11 °C Budapest

Mentsük a céget a bukástól! Vajon megéri?

Pénzcentrum
2008. június 11. 05:55

Csökkenő forgalom, fogyó ügyfelek, veszteséges év. Ez a jelenlegi gazdasági helyzetben sok vállalkozás érint itthon. Bár a gazdasági fejlődés a régióban nem állt meg, sőt a nyugati országokat is meghaladó mértékű, mégis nagyon sok vállalkozástól azt lehet hallani, hogy nem megy az üzlet. A minimumadó bevezetésével viszont már veszteséges sem nagyon lehet az ember, vagy befizetjük a meghatározott minimumot vagy nagyobb valószínűséggel tesszük ki a cégünket egy APEH ellenőrzésnek. Viszont még ha fizetünk is, akkor is ott marad a levegőben, hogy bizony veszteségesek vagyunk, amin ha segíteni akarunk, vannak kötelezettségeink...

A bevallások elkészítése és a könyvvizsgálat során könnyen kiderülhet, hogy az adott évi veszteség miatt a cég saját tőkéje túl alacsony, illetve negatívvá válik, így szükségessé válik ennek rendezése. Ez viszont nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik, vannak ugyanis bizonyos adókövetkezményei.

A helyzet azonban nem csak adójogi szempontból érdekes, hanem társasági jogi szempontból is. Vizsgálni kell ugyanis, hogy a saját tőke nem csökkent-e korlátolt felelősségű társaság esetén a jegyzett tőke fele, részvénytársaság esetén a két harmada alá, vagy a törvényileg meghatározott minimális jegyzett tőke mértéke alá. Ez kft. esetén 500 ezer forint, nyrt. esetén 20 millió forint, zrt. esetén 5 millió forint. Amennyiben valamelyik eset fennáll, a társaság tisztségviselői kötelesek összehívni a taggyűlést, ahol dönteni kell a tőkehelyzet rendezéséről.

Adózni kell a veszteség után? Lehet, hogy még így is jobban jársz...

Az alultőkésítési szabály következtében, alacsony vagy negatív saját tőke esetén a társaság által felvett nem-banki kölcsönökre elszámolt kamatráfordítás része vagy egésze adóalapnövelő tétel a társasági adó tekintetében. A tőkeemeléssel a társaság számviteli eredménye nem változik, de abban az esetben, ha a társasággal szembeni követelés elengedése vagy a társaság tartozásának átvállalására kerül sor, akkor mind a két eset rendkívüli bevételt eredményez a cégnek.

Tartozásátvállalás vagy a kölcsön elengedése

Ha valaki átvállalja a tatozásunkat, vagy elengedi valamely kötelezettségünket, annak több adókövetkezménye is van a vállalkozásunkra nézve. Az ilyen jellegű ügylet csak a következő évben javítja az alultőkésítés szempontjából figyelembe vehető saját tőke értékét, ugyanis csak az eredménytartalék része, a mérleg szerinti eredményt az adott évben nem befolyásolja.

A társasági adó alapjának sem a tartozásátvállalás, sem a kötelezettség elengedése miatt keletkezett bevétel nem része, ugyanis az adózó jogosult annak összegével az adóalapot csökkenteni abban az esetben, ha a kölcsönt elengedő fél nem ellenőrzött külföldi társaság. Ezzel szemben a minimum adóalapnak a rendkívüli bevételként elszámolt elengedett összegek részei.

A kölcsönadónál is vannak következményei az ügynek, ugyanis a kölcsön elengedése növeli az adóalapot, az ellenérték nélküli tartozás átvállalása esetén viszont nem ez a helyzet, ott nincs rá befolyással.

Egy korábban bevált adóelkerülési kiskaput zárt be január 1.-vel a törvényhozás, ugyanis idén már a kölcsön elengedése is ajándékozási illetékkötelezettség alá tartozik. Az illeték mértéke progresszív, az elengedett kölcsön összegének 21-40 százaléka. Egyszemélyes társaság tulajdonosa által elengedett kölcsön esetén a kölcsön 11-21 százaléka.

Arra viszont figyelni kell, hogy mivel az illeték megfizetésére a vagyont szerző köteles, vagyis az, akinek a kölcsön elengedése miatt nem kell megfizetnie azt, az adóhatóság akkor is megállapíthat illetékfizetési kötelezettséget, ha a követelést egy külföldi társaság engedte el. Tartozásátvállalás esetén kérdéses az illetékkötelezettség, mivel erre nem illik rá az ajándékozási illeték tárgyi hatálya alatt leírt egyik tényállás sem.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A tagok pótbefizetése

Kft. esetében, ha a szabályok szerint túlságosan alacsonnyá vált a saját tőke, akkor a korábban a társasági szerződésbe foglaltak szerint a tagok pótbefizetésre kötelezhetőek. Ennek célja a társaság veszteségeire való fedezet nyújtása. De ez csak abban az esetben érvényes, vagyis csak akkor kötelezhetőek erre a tagok, ha azt még az alapításkor belefoglalták a társasági szerződésbe.

A pótbefizetés azonban csak átmeneti forrást jelent a társaság részére, hiszen amint nincs szükség a pótbefizetés összegére a veszteségek finanszírozásához, a pótbefizetés összegét vissza kell fizetni a tagoknak a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint.

A vagyoni hozzájárulások és a pótbefizetés sajátos kapcsolatára utal az a szabálypáros, amelynek egyik eleme szerint a pótbefizetés elrendelhető a törzsbetétek teljes befizetése előtt is. A törzsbetétek szolgáltatásának határidejét csak a társasági szerződés egyhangú határozattal történő módosításával lehetne az eredeti időnél korábbra hozni, míg a pótbefizetés minősített többséggel is előírható. A veszteségek fedezésére fel nem használt pótbefizetést viszont nem lehet az előtt visszafizetni a tagoknak, hogy a törzsbetétek teljes egészében befizetésre kerültek volna.

A pótbefizetés maximumát, ütemezését és gyakoriságát a gyakorlatban a tagok törzsbetéteihez viszonyítva szokták meghatározni. Minden törvényi követelményt kielégít például egy olyan rendelkezés, amely szerint pótbefizetés címén a tagok legfeljebb törzsbetétjük tízszeres összegének megfizetésére kötelezhetők, ezen belül azonban legfeljebb évente egyszer rendelhető el pótbefizetés, és az egy alkalommal befizetendő összeg nem haladhatja meg a törzsbetét 50 százalékát.

A pótbefizetés adózási következménnyel nem jár, mert a jogalkotó úgy alakította ki a pótbefizetés elszámolásának számviteli rendszerét, hogy a saját tőke elemeit érinti. A saját tőke elemei között adózott források szerepelnek, ezért ezekhez bármilyen adójogi következmény fűzése kétszeres adóztatáshoz vezetne.

A veszteségnek senki sem örül. Ha ez nem jelentős, akkor némi plusz munkával a következő évben talán visszafordíthatjuk a tendenciát. De bizonyos mérték felett már alaposan át kell gondolni, hogy megéri-e megmenteni a céget, és ha igen, akkor azt milyen módon tesszük...

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.05.13 10:30
A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló, többször módosítot...
vezetoi-coaching  |  2021.05.12 15:36
Duolingo „használati utasítás” (blogokból szedtem össze, de alapvetően a saját gyakorlati tapasztala...
hrdoktor  |  2021.05.10 06:35
A munkahelyi egészségvédelem részeként az elhízás megelőzésével is foglalkoznunk kell. [...] Bőve...
legacykft  |  2021.05.07 18:55
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, elmesélem, hogyan is fogalmazódott meg bennem. Ahogy minden fol...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 14. péntek
Bonifác
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?