, tudja a diák, hogy hová nyúljon. Valaki mesélte, hogy ma is meg kell tanulni a jogi egyetemen a paragrafusok sorszámát. Régen ez azért volt fontos, mert így lehetett megtalálni őket a könyvben, de most már minden digitalizált, online egy pillanat alatt meg lehet találni mindent, ennek ellenére továbbra is meg kell tanulni a sorszámokat. Az oktatási rendszer nem, vagy csak nagyon lassan adaptálódik a technológiai fejlődéshez. Ha megnézzük a PISA-eredmények romlását, látszik, hogy jó, hogy a diákok tudják a képleteket meg a rendhagyó igéket, de nem tudják értelmezni az anyagot.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Építhet a magyar oktatási rendszer arra, hogy erős lexikális tudásban, és vannak ennek pozitívumai. Mesélte például egy volt diákunk, aki mesterképzésre ment külföldre, hogy a professzorok hanyatt vágták magukat az elméleti tudása előtt. Ez azért van, mert itthon ez volt a fókuszban, a könyvtárban zajlott a tanulás, nem volt olyan labor, ahol kipróbálhatta volna magát. De amikor kint egy modern egyetemi laborban találta magát, el volt veszve, mert nem volt még ilyen tapasztalata.

Kik és mikor jelentkezhetnek hozzátok?

Nem kell végigmenni a teljese 5 éves képzésünkön, lehet közben is csatlakozni.de minél hamarabb csatlakozik valaki, annál több mindent ki tud venni a programból. Ez arra is vonatkozik, hogy minél aktívabban vesz benne részt egy diák, annál többet tud belőle profitálni. Jelenleg valamivel több mint 300 diákunk van. Hetedikes korban lehet legkorábban jelentkezni, felvételiztetünk, ahol két dologra fókuszálunk. Az első a motiváció, hogy miért szeretne valaki hozzánk járni. A másik az angoltudás, mert az oktatás angol nyelven zajlik. Minden évfolyamnak van egy szint, amin beszélni kell, hogy valaki be tudjon kapcsolódni.

Akkor ez egy nagyon erős nyelviskola is egyben.

Tulajdonképpen igen. De ez nem egy hagyományos értelemben, mert például ha egy diák prezentál, és elront egy igeidőt, nem biztos, hogy rögtön kijavítjuk. Nem ezen van a hangsúly, hanem a használható nyelvtudáson. Amikor valaki prezentációt tart az a lényeg, hogy megértik-e, amit mondani akar. Amikor vitázik, meg tudja-e győzni a többieket. A nyelvtan gyakorlására ott van az iskola. Nagyon sokat fejlődik itt a diákok aktív nyelvtudása, de inkább észrevétlenül.

Akik nagyon fiatalon érkeznek hozzátok, ott ez milyen szinten van?

A 8-osoknak szóló, Prep évfolyamban erős alapfok körül van az, amit kérünk. Nem tárgyi tudásra vagyunk kíváncsiak, hanem arra, hogy abban az évfolyamban jól érezné-e magát az osztályban. Ha nincs azon a szinten, hogy ki tudja fejezni magát, ez neki is egy nyűglődés lenne.

Hogyan működik a finanszírozás?

Teljes mértékben a piacról. A szülők fizetik a tandíjat. A 8.-osoknak szóló évfolyam 320 ezer, felette 650 ezer forint egy tanév. Ezt lehet fizetni akár részletekben is. Ösztöndíjakat is biztosítunk a diákjaink számára, tanulmányi és szociális ösztöndíjra is lehet jelentkezni. Több mint a diákok 40 százaléka ösztöndíjas, több mint 21 millió forint ösztöndíjat ítéltünk oda az idei tanévben. Abban hiszünk, hogy akkor működik jól valami, ha azzal értéket tudunk teremteni.

Az ösztöndíj a tandíj mekkora részét fedezi?

Ez változó, van, aki 10-20 százalékot kap, van, aki aká 80-90-et. Beadja a pályázatát a sikeres felvételi, és mi elbíráljuk, a család pedig már az eredmény ismeretében dönthet a beiratkozásról. A szociálisban megjelölik azt is, hogy mekkora összeget tudna fizetni a család, a tanulmányinál ilyen nincs. Önmagában azért, mert valaki színjeles tanuló, nem fog ösztöndíjat kapni, inkább arra vagyunk kíváncsiak, amiket ezenkívül csinál. Ezalatt nemcsak azt értem, hogy valaki az OKTV-n az első tízben van, sokkal kevésbé hagyományos dolgok is számíthatnak, aki vezető pozíciót tölt be egy diákszervezetben, vagy ő maga hozott létre egyet, valami hobbit nagyon komoly szinten űz, és ezzel eredményeket ért már el és a többi.

Mennyire jellemző a diákjaitoknál a színötösség?

Ez pontosan nem tudom, de azért van sok ilyen értelemben is kiváló diákunk. Mi azonban nagyon erősen hiszünk abban, hogy az osztályzás nem tud teljes körű módszerként szolgálni a tehetség mérésére. Sokszor látni, hogy vannak diákok, akik nem voltak színötösök, de nagyobb eredményeket tudnak elérni bizonyos területeken.

A színötösség azt is jelentheti, hogy nem kérdőjelezzük meg az oktatót, hanem csak megpróbáljuk úgy teljesíteni a tananyagot, ahogy azt a tanár elvárja.

Nyáron is tart a képzés?

Alapvetően az iskolai tanévet követjük, szeptembertől júniusig, és amikor az iskolában szünet van, akkor nálunk is. Az utolsó tanév egy kicsit eltér ettől, ott már az egyetemi (leginkább külföldi) jelentkezés van a középpontbank, ezért ottár nyáron elkezdjük a programokat. Magyarországon ma középiskolásnak lenni könnyen kijön egy 40 órás munkahétnek is, nem akarjuk őket feltétlenül tovább stresszelni. Minden héten van egy olyan foglalkozás, ami a legtöbb esetben egy kétórás programot jelent, ha a diáknak azon a héten nincs több ideje, akkor csak erre jön el, és ezzel megkapja a program gerincét. Viszont van egy csomó opcionális programunk, ha valakinek van kedve és ideje, akkor szinte mindennap lehet valamit csinálni. Minden évfolyamnak egyedi programja van, amiket az adott korosztálynak megfelelően alakítottunk ki.

Hány oktatóval dolgoztok?

A szűk csapatban 8-an vannak, ők azok, akik össze is fogják és fejlesztik az egész programot, de ezenkívül több mint 50 külsőssel is dolgozunk, de ez a szám folyamatosan változik.

Mennyire jellemző az, hogy korán kezdik el a tanulók nálatok? Mennyien szállnak ki közben?

Szerencsére egyre korábban kezdik el. Mi azzal indultunk 10 évvel ezelőtt, hogy csak a külföldi felsőoktatásra való felkészítéssel foglalkoztunk, eleinte alkalmi tanácsadással, és ebből lett egy fix program, ami mostaz utolsó tanévünknek felel meg. Így most már nagyon ritka, hogy valaki csak az utolsó tanévre csatlakozik. Amikor elindultak az alsóbb évfolyamok, volt egy V alak, ez most már szépen egyenesedik ki lefelé. Mindig voltak, vannak és lesznek is kilépők, ez rendjén is van. Ezt nem kötelező csinálni. Ez a program plusz elköteleződéssel jár, és a diákoknak idővel változhatnak a prioritásaik. Előfordulhat például, hogy valaki komolyan sportol, és bekerül a válogatottba, onnantól már ez nem fér bele az idejébe. Elköltöznek, vagy meg akar tanulni felsőfokon két nyelvet, ez sokszor az egyéni preferenciákon múlik.

A Brexitnek milyen hatása lesz a magyarok diákok külföldi továbbtanulására?

A diákjaink körében máris masszívan visszaesett az érdeklődés az Egyesült Királyság iránt. Október 15-én volt egy jelentkezési határidő, Oxfordba, Cambridge-be, az orvosi és állatorvosi egyetemekre, ezekre tavaly 210 diák jelentkezett, most 130. Összességében legalább 50 százalékos visszaesésre számítunk. Az is látszik évek óta, hogy ennek valószínűleg Hollandia lesz a nagy nyertese, mert ott elég sok angol nyelvű képzést lehet találni, nagyon magas színvonalon. Van tandíj, de nem olyan magas, 2000 euró egy évre, ennyit itthon is elkérnek. Nyilván a megélhetési költségeket is fizetni kell.

Nem biztos ugyanakkor, hogy a tandíj olyan nagymértékben fog nőni az Egyesült Királyságban, viszont így hogy az UK nem tagja már az EU-nak, az oda igyekvő diákok nem vehetnek fel diákhitelt, ennek a kiesése a legnagyobb probléma.

A kint tanuló diákok mekkora része marad kint?

Pár éve csináltunk erre egy nem reprezentatív kutatást, 500 diák megkérdezésével. 40 százalék mondta azt, hogy tervez hazajönni, 30 százalék azt, hogy nem, és 30 százalék volt bizonytalan. A kitöltők kb. 20 százaléka már végzett.

Én úgy gondolom, hogy ha ezeknek a diákoknak az egyharmada hazajön, az már egy olyan szám, amivel hosszú távon sokat nyer az ország. Az a kétharmad, aki nem jön haza, az is kapcsolatban marad az országgal. Ők is rengeteget tudnak segíteni. Úgyhogy ez mindenképpen előny hosszútávon.
(Cikkben megjelenő képek: Engam Akadémia)

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.05.05 08:17
Durván még egy hónapunk van a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség te...
hrdoktor  |  2021.05.03 06:38
Ha kihagyja a reggelit csökken a teljesítmény, a koncentrálóképesség, nő az esély az elhízásra és kü...
legacykft  |  2021.04.30 18:55
Van olyan ismerősöm, kollégám, aki – habár nincs rákényszerítve, mégis – rendszeresen önmaga próbál...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
kovacstunde  |  2021.04.16 17:03
  Ebben a blogbejegyzésben Kovács Tünde andragógus, munkaköri trénerrel beszélgettünk azonos szempo...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 6. csütörtök
Ivett, Frida
18. hét
Május 6.
Jelszó világnap
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. május 5. 20:40