Stresszes a munka: kik járnak élen?

A 27 tagállamban mintegy 26 800 embert megszólító kutatás másik következtetése, hogy a munkahelyi stressz problémája a menedzsereket (45 százalék) és a magánvállalkozókat (44 százalék) többnyire más csoportoknál gyakrabban érinti, míg a fizikai munkát végzők esetében a veszélyes és egészségtelen körülmények között végzett munka aránya számottevően magasabb (29 százalék). A magánvállalkozók, illetve a legalább 55 éves dolgozók gyakrabban (74-74 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy szakmai, családi és magánéletüket egyensúlyban tudják tartani. Ebben a kérdésben a nők elégedettebbeknek tűnnek a férfiaknál (71, illetve 67 százalék). Azok, akik legfeljebb 15 éves korukig tanultak nappali tagozaton, gyakrabban nyilatkoznak negatívan munkahelyi körülményeikről, mint azok, akik hosszabb ideig jártak iskolába.

Ha megvizsgáljuk, hogy az egyes országokban mennyire érzik a dolgozók munkájukat túl megerőltetőnek és stresszesnek, Litvániában (71 százalék), Görögországban és Romániában (70-70 százalék) a legmagasabb ez az arány, míg Hollandiában (24 százalék) és Finnországban (25 százalék) a legalacsonyabb szintű. Ami a skandináv országokat illeti, a megkérdezett svédek több mint fele találta munkáját túl megerőltetőnek és idegőrlőnek (54 százalék), amely a dániai dolgozók 35 százalékos eredményével összevetve igen magas arány.

Marita Carballo, a TNS Polling & Social globális vezetője így nyilatkozott az eredmé-nyekről: "Míg az ideális munkahelyen az embereknek kellemesen és jókedvűnek kellene érezniük magukat, jelenlegi tapasztalatunk szerint az európai dolgozók 42 százaléka túl megerőltetőnek és stresszesnek találja azt. Ez nem csupán az emberek általános megelégedettségét befolyásolja, de hosszú távon a munkahelyi hatékonyság kérdését is felveti."