Az oktatásban, az építőiparban és a vendéglátásban még a nettó keresetek is csökkentek idén februárban, az inflációt is figyelembe véve pedig jócskán kevesebbet ér az említett szektorokban dolgozók bére, mint egy évvel korábban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Nemcsak a fizikai dolgozók, hanem a szellemi foglalkozásúak is kevesebbet vittek haza.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek átlagosan 3,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. A versenyszférában 6,4 százalékos volt a növekedés, a költségvetési szférában viszont 4,9 százalékkal elmaradtak a bruttó fizetések az egy évvel korábbitól. A közszférában a teljes munkaidősök több mint 40 százaléka kapott átlagosan 5100 forintos kereset-kiegészítést az adó- és járulékváltozások kedvezőtlen hatásának ellensúlyozására.

Az oktatásban még ez sem volt elég arra, hogy a nettó keresetek csökkenését megakadályozza. A KSH jelentéséből az derül ki, hogy az ebben a szektorban dolgozók havonta átlagosan 1300 forinttal kevesebbet vittek haza februárban, mint egy évvel korábban. Ebben az ágazatban a szellemi foglalkozásúak nettó bére is csökkent: átlagosan 131 452 forintot kerestek, szemben a tavaly februári 132 880 forinttal.
A versenyszférában az építőiparban dolgozók szenvedték el a legnagyobb bérveszteséget. Ebben a szektorban átlagosan több mint kétezer forinttal csökkentek a nettó keresetek. Nemcsak a kőművesek, hanem a mérnökök is kevesebb fizetést kaptak. A szellemi foglalkozású építőipari dolgozók idén februárban átlagosan 149 063, tavaly ilyenkor pedig 156 917 forintot vihettek haza. A szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátóiparban is csökkentek a nettó bérek.
Az utóbbi két szektorban nehéz eldönteni, hogy valójában ténylegesen kevesebbet kaptak-e kézhez az ezeken a területeken dolgozók, nehéz felmérni ugyanis, mennyi pénz vándorol közvetlenül a zsebekbe. A pedagógusoknál viszont egyértelműen látszik, hogy a kereset-kiegészítéssel sem sikerült megakadályozni, hogy átlagban csökkenjen a nettó bérük.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Jól látszik, hogy az egyébként is a legmagasabb jövedelmi kategóriákba tartozók az egyértelmű nyertesei az idei adóváltozásoknak. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, átlagosan 451 900 forintos bruttó fizetéssel. Ez 3,1 százalékkal haladja meg egy évvel korábbit. Az ebből megmaradó átlagos nettó összeg - 270 449 forint - brutális növekedést mutat: 14,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez még a februárban mért 4,1 százalékos éves infláció mellett is tisztes, tíz százalékos reálkereset-növekedést jelent.
Ezzel szemben az egészségügyben dolgozók átlagosan 176 900 forintos bruttó bére 4,5 százalékkal több, mint a tavaly februári. Az átlagos nettó keresetük 120 415 forint volt, ami mindössze 1,7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ezt a növekményt pedig teljesen felemészti az infláció. Tehát reálértéken 2,4 százalékkal kevesebbet ér az egészségügyben dolgozók fizetése, mint tavaly februárban.
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








