Egymás után nyílnak a budapesti agglomerációban magániskolák, amiknek a tandíja bőven 100 ezer forint felett mozog.
"Ez már az elejétől benne volt a családunkban, hogy tanulni, kell, és akkor lehet belőlem bármi" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Schwéger Zsófia, festő. Az immáron Londonban élő művésszel Budapesten beszélgettünk eddigi pályája alakulásáról, a művészetben kialakuló brutális versenyhelyzetekről, illetve arról is, Magyarországon mekkora közönség tud megfizetni egy több millió forintos festményt. A magyar festő ráadásul azon kevesek közé tartozik, akinek hamarabb volt New York-i galéria-képviselete, mint magyar.
Nemes Márton négy éve él és dolgozik Londonban. Bár még csak 34 éves, a képeit már most milliókért vásárolják meg a gyűjtők. A festőművész Székesfehérváron született, Magyarországon két egyetemre, a BME-re és a Képzőművészetire is járt, de egyiket sem fejezte be, ennek ellenére már a húszas évei közepére bekerült a Deák Erika Galériába, ekkor már képei eladásából élt. "Mindig vannak falak, amiket át kell törnöm" - vallja Nemes Márton, akivel a Pénzcentrumnak adott életútinterjúja során beszélgettünk többek között: a művészethez vezető útjáról; a gyermekkoráról, arról, miként viszonyultak a szülei a törekvéseihez; hogy mennyivel másabb a londoni művészvilág, mint a budapesti; hogyan hatott a művészetére az angol főváros; hogyan fogadták Magyarországon, hogy már igen fiatalon meglehetősen nagy sikereket ért el; mit szólt ahhoz, hogy az MNB több képét is megvásárolta, vagy hogy mi a véleménye arról, a magyar piac meddig fogja még elbírni a festményei rohamos árnövekedését.
58 százalékkal esett a jelentkezők száma a Brexit miatt.
Évről évre egyre nagyobb a választék.
A brexit miatt a brit egyetemeken már nem jár tandíjkedvezmény, így új célpontokat kerestek a külföldi továbbtanulásban gondolkodó magyar diákok.
"Arra biztatnánk a döntéshozókat, hogy vezessenek be egy kicsit szélesebb körű értékelést az egyetemeken. Magyarországon elég magas a lemorzsolódási arány, véleményem szerint többek között azért, mert a diákoknak sokszor fogalmuk sincs arról, hogy milyen szakra jelentkeztek valójában. Aztán jött a fekete leves" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Lévai Balázs, az Engame Akadémia alapítja és egyben ügyvezetője. A szakemberrel többek között a magyar középiskolások külföldi továbbtanulási lehetőségeiről; a magyar közoktatási rendszer hiányosságairól; a nyelv és a soft skillek jelentőségéről; a legkapósabb külföldi egyetemekről; valamint arról is beszélgettünk, hogy tényleg csak gazdagabb magyar szülők gyerekeinek adathatik-e meg az, hogy külföldi csúcsegyetemeken tanuljanak tovább.
Körülbelül 15 ezer magyar diák tanult külföldön a múlt tanévben.
A világon először a betéti kártyáknál is elérhetővé válik a Mastercard Részletfizetés Magyarországon.
Sok szempontból hasznot hajtanak.
Fontos felkészülni!
Az idén is sokan kezdik hitelből a tanévet.
De nem ám!
Rosszul járnak, akik idén jól tanultak a felsőoktatásban, hogy átsorolják őket az államilag támogatott képzésre. Hiszen szinte csak azoknak a helyére kerülhetnek át a támogatott képzésbe, akiket rossz eredményeik miatt fizetőssé soroltak át. A kormányrendelet értelmében viszont ilyen idén nem lesz az egyetemeken, főiskolákon, így helyek sem szabadulnak fel.
A gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentett intézkedések révén ugrásszerűen, tízszeresére bővülhet itthon azok száma, akik a karrierváltás mellett döntenek, és egy intenzív és gyakorlatorientált képzés elvégzése után informatikus szakmát és állást szereznek.
Folyamatosan keresik a rendőrtanulókat, már akár 55 éves korig is lehet jelentkezni a 10 hónapos képzésekre, ahol havi bruttó 210 ezer forintos ösztöndíj jár, emelett háromszori étkezés, kollégiumi szállás és egy laptop.
Ma 75 ezer nyelvvizsga hiányában középfokú végzettséget igénylő munkakörben elhelyezkedett munkavállaló van Magyarországon.
"Láthatatlan ellenséggel küzdünk"
"Rendszeresen belefutottunk abba, hogy azzal az elvárással jelentkezik valaki, hogy ő csak befizeti az egymillió forint plusz áfás tandíjat, és három hónappal később a kezébe nyomunk egy bruttó egymilliós munkaszerződést. Nem így működik a piac" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Langmár Péter, a Green Fox Academy társalapítója, akivel beszélgettünk többek között a magyar bootcamp világról; az egyetemi, illetve kódolóiskolák alapvetően eltérő tanítási módszertanáról; a karrierváltás nehézségeiről; de arról a messiásvárásról is, amit sokan tanúsítanak a programozással kapcsolatban.
"Egy bootcampben végzett diáknak nem lesz nagyon mély matematikai, algoritmus elméleti tudásuk, mint az egyetemistáknak, ez igaz, azonban erre nincs is szükség manapság a szoftverfejlesztői munkák 90 százalékánál" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Filep Szabolcs, a PROGmasters alapítója. A szakember a bootcamp alapvető soft skill orientációja mellett beszélt arról is, hogy egy gyorstalpalós kódoló is simán lehet vezető fejlesztő egy cégnél; ahogy arról is, hogy a modern programozás túlnyomó része manapság voltaképpen legózás. Ezen felül a Pénzcentrum megtudta azt is, hogy egy junior kódoló a bruttó 400 ezres fizujáról nagyjából mennyi idő alatt juthat el a már simán sztárgázsit jelentő bruttó 1 milliós ajánlatokig; vagy éppen azt is, milyen törekvések folynak arra Magyarországon, hogy a piaci alapon működő bootcampeket valamilyen módon becsatornázzák a hazai felnőttképzésbe.
