19 °C Budapest

A magyar adórendszer 80 forintja - "Nem szabad hitegetni az embereket!" (2.)

Pénzcentrum
2007. április 17. 15:04

Magyarországon ma 100 forint munkavállalónak járó kifizetés a munkáltatónak 145 forintjába kerül, miközben a munkavállaló a 100 forintból a közterhek befizetése után 65 forintot vihet haza (nettó bér), amiből az általános forgalmi adóval növelt termékeket és szolgáltatásokat tudja megvenni - hívta fel a figyelmet a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) mai konferenciáján Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója. Az APEH volt elnöke szerint a 145 és a 65 forint közötti 80 forint nagysága jól rávilágít arra, hogy a közpénzek felhasználása körül komoly hatékonysági problémák vannak. Pitti arra tett javaslatot, hogy érvényesíteni kell a fogyasztási- és vagyonarányos közteherviselést, miközben az élőmunkterhek érzékelhető csökkentése szükséges. Hasonló irányú változtatásokra a kormányzat részéről is hallhatók elképzelések, de ezek egyelőre még kidolgozatlanok.

Az egyetemi kutató arra tett javaslatot, hogy a munkáltatói tb-járulék kulcsát (érzékelhető nagyságrenddel, pl. min. 5%-ponttal) csökkenteni kellene. Ennek költségvetési hatását egyrészt a munkavállalói járulékok növelésével, másrészt a munkáltatók felé az egy csomagba rendezett "zöldadókkal" lehetne ellensúlyozni. Mindehhez széleskörű társadalmi egyeztetés lenne szükséges - ismerte el Pitti.

Cikkünk korábbi verziójához képest pontosítottuk Pitti Zoltán gondolatait az adórendszer belső szerkezeti átalakításáról.

Ne hitegessük az embereket!

Az APEH volt első embere leszögezte: "a mai adórendszer megszűnt rendszernek lenni" és hangsúlyozta: "láttatni kell, hogy mire fordítódik a (köz)pénz". Véleménye szerint bár halaszthatatlan az adórendszer modernizációja, de a változtatásokat komplexen, a nemzetközi trendek figyelembe vételével kell megtenni. Úgy látja, hogy "nem szabad hitegetni az embereket jelentős adócsökkentéssel", mert "aki adót akar csökkenteni, az ki nem mondottan a közszolgáltatások csökkentését is akarja". Hozzátette: "nem az adók magasak, hanem a jövedelemtermelő-képesség alacsony, amely mellett ez az adóterhelés szükséges".

Pitti a nemzetközi trendek között felhívta a figyelmet az angol és a brit társasági adócsökkentési tervekre, de figyelmeztetett, hogy a gazdaságok versenyképessége szempontjából az adórendszer csak egy elem. Egy másik fontos elem a rejtett gazdaság kérdése, amely Magyarországon arra hivatkozva nem vesz részt a közteherviselésben, hogy így tudja fenntartani versenyképességét. Pitti szerint ez az érvrendszer igencsak elgondolkodtató.

Komoly gondok a vállalati szférában

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A magyar adórendszer, illetve a vállalati mentalitás kapcsolatát jól jellemzi pl. az a magyar tény, hogy "nincs annyi vállalati beruházás, mint amennyit a költségek között amortizációként elszámolnak" - hívta fel a figyelmet Pitti. Ehhez szorosan kapcsolódik az a tény is, hogy mintegy 1.2 millió regisztrált vállalkozás van hazánkban, de ebből az APEH felé 640 ezer "látható". Elgondolkodtató az APEH volt elnöke szerint az is, hogy a 320 ezer működő társaságból alig 500 végez érdemi kutatás-fejlesztési tevékenységet, holott jelentős az adórendszerbeli ösztönzés.

Pitti úgy látja, hogy a forráshiányos vállalatok nagy száma ellenére a nemzetközi trendeket messze meghaladóan alkalmazzuk a zárt társasági formát (ami nem igazán teszi lehetővé pótlólagos tőke bevonását a tulajdonosok felől). Mindez oda vezetett, hogy a magyar tulajdonú vállalatok 265 milliárd forint társasági adót fizettek 2005-ben, ami mellett 626 milliárd forintnyi kamatot és 116 milliárd forintnyi kezelési költséget "róttak le" a hitelintézeteknek.

A konferenciáról beszámoló további cikkeink:

2007.04.17 11:06
Hatalmasak a problémák, mi lehet a gyógyír? Akar László a közpénzügyi reformról

2007.04.17 13:49
Fogyasszon kevesebbet a lakosság! - Egy a megszokottól gyökeresen eltérő álláspont

HR BLOGGER
laskainelli  |  2026.09.17 11:30
Nagy kérdés, hogy a legfontosabb döntéseidben valóban a felnőtt, tudatos éned választ, vagy csupán e...
hrdoktor  |  2026.09.11 09:22
Úgy érzi, mára semmi nem maradt a nyaralás hozta feltöltődésből, kiégett, fáradt? Nincs egyedül, biz...
legacykft  |  2026.09.08 18:54
Két évvel ezelőtt kezdtem el a szociodráma csoportvezető-asszisztensi képzést. Szerettem volna valam...
coachco  |  2026.08.24 21:54
Nem hiszem, hogy Táncsics találhatott volna magának jobb feleséget Teréznél. [...] Bővebben!
kovacstunde  |  2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
NAPTÁR
Tovább
2026. szeptember 24. csütörtök
Gellért, Mercédesz
39. hét
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?