300 ezer bruttó alatt te is bebuktad az adórendszert!

Négy százalékos bruttó béremeléssel sem lehet ellensúlyozni az alacsonyabb jövedelmek értékvesztését, ez legfeljebb arra elég, hogy a nettó keresetek nagyjából szinten maradjanak - derül ki a munkavállalói érdekképviseletek szakértői számításaiból. Havi 300 ezer forintos bruttó jövedelemig a tavalyinál több adót kell fizetni.

A jegybank legfrissebb előrejelzése szerint idén 4 százalékos infláció várható. Ugyanekkora mértékű béremelés mellett bruttó háromszázezer forintig minden jövedelmi kategóriában kevesebbet érnek a keresetek, mint az elmúlt évben. A munkavállalók 80 százaléka ebbe a körbe tartozik.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) múlt év végén 4-6 százalékos béremelésre vonatkozó ajánlást fogadtak el a munkáltatók és a munkavállalók. Ez nem jelenti azt, hogy a megállapodást kötelező betartani, annak ellenére, hogy a kormány bérkommandóval fenyegette meg a vállalkozásokat. Az MSZOSZ tagszervezeteinek átlagosan 3-4 százalék körüli béremelésben sikerült megegyezniük a munkaadókkal. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók többségének nettó keresete éppen csak szinten maradt, vagy pár ezer forinttal még csökken is.

Az 5 főnél nagyobb vállalkozásoknál foglalkoztatott, összesen 1 millió 800 ezer versenyszférában dolgozó 80 százalékának a bruttó jövedelme nem éri el a havi 300 ezer forintot. A rendszerváltozás óta nem volt példa arra, hogy nemcsak a reálértékét veszíti el a fizetés, de a munkavállalók túlnyomó része összegszerűen is kevesebb pénzt kapjon kézhez - hangsúlyozta a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke. Hozzátette: a gyermekek utáni adókedvezmény szép dolog, de semmi köze nincs ahhoz, hogy az elvégzett munkáért mennyi bért kap cserébe a dolgozó.

A könnyűiparban, illetve a szociális területen dolgozók bérei szinte egyáltalán nem emelkedtek. Emellett a többségében kormánypárti vezetésű önkormányzatok által működtetett gazdasági társaságok nagy részénél sem nőttek egyelőre a keresetek. A kormánynak tehát a saját háza táján kellene először söprögetnie - véli a szakszervezeti vezető.

A gazdagoknak kedvez az adórendszer

Az egységesen 16 százalékos adókulcs ránézésre alacsonyabb közterhet jelent, mint a tavalyi 17 százalékos, illetve 5 millió forint jövedelem fölötti 32 százalékos adókulcs. Ezzel együtt azonban jelentősen mérséklődött az adójóváírás összege, s sluszpoénként 9,5 százalékról 10 százalékra nőtt az egyéni nyugdíjjárulék mértéke. Mint látható, a havi bruttó 400 ezer forint fölötti jövedelműek már béremelés nélkül is jól járnak.

Ötszázezer forint bruttónál már így is 9 százalékkal nő a keresetek értéke, 4 százalékos béremelésnél pedig már 13 százalékos a javulás. Egymillió forintos havi jövedelemnél pedig már egészen elképesztő mértékben, egyötödével nő a reálbér. Ha ezt még béremeléssel is megfejelik, akkor 26 százalékos a növekedés.

A munkavállalók szerint megjátszotta magát a kormány, amikor úgy tett, mintha meglepetésként érte volna a keresetek év eleji csökkenése. Az OÉT múlt év végi egyeztetésein ugyanazokat a számításokat mutatták be a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői, mint amelyeket a szakszervezetek készítettek. Ebből világosan látszottak az alacsony és a magas jövedelműek közötti anomáliák - jegyezte meg Hernádvölgyi Andrea.

Tízezreket várnak a mai tüntetésre

A versenyszférát képviselő szakszervezetek demonstrációval tiltakoznak a megszorítások ellen. A megmozdulást eredendően az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) kezdeményezte az EU pénzügyminisztereinek gödöllői tanácskozására időzítve, de a tüntetők tömegét a magyarországi munkavállalók teszik ki - hangsúlyozta érdeklődésünkre Hernádvölgyi Andrea. Több mint harmincezer magyarországi szakszervezeti tag vonul fel ma 13 órától Budapesten a Hősök tere és az Oktogon között a kormány politkája ellen tiltakozva.

A megmozdulásra 22 országból összesen ötezer külföldi tüntetőt várnak. ŐK az uniós döntéshozóknak akarnak üzenni, hogy ne a munkavállalókkal fizettessék meg a gazdasági válság költségeit. Ez a jelenség nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára jellemző.

A magyarországi szakszervezetek kifogásolják az adó- és nyugdíjrendszerben történt változtatásokat, egyebek között az alacsony keresetűeket letaglózó, ellenben a gazdagokat kedvezményező egykulcsos adótáblát, illetve a magán-nyugdíjpénztári rendszer szétzilálását. Veszett fejsze nyele ugyan, de azt is követelik, hogy a kormány fizesse vissza a magánnyugdíj-pénztári tagdíjakat. Felszólalnak a munkanélkülieket, illetve a betegeket érintő megszorító intézkedések ellen is.

Sérelmezik, hogy a kormány az új alkotmány kérdésében sem tárgyalt érdemben az érdekképviseletekkel. Követelik, hogy az ország vezetői vegyék komolyan a demokráciát, és az emberekkel együtt teremtsék meg az elfogadható életfeltételeket. A médiatörvény visszavonását is fontos kérdésnek tartják, mert az abban foglalt korlátozások a szakszervezetek száját is befogják.

A kormány egész egyszerűen gúnyt űz másfélmillió versenyszférában dolgozó munkavállalóból. Ennyien vannak, akiknek kevesebbet ér idén a fizetésük, mint tavaly. Szijjártó Péter valószínűleg a saját bérjegyzékét nézegetve állapította meg, hogy a kormány véget vetett a megszorítások politikájának. A hírek szerint a miniszterelnöki szóvivő havonta 2 millió 226 ezer forintot keres. Vagyis a reálbére csaknem 30 százalékkal nőtt tavaly óta.