Tovább javult a friss diplomások munkaerőpiaci helyzete az EU-ban, de jelentős különbségek látszanak országonként.
A kormány tavaly év végén döntött úgy, hogy 22 milliárd forintot szánnak az idén a kompenzációra, miután elismerték, a közszférában dolgozók között is lesznek vesztesei az új adórendszernek - tudta meg a Független Hírügynökség.
Az első idei fizetés után kiderült, a 700 ezer közszférában dolgozó közül minden harmadiknak, összesen 264 ezer embernek jár a bérkiegészítés (ennyi munkatársnak csökkent a nettója az új adórendszer miatt). A rendelet szerint azonban csak azok kapják a plusz pénzt, akiknek a családjában csökkent az összjövedelem. A helyettes államtitkár szerint azért, mert nem az egyes munkavállaló bére számít - hangzott el az RTL Híradóban. Banai Péter Benő azt mondta: a kormány és az országgyűlés szándéka egyértelmű volt, mindenkinek, aki a közszférában dolgozik, a nettó keresete ne csökkenjen. A nettó keresetnél figyelembe kell venni a családi adókedvezmény összegét, amely értelemszerűen a két szülőnek, a házas- vagy élettársnak jár.
Aki 70 ezer forintot vitt volna haza, annak ehhez 4 ezer forintot tett hozzá az állam. A legtöbb kompenzációt az kapja, aki nettó 209 500 forintot keres, neki több mint 12 ezer forinttal egészítik ki a fizetését. De még az is kap 100 forintot, aki majdnem 300 ezer forintot keres. Ugyanis csak így tartható az a kormányzati ígéret, hogy senki ne járjon rosszabbul, mint tavaly.
A szakszervezet szerint van, aki saját hibájából nem kapta meg a bérkiegészítést. Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta, vannak olyanok, akik nem kapták meg a kompenzációt. Ez elsősorban abból adódik, hogy a szükséges nyilatkozatot nem adták le január 15-ig. Aki a nyilatkozatot késve adja le, a rendelet szerint visszamenőleg már nem kaphatja meg a bérkiegészítést. A helyettes államtitkár szerint azonban vizsgálják annak lehetőségét, hogy utólag ezek a dolgozók is hozzájussanak a kompenzációhoz.
A negyvenöt év feletti magyar álláskeresők elsöprő többsége szembesül életkori diszkriminációval, miközben a vállalatok nincsenek felkészülve a generációváltásra.
A diákok már nem csak a pénzt nézik: a rugalmasság és a szakmai tapasztalat is egyre fontosabb szempont.
Gazdag Tibor élete gyökeresen megváltozott, miután tizenhét év után, 2021-ben hirtelen véget ért a Jóban Rosszban című sorozat.
A magyar munkaerőhiányról szóló vita új szintre lépett.
A magyar gyártóipar kritikus ponthoz érkezett: miközben új gyárak és beruházások érkeznek az országba, egyre kevesebb a megfelelő tudással rendelkező szakember.
Rendkívüli bejelentést tett Kátai-Németh Vilmos: 2 hét extra szabadságot kap rengeteg magyar dolgozó
A kormány három hétre növeli az apaszabadság időtartamát, amelyet egyúttal összehangol a csecsemőgondozási díjjal (CSED) és a szülői szabadsággal is.
Több mint 4,6 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben nagyjából 220 ezren keresnek aktívan munkát. De miért érkezett fordulóponthoz a magyar munkaerőpiac? Mutatjuk!
Beszámoló a a Prohuman Csoport és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében megvalósuló Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferenciáról.
A Gazdagréti Uszoda nyugdíjas takarítót keres bruttó 2 200 forintos órabérrel, ami nyugdíj melletti adózás mellett akár havi 330 ezer forintos nettó keresetet is jelenthet.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a pedagógusok 2026-os, visszamenőleges hatályú kiegészítő béremeléséről szóló tervezetet.
A 2026. márciusi béradatok alapján kiderült, hogy az illetmények jelenleg elmaradnak a korábbi célértéktől.
Rövid távon az egyik legjelentősebb változás az utazási szokásokban figyelhető meg.
Három év alatt 1 százalékról 48 százalékra emelkedett azoknak a diákmunkásoknak az aránya, akik 2500 feletti órabért várnak el munkáltatójuktól
A hazai piac elérte azt a kritikus bérplafont, amelyen túl a nemzetközi anyacégek egyszerűen nem hajlandók többet költeni Magyarországon.
Egyre több dolgozó „jelen van, de nincs ott” – a háttérben nem lustaság, hanem rejtett kiégés állhat.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a Hanon Systems Hungary Kft. székesfehérvári üzemének dolgozói
Magyarország gazdasága kinőtte az összeszerelő üzemekre épülő modellt, amelynek fejlődését leginkább a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az elmúlt tizenhat évben elhanyagolt oktatási rendszer hátráltatja.
FRISS HÍREK
Több friss hír
HR BLOGGER
laskainelli | 2026.06.10 12:47
A határhúzás nehézsége és a napi mikrostressz adagunk összefügg. Van kliensem, aki azt mondja, hogy...
hrdoktor | 2026.06.02 06:33
Az ételintolerancia hasonló tüneteket okozhat, mint az ételallergia, ezért az emberek gyakran összek...
legacykft | 2026.05.22 19:14
Az elmúlt években nagyon sok vezetőt támogattunk abban, hogy a vezetői szerepükben minél inkább kite...
coachco | 2026.05.05 20:26
Izgalmas téma az 1989-es rendszerváltás. Azért is, mert sokan a mostanit is annak reméljük.
[...] B...
kovacstunde | 2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
2026. június 19.
2026. június 18.
2026. június 19.
2026. június 19.
Erről ne maradj le!
-
A szépségápolásra a gazdasági nehézségek ellenére sem sajnálják a pénzt a magyarok + Videó
Miközben sok kiskereskedelmi vállalat a fogyasztás lassulásával küzd, a szépségipar továbbra is szárnyal Magyarországon.
NAPTÁR
Tovább
2026. június 19. péntek
Gyárfás
25. hét
Június 19.
"Ki a tanteremből!" nap
Június 19.
A független Magyarország napja
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum | 2026. június 19. 19:01
Pénzcentrum | 2026. június 19. 17:57
Agrárszektor | 2026. június 19. 19:32