A cégek háromnegyede egyáltalán nem kívánja emelni jövőre a dolgozók fizetését - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből. A kutatás annak ellenére sokat sejtet a vállalkozások pesszimista hangulatáról, hogy a felmérés még azelőtt készült, hogy konkrétumokat lehetett volna tudni az adójóváírás eltörlése miatti keresetcsökkenés kompenzációját szolgáló elképzelésekről. Mindenesetre tovább főhet a kormány feje, milyen eszközökkel tudja valóra váltani ígéretét, hogy jövőre senkinek ne csökkenjen a nettó keresete.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. októberben felmérést végzett a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek körében, amelyek a foglalkoztatottak létszámát tekintve 63 százalékban (1 millió 300 ezer fővel) reprezentálják az összes hazai vállalkozást. Az 1200 cégvezető többek között arra válaszolt, hogy 2012-ben a jelentősen emelkedő minimálbér következtében bocsát-e el minimálbéren bejelentett alkalmazottat, illetve mekkora emelést tervez a minimálbérnél magasabb bérek esetében.
Kiderült: a munkáltatók nem a legalacsonyabb kereseti kategóriákba tartozókon kívánnak spórolni, a magasabb jövedelműek lesznek az adóváltozások nagy vesztesei. A jövőre elvárt 18 százalékos minimálbéremelés miatt cégek mindössze 4 százaléka tervez a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó alkalmazottat elbocsátani, a legnagyobb (7 százalék körüli) a hajlandóság erre a 100 és 200 fő közötti vállalkozásoknál. A minimálbérnél magasabb bérek esetében ugyanakkor a munkáltatók 79 százaléka nem emel bért, 8 százalékuk inflációtól elmaradó béremelést tervez, s mindössze 13 százalék tartja vagy emeli alkalmazottai bérének reálértékét. A minimálbér-emelés tehát nem elsősorban a létszámra hat, hanem a minimálbér feletti rétegek keresetére.
A létszám növekedésével párhuzamosan emelkedik a béremelést tervezők aránya, de még az 500 fő feletti cégek 68 százaléka is azt válaszolta, hogy nem emeli a béreket a minimálbér feletti kategóriákban. A felmérés szerint azok a munkáltatók sem teljesítenék a kormány által elvárt béremelést, amelyek az inflációnak megfelelő mértékben növelnék a kereseteket, a munkavállalók túlnyomó többségénél ugyanis az nem elegendő ahhoz, hogy ne csökkenjenek a nettó jövedelmek.
A kormány kényszerítő eszközökkel, az állami támogatásokból, illetve a közbeszerzési eljárásokból történő kizárással próbálja meg rávenni a cégeket arra, hogy emeljék a dolgozóik bérét. Az elvárás azonban nagyon szigorú: az alkalmazottak kétharmadának a fizetését olyan mértékben kell emelni, hogy jövőre ne csökkenjen a nettó keresetük.
A válaszadó cégek negyede vett már részt sikerrel közbeszerzésen és/vagy kapott közvetlen állami támogatást. A jövőben a cégek egyharmada tervez közbeszerzésen indulni vagy állami támogatásért folyamodni. Azok körében, akik kénytelenek elbocsátani, magasabb azok aránya, akik sikerrel vettek részt állami közbeszerzésen vagy kaptak közvetlen állami támogatást, illetve azoknál is, akik a jövőben kívánnak élni e lehetőségekkel.
Vagyis ők formálisan teljesíteni kívánják a béremelési elvárásokat, de ezt jellemzően elbocsátásokkal fogják elérni, s a megtakarított bérkiadásokkal fogják fedezni a megmaradó alkalmazottak növekvő bérterheit. A létszám növekedésével párhuzamosan fokozatosan emelkedik a jövőbeli közbeszerzésen való szándék, illetve az állami támogatás igénybevételi szándék aránya.
Azoknak a cégeknek a 82 százaléka nem tervez béremelést a minimálbér feletti jövedelmi kategóriákban, amelyek nem kívánnak részt venni közbeszerzési pályázaton, és állami támogatást sem igényelnek. Azok között is 73 százalékos a béremelés elmaradása, akik fontolgatják az állami forrásbevonás lehetőségét.
Különösen romlik azoknak a munkavállalóknak a jövedelmi helyzete, akiknek a munkáltatója leépíti a cafetéria-rendszert is amiatt, hogy jövőre - az eddigi személyi jövedelemadóztatás mellett - 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni a természetbeni juttatások után.
Nagyvonalú bérkompenzáció, végtelenül bonyolult szabályok
Egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy mekkora béremelést vár el a kormány a munkáltatóktól. A jövő évi adótörvény-csomagban elfogadott bérkompenzációs rendszer mellett ugyanakkor csak 5 százalékos béremelés terheit kellene magukra vállalniuk a munkáltatóknak. A nettó keresetek csökkenésének megakadályozásához szükséges további keresetemelés terheit ugyanis az állami költségvetés fedezi. A munkáltatók a jövőre szociális hozzájárulási adóvá alakuló 27 százalékos járulékfizetési kötelezettségből ugyanis pontosan annyi kedvezményt vehetnének igénybe, hogy egyetlen jövedelmi sávban sem kellene 5 százaléknál nagyobb béremelés terhét viselniük - számol Angyal József okleveles adószakértő.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A munkáltatók összes kiadásának megközelítően a 40 százalékát teszi ki a bérköltség. Az 5 százalékos béremelés, amelyet jövőre a munkáltatóknak magukra kell vállalniuk, az összes költségüknek mindössze a 2 százaléka. Az adószakértő szerint ez annyira kis terhet ró a munkáltatókra, hogy mindenképpen érdekeltek lennének a bérek emelésében.
A bérkompenzáció igénybe vételéhez azonban nem elég a dolgozók kétharmadának a fizetését emelni olyan mértékben, hogy ne csökkenjen a nettó bérük. A törvény szerint csak az a munkáltató élhet az adókedvezménnyel, amelyik valamennyi dolgozójánál teljesíti ezt a követelményt.
KATTINTS! bővebben a bérkompenzációs szabályokról: Így lehet több a fizetésed jövőre
A gond az, hogy a kompenzációs rendszerre vonatkozó szabályok még nem jelentek meg. A híradások szerint olyan rendszert próbálnak meg kidolgozni, amely a bérpótlékokat is figyelembe veszi és a teljesítménybérezés esetén is össze lehet vetni a kereseteket. Angyal József úgy véli, minél több szempontnak kell megfelelni a bérek összehasonlításakor, annál nehezebb lesz a cégeknek betartaniuk a követelményeket, és annál nagyobb tere lesz az ellenőrző hatóságoknak, hogy szabálytalanságokat tárjanak fel.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács mai ülésén tárgyal a 2012-ben alkalmazandó minimálbérről és garantált bérminimumról, továbbá a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges elvárt béremelés mértékéről. Az egyeztetés eredményéről várhatóan délután 1/2 4 körül tájékoztat Czomba Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.
A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.
-
Így választjuk ki a legjobb személyi kölcsönt
A Pénzcentrum és az MBH Bank kutatása a hazai személyi kölcsönök igényléséről.
-
Elárulta a Lidl, milyen akciókkal készül a húsvéti szezonra
A húsvéti időszakban is változatos akciókkal és kedvezményekkel segíti a Lidl a vásárlókat.
-
Cégalapítás online: az eljárás menete lépésről lépésre (x)
Megmutatjuk, mire számíthat, ha vállalkozás indítását tervezi
-
Az ASUS újdonsága a modern munkaélmény új szintjét kínálja (x)
Az ExpertBook B9 OLED új mércét állít az üzleti laptopok számára.
- Elköltözik Szemesről a legendás balatoni filmfesztivál
- Újabb drón roncsait találták meg román területen
- Ukrán erőműveket támadtak az oroszok, miközben Lavrov a biztonsági garanciákról beszélt
- Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián
- Félhavi eső szakadt több hazai térségre
- Áprilistól nem vizsgálják, sért-e szankciót Észak-Korea