A táppénz-szigor eredményei: friss számok!

Megszigorított táppénzszabályok

A korábbi években a táppénzes esetek száma meghaladta az 1,1 milliót, a múlt év első tizenegy hónapjának átlaga alig több egymilliónál. Az augusztusi szigorítások során a keresőképtelenség első 15 munkanapjára járó betegszabadság távolléti díja 80-ról 70 %-ra csökkent.

A táppénz mértéke pedig - a biztosítotti jogviszony idejének függvényében - a napi átlagkereset 60, illetve 50 %-a lett a korábbi 70 és 60 % helyett. 50 %-ra esett vissza a kórházban töltött időre járó táppénz mértéke is. A méltányossági alapon igényelhető táppénzes állomány ideje korábbi 45 napról 30-ra csökkent. Ilyen jogon azok igényelhetnek táppénzt, akiknek korábbról van biztosítási idejük.

A passzív jogon járó (a biztosítási jogviszony megszűnése után kifizethető) táppénz folyósítási ideje esett vissza leginkább. Ez 2003-ban egy év volt, 2008-ban 45 napra csökkent, a múlt év augusztusától pedig már csak 30 napra jár ez az ellátás. A jogalkotók ez utóbbitól vélhetően azt várták, hogy a munkanélküliségtől fenyegetettek ne a táppénzes állományba meneküljenek.

Az egy beteg esetre jutó táppénzes napok száma az elmúlt 5 évben 30 körül volt, ám a bérek növekedése miatt fokozatosan nőtt az egy napra jutó táppénz összege. 2009 novemberéig átlagosan 3320 forint volt, ami 7 %-kal haladta meg az előző év hasonló időszakának kifizetéseit.

Maximálták az egy napra kifizethető táppénz összegét is, ami a biztosítási jogviszonyban lévőknél nem haladhatja meg a minimálbér 400 %-ának harmincad részét (ez tavaly 9533 forint volt). A biztosítási jogviszony megszűnését követően ez az arány a minimálbér 150 %-ának harmincad része, ami 2009-ben 3575 forint volt (a minimálbér tavaly 71 500 volt, az idén 73 500 forint).

Az egészségpénztár méltányosságból is folyósíthat táppénzt, amennyiben a biztosított nem rendelkezik az előírt biztosítási idővel. Ennek időtartama azonban a korábbi 45 helyett ugyancsak 30 napra csökkent.

Felülvéleményező orvosi hálózat: javasolhatják a táppénzkifizetés megszüntetését

A táppénzkassza felügyeletében jelentős szerep hárul az úgynevezett felülvéleményező orvosi ellenőrző hálózatra. A 276 felülvéleményező főorvos mellett 30 ellenőrző főorvos koordinálja a munkát. Tavaly több mint 1,1 millió alkalommal vizsgálódtak és 40 ezer esetben nyilvánították keresőképessé a betegállományban lévőket. Az ellenőrző doktorok a kezelőorvos jelenlétében vizsgálhatják meg a betegeket, betekinthetnek a dokumentációba, szükség szerint szakorvosi vizsgálatra utalhatják a beteget. Megállapíthatják a keresőképességet, és javasolhatják a táppénz folyósításának megszüntetését.

Az ellenőrzést hivatalból vagy a munkáltatók kérésére is végezhetik az orvosok. Ám ez utóbbi esetben a felülvizsgálatért 15 800 forintos díjat kell fizetni. Tavaly ezer esetben kezdeményezték a foglalkoztatók a táppénzen lévő dolgozóik ellenőrzését.

Baleseti táppénz: változó szabályok

Januártól változott az üzemi balesetekre vonatkozó szabályozás, ám a decemberről áthúzódó esetekre a korábbi jogszabály vonatkozik. A korábbi egységes üzemi balesetekből kiemelték az úti baleseteket. Ám üzeminek minősül az a baleset is, amely a munkába vagy onnan a dolgozók lakására történő utazás során történik. Az úti baleset esetén a baleseti táppénz összege a járulékalapot képező jövedelem naptári napi összegének 90 %-a, míg egyéb esetben megegyezik a járulékalapot képező jövedelem naptári napi összegével.

A baleseti táppénz öszszege megegyezik a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett, az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem naptári napi összegével.

Ennyi szabadnap JÁR NEKED ebben az évben! Kalkulátor