Tavaly ősszel vezették be a tőzsdei árfolyamnyereség adót, aminek egyelőre úgy tűnik nem volt sok értelme, mivel összesen 1,7 milliárd forint bevétele származott ebből az államnak - írja a Napi Gazdaság.
Szakemberek szerint nem lehetne ezzel az adónemmel évi 4 milliárd forintnál magasabb bevételt elérni, így nem jelent komoly állami bevételt. A tavaly befizetett 1,7 milliárd forint adó is mindössze 8 700 adózó között oszlott meg, akik így átlagosan 195 ezer forintot fizettek be az államnak.
A 8 700 fő nagyon alacsony ha azt tekintjük, hogy egy-egy brókercég tízezres ügyfélkörrel rendelkezik. Viszont az ügyfelek egy része külföldi állampolgár, másik része pedig bár értékpapír tulajdonos, nem tőzsdézik aktívan.
A kamatadó bevezetése az árfolyamnyereség adónál jóval több bevételt hozott, 7,7 milliárd forintot fizettek be tavaly ezen a címen, ami azért is nagyon jó, mivel szeptemberben vezették csak be. Idén várhatóan jóval több bevételre tehet szert az állam a hosszabb időtáv miatt, ráadásul a tavaly még a kamatadó bevezetése előtt egy évre lekötött betétek folyamatosan járnak le, és az újabb lekötés már adókötelessé válik.
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








