Százezret is veszíthetsz, ha rosszul nyilatkozol a szuperbruttóról

Idén változtak a személyi jövedelemadó alapjára vonatkozó szabályok. A tavalyi évben még minden esetben meg kellett szorozni a bruttó bérjövedelmet 1,27-tel, és a kapott összeg után kellett megfizetni a 16 százalékos adót. (Így valójában 20,32 százalékos volt az adóteher.) Az idei évtől viszont havi bruttó 202 ezer (évi 2 millió 424 ezer) forint alatt megszűnt az adóalap-szorzó. Vagyis eddig a jövedelemhatárig csak a bruttó bér után kell leróni a 16 százalékos adót. A fölött viszont továbbra is az 1,27-tel megszorzott bruttó jövedelem az adó alapja (adóalap-kiegészítés).

A személyi jövedelemadó (szja) törvény arról rendelkezik, hogy"nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot". Vagyis azoknak kell nyilatkozatot kitölteniük, és kérniük, hogy csak a bruttó bérük után vonja le az adóelőleget a munkáltató, akiknek az éves jövedelme havonta átlagosan bruttó 202 ezer forint alatt van.

A törvény a továbbiakban úgy szól, hogy "a kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja".

Ez azt jelenti, hogy amikor az év folyamán a magánszemély jövedelme eléri a 2 millió 424 ezer forintot, akkor az a fölötti jövedelmek esetében a munkáltatóknak önállóan, nyilatkozat nélkül már az 1,27-es szorzóval növelt adóalap után kell levonniuk az adóelőleget - magyarázta a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József. Az okleveles adószakértőnek ezzel szemben rengetegen jelezték, hogy a munkáltatók minden dolgozót nyilatkoztatnak az adóalap-kiegészítésről. Ráadásul a magasabb jövedelműeknél több esetben a teljes jövedelemre vonatkozóan az 1,27-szeres szorzóval növelt adóalapot vennék figyelembe.

Ez totális tévedés - szögezte le az adószakértő. Bruttó 303 ezer forintos havi fizetés mellett 8726 forinttal több adót fizetnének a szükségesnél a magánszemélyek, így éves szinten 100 ezer forinttal hiteleznék az államot, amit csak az év végi adóbevallásukban igényelhetnének vissza - kamatmentesen.

Nem kell kötelezően nyilatkozniuk az adóalap-kiegészítésről azoknak a dolgozóknak, akiknek csak egy munkaviszonyból származik jövedelmük. Náluk ugyanis a munkáltatónak önállóan, nyilatkozat nélkül kell a megfelelő adóalap után levonni az adóelőleget - magyarázta Angyal József.

A Pénzcentrum.hu érdeklődésére ezt Honyek Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai szóvivője is megerősítette. Ezzel szemben az adóhatóság által közzétett, a havi munkáltatói adatszolgáltatásra vonatkozó nyomtatvány kitöltési útmutatójában az szerepel, hogy "a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja".

Eszerint úgy tűnik, mintha minden esetben nyilatkoztatni kellene a munkavállalókat. Honyek Péter elismerte, hogy az útmutató félrevezető lehet, mivel abban nem az általános nyilatkozattételre vonatkozó törvényi rendelkezés szerepel. Ez arra az esetre vonatkozik, ha például valakinek módosítania kell a korábbi nyilatkozatában szereplő adatokat.

Azoknak kell még az 1,27-szeres adóalap-kiegészítést kérniük, akik például két munkahelyen állnak munkaviszonyban, és az egyik helyen biztosan többet keresnek havi bruttó 202 ezer forintnál. Ebben az esetben a második munkahelyen kapott jövedelmük teljes összegére nyilatkozniuk kell az adóalap-kiegészítésről - magyarázza Angyal József.

Olyan helyzet is előfordulhat, hogy valaki havi 202 ezer forintnál többet keres, mégis nyilatkozhat úgy, hogy a munkáltatója az adóelőleg levonásakor ne vegye figyelembe az adóalap-kiegészítést. Ilyen eset lehet például az, ha valaki előre tudja, hogy valamilyen ok miatt nem lesz egész évben keresete, például év közben megszűnik a munkahelye, vagy gyermeke születik, esetleg fizetés nélküli szabadságra megy. Az adószakértő szerint ekkor a havi bruttó 202 ezer forintnál magasabb jövedelműek is nyilatkozhatnak úgy, hogy esetükben ne vegye figyelembe a munkáltató az adóalap-kiegészítést.