Vége az áfa-csalásoknak: fordított adózás lesz az EU-ban!

Az Európai Bizottság új próbálkozásokkal tervezi megfékezni az adócsalásokat mind az országokon belül, mind pedig azok között. Ennek érdekében szóba került többek között a Közösségen belüli szállításokra történő áfa kivetése, és a fordított adózás általánosítása is. Mind a kettő meglehetősen csökkentené a csalások lehetőségét, ezzel együtt nehezebbé válna az adót nem fizető kereskedő számára az eltűnés, bár az tény, hogy további vizsgálatok lennének szükségesek a bevezetés előtt, hogy a tényleges hatásokat közelebbről is megismerjék a szakértők.

A Közösségen belüli áfa kivetése például szükségessé tenné az áfa-rendszer és a tagállamok közötti pénzek elosztásának újragondolását. A fordított adózás általánossá tétele pedig csak akkor lehetne sikeres, ha azt minden államban feltétel és különbözőségek nélkül elfogadnák és alkalmaznák, és nem mint egy választási lehetőség lenne csak jelen. Ráadásul a tapasztalatok hiánya szintén komoly gondokat jelentene több országban is, de az tény, hogy számos előnnyel járna a csalások kiszűrésében és megakadályozásában.

Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa szerint a fent említett problémák megoldása mellett arra is mindenképpen szükség van, hogy a tagállamok hajlandóak és képesek legyenek elfogadni egy radikális változás következményeit.

A Közösségen belüli áruszállításokra az első tervek szerint egy általános 15 százalékos adót vetnének ki. Abban az esetben ha az áfa kulcs magasabb abban az országban, ahol végül az áfát meg kellene fizetni, a vevő köteles lenne a különbözetet befizetni a hatóságoknak. Fordított esetben pedig visszakapná a különbözetet a vásárló. Ez azért is okozna problémát a kereskedelemben, mert a fennálló 15 százalékot finanszírozni kellene, és az adminisztrációs terhek is növekednének.

A fordított adózás egyre szélesebb körben történő bevezetése itthon már eddig is problémákat vetett fel, amelyeket meg kell oldani, így egy általános bevezetés csak még több gondot okozna, ha nincs megfelelően előkészítve. Ennek keretein belül a vevő számítaná fel, és fizetné be az adó összegét a kincstárba, nem az eladó. Ez szintén csökkenteni tudná annak a lehetőségét, hogy az eladó az adó megfizetése nélkül eltűnne.

Az említett problémák megoldására számos tanulmány és intézkedés szükséges, hogy a tagállamok alkalmazni tudják a bevezetendő szabályokat, és hogy ezek ne jelentsenek leküzdhetetlen akadályokat és adminisztratív terheket a vállalatoknak.