Hőség a munkahelyen! Jár-e a klíma minden dolgozónak?

A hőhullámok idején (hőségriasztással, illetve hőségriadóval járó időszakban) a zárttéri munkahelyeken a külső hőmérséklet hatására kialakuló magas hőmérséklet megzavarhatja a munka megszokottan alkalmazott menetét, különösen ott, ahol nincs lehetőség kellő mértékű klímaszabályozásra. A fokozott meleg hatására csökken a munkavállalók koncentráló képessége, a figyelem összpontosításának hiánya csökkenti a mozdulatok, illetve a mozgások megfelelő ütemű és irányú végrehajtását, és mindezek rosszullétet, balesetet okozó események kiváltó okai lehetnek.

Zárt térben történő munkavégzés esetén a megfelelő munkahelyi klíma biztosítása könnyebben megoldható, mint a szabadtéri munkavégzés során - például az építőiparban, vagy mezőgazdaságban - azonban zárttéri munkahelyeken is intézkedéseket kell tenni klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából, a munkavállalók egészségének, biztonságának védelme érdekében.

1. Azokon a zárttéri munkahelyeken, ahol a megfelelő munkahelyi klíma mesterséges szellőztetés, illetve légkondicionáló berendezés útján történő biztosítására nincs lehetőség, vagy az műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni.

Munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy a munkavégzés során óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces (hőségriasztással, illetve hőségriadóval járó időszakban ennél akár hosszabb) pihenőidők beiktatása történjen, melyet lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, lehetőleg komfortzónába eső, megfelelő ülő alkalmatossággal ellátott (pihenő)helyen töltsenek el a dolgozók.

A munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, legalább félóránként a folyadék veszteség pótlására védőitalt, legalább 14-16 Celsius-fok hőmérsékletű ivóvizet kell biztosítani a higiénés követelmények betartásával (személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharak, stb.).

Este, éjszaka, vagy a kora reggeli órákban érdemes átszellőztetnia helyiségeket friss levegővel.

2. Hőhullámok idején, amikor a külső hőmérséklet 35-39 Celsius-fok közötti, a klimatizált munkahelyeken az ideális belső hőmérséklet 25-28 Celsius-fok körüli - nem javasolt a túlzott légkondicionálás, mert könnyen megfázást okozhat. A mesterséges szellőző-berendezéseket és a légkondicionáló berendezéseket úgy kell beállítani, hogy a működésük során keltett légsebesség kellemetlen, egészségre káros légmozgást (huzathatást) ne okozzon.

A szellőztetés céljára szolgáló rendszerek és légkondicionáló berendezések esetén biztosítani kell rendszeres karbantartásukat, tisztántartásukat, amelyről a készülék gyártója által készített gépkönyv ad iránymutatást.

3. a. Azokon a zárttéri munkahelyeken, ahol a munkavállalók a tevékenység jellegéből adódóan hőterhelésnek vannak kitéve, az alkalmazott légtechnikai berendezések üzemképességéről, az elszívó berendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban meg kell győződni, ellenőrizni kell a rendeltetésüknek megfelelő működőképességüket, és gondoskodni kell rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásukról.

Figyelembe kell venni, hogy ezek a berendezések általában normál időjárási körülményekre lettek tervezve, ezért hőhullámok idején hibamentes működésük esetén is előfordulhat - kapacitásuk miatt -, hogy a munkahelyi klímát nem tudják az elégséges mértékben komfortossá tenni, így ezeken a munkahelyeken is szükséges lehet az 1) pontban ismertetett munkaszervezési intézkedések bevezetése.

A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak csökkentése érdekében egyéb technikák is alkalmazhatók a tevékenység jellegétől függően: pl. a hősugárzó felületek szigetelése, a hősugárzás elnyelése vagy visszaverése védőfalakkal, vízfüggönnyel.

Meleg munkahelyi klíma esetén különösen fontos annak figyelembe vétele, hogy az egyéni védőeszközök (különösen a légzésvédő) használata különböző mértékben, egyénenként változó többletmegterhelést jelent viselője számára, ezért indokolt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának tanácsát is kikérni az egyéni védőeszközökkel kapcsolatban. Azoknál a tevékenységeknél, ahol egyéni védőeszközök használata szükséges, fokozott körültekintéssel kell eljárni, és szem előtt kell tartani az életkori sajátosságokat, valamint a szervezett alkalmazkodó képességét, aktuális tűrőképességét, szükség esetén a munkavégzés szabályait is módosítani kell.

3. b. Az illékony veszélyes anyagokkal (pl. szerves oldószerek: toluol, aceton) végzett tevékenységnél a munkavédelmi szabályokat fokozottan be kell tartani, mivel a magas hőmérséklet fokozza egyes kémiai anyagok párolgását, melynek következtében a munkahelyi levegő veszélyes szennyeződése meglehetősen gyorsan kialakulhat, amely megfelelő védelem (műszaki és/vagy egyéni védelem) hiányában a munkavállaló rosszullétét, vagy akár eszméletvesztését is okozhatja.

Az alkalmazott elszívó berendezések megfelelő működésének ellenőrzéséről és folyamatos műszaki karbantartásáról gondoskodni kell.

A munkavállalók többlet-expozíciójának megelőzése érdekében intézkedéseket kell tenni (pl. az expozíció intenzitásának, időtartamának csökkentése stb.). A veszélyes anyagot tartalmazó (és a vonatkozó előírásoknak megfelelően felcímkézett, illetve jelöléssel ellátott) tárolóedényt a használatot követően azonnal le kell zárni és az anyag (fizikai, kémiai, stb.) tulajdonságainak megfelelő körülmények közötti tárolásáról kell gondoskodni. Az oldószerrel átitatott anyagokat, hulladékokat zártan, elkülönítetten kell tárolni.

4. A munkavállalók figyelmét fel kell hívni a folyadékveszteség pótlásának szükségességére és az ebből adódó rosszullétek megelőzésére, arra, hogy az esetlegesen előforduló panaszok (pl. fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szomjúság, szapora szívverés) esetén a munkát azonnal hagyják abba és keressék fel a kijelölt pihenő helyet, szükség esetén igényeljék az elsősegélynyújtást vagy orvosi ellátást