Hogyan lehetsz gazdag ismerősökön keresztül?

Azzal már talán csak keveseknek mondunk újat, hogy az állásajánlatok körülbelül 80 százalékát nem hirdetik meg a cégek nyilvánosság számára is elérhető fórumon, helyette sok cég inkább fejvadászokat bíz meg az adott munkaerő felkeresésének feladatával, mások belső hálózatunkon hirdetik meg a pozíciót, amit vagy a meglévő állomány rotációjával, vagy az általuk ajánlott személyekkel töltenek fel.

Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az ilyen "rejtett" álláslehetőségek piacára valahogy betörjünk, amire a legjobb eszköz a meglévő kapcsolatok ápolása, és építése, vagyis a networking, amire a magyarban talán nincs is megfelelő kifejezés.

Ezt a célt szolgálják tulajdonképpen az egyetemek alumni szervezetei, melyek kapcsolatrendszert, széleskörű információs bázist jelentenek az intézményekből kikerültek számára, valamint a már említett közösségi site-ok, így az itthon közismert, iwiw, vagy a nemzetközileg ismert Facebook, vagy LinkedIn - utóbbi kifejezetten szakmai közösségekre épít.

A LinkedIn alapítója, Reid Hoffman egyébként úgy véli, az oldal látogatói számában most jön csak majd igazi ugrás, mert bár már most is több mint 25 milliót számlál, azonban az elbocsátásokról érkező sorozatos híradások még azokat is "többlábon állásra", és a lehetőségeik felmérésére kényszerítenek, akiknek munkáltatójuk még nem mondott fel.

Egy idén készült felmérés azonban a networking, illetve kapcsolatépítésben rejlő lehetőségek kiaknázásának egyéb lehetőségeire, és következményeire is felhívja a figyelmet.

Három amerikai egyetemi kutató, Lauren Cohen és Christopher Malloy a Harvardról, valamint Andrea Frazzini a Chicago-i Egyetemről megvizsgálták, hogy a különböző felsőoktatási intézmények alumni szervezeteinek tagjai, akik befektetési alapok portfolio managereiként, illetve tőzsdére bevezetett cégek vezetőiként dolgoznak, munkájuk során milyen hasznokat húznak abból, hogy az adott közösség tagjai.

A vizsgálat tulajdonképpen a bennfentes információk áramlására hívta fel a figyelmet, ugyanis a portfolió managerek konzekvensen felülsúlyozták befektetési döntéseik során azon vállalatok részvényeit, melyek vezetőivel egy közösséget alkottak az alumniban. Ráadásul azáltal, hogy az adott cég részvényeibe fektettek, még az alapok teljesítményén is javítottak, méghozzá éves szinten átlagosan 7,8 százalékkal.

Mivel a portfoliók átsúlyozását nagymértékben befolyásolják a legfrissebb adatok, amelyek egy céggel kapcsolatban megjelennek, nem véletlen, hogy a belső információk, amiket a cégvezetők az alapkezelők tudomására hoznak, komoly hasznot hoznak utóbbiak számára.

A felmérés meglehetősen széleskörű volt, és olyan adatokat is begyűjtöttek a kutatók, hogy az adott szakemberek mikor és melyik egyetemen végeztek, vagyis ki kinek volt évfolyamtársa, továbbá az alapkezelők vásárlási és eladási döntéseit is megvizsgálták.

Ezek alapján minél szorosabb volt a kapcsolat a részvénytársaság vezetői és az alapkezelők között (a legszorosabb, ha egy egyetemen végeztek azonos szakot, egy évfolyamon), annál nagyobb valószínűséggel, illetve súllyal szerepeltek az adott cég részvényei a portfoliókban.

Mivel az így elérhető profit nagysága nem mutatott összefüggést sem a társaság méretével, sem az iparággal, sem egyéb faktorral, de még csak az sem igaz, hogy egyedül a Harvadon végzettek esetén fordult elő a jelenség, így azt lehet mondani, hogy valóban a közösségi kapcsolatrendszer a mozgatórugója.