A hallgatók választását elsősorban az intézmények hírneve befolyásolja, igaz nagyon fontos szempont az oktatás színvonala is, bár ez utóbbiról objektív adatbázis híján egyelőre csupán keveset lehet tudni - olvasható a Népszabadságban.
Az idei év volt az első olyan év, mikor a felvételiző diákok versenyeztették a felsőoktatási intézményeket. A magas felvételi pontszámot elért hallgatók elsősorban a fővárosi egyetemeket és főiskolákat favorizálták. Hiller Istán oktatási miniszter szerint a hallgatók tudatos döntést hoztak, a színvonalas képzést kínáló intézményeket pályázták meg.
A "vesztes" intézmények vezetői szerint inkább az elhelyezkedési kilátások játszhattak alapvető szerepet a választásban, a fővárosban ugyanis könnyebben lehet állásra lelni. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) 2003-ban, illetve 2005-ben készült felmérése szerint a választási szempontok között első két helyen az intézmény presztízse, valamint az oktatás színvonala állt.
Ugyanakkor az OFIK szerint az oktatás színvonala az objektív információk hiánya miatt kevésbé lehetett fontos választási szempont, mint az adott intézmény szakmai hírneve. A színvonalról egyelőre csupán hallomásból, informális úton tájékozódhatnak a felvételizők, az oktatási tárca még adós maradt a minden területre kiterjedő adatbázissal.
Ugyan idén július 1-jéig el kellett volna készíteni a Felsőoktatási Információs Rendszert, azonban az adatgyűjtés jelenleg is zajlik, a tárca az adatokat őszre ígéri. Az elhelyezkedési arányokra sajnálatos módon várhatóan még többet kell majd várni, hiszen a volt hallgatók pályájának nyomon követését csak most írta elő egy jogszabály.
Több mint 4,6 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben nagyjából 220 ezren keresnek aktívan munkát. De miért érkezett fordulóponthoz a magyar munkaerőpiac? Mutatjuk!
Beszámoló a a Prohuman Csoport és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében megvalósuló Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferenciáról.
A Gazdagréti Uszoda nyugdíjas takarítót keres bruttó 2 200 forintos órabérrel, ami nyugdíj melletti adózás mellett akár havi 330 ezer forintos nettó keresetet is jelenthet.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a pedagógusok 2026-os, visszamenőleges hatályú kiegészítő béremeléséről szóló tervezetet.
Magyarország gazdasága kinőtte az összeszerelő üzemekre épülő modellt, amelynek fejlődését leginkább a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az elmúlt tizenhat évben elhanyagolt oktatási rendszer hátráltatja.