Lét a béren kívül

A hazai és nemzetközi vállalati tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a munkaerő megtartása, a fluktuáció csökkentése a vállalatok hosszú távú versenyképessége szempontjából egyre inkább kulcstényezővé válik a béren kívüli juttatások rendszere. Mivel a költséghatékony működés minden vállalatnál kiemelt célkitűzés, ezért egyre értékesebbé válnak az olyan motivációs eszközök, melyek képesek megteremteni az egyensúlyt a humánerőforrás-menedzsment és a pénzügyi vezetés céljai között, a vállalat még sikeresebb működése érdekében.

Hazánkban jelenleg megmaradt az adómentesen adható természetbeni juttatások korábban bevezetett évi négyszázezer forintos limitje. Többet kell viszont adózni az idén a keretösszeg átlépése után: az eddigi 44 százalék helyett 54 százalékos lesz a "teher". Ez alól természetesen nem kivételek a vállalkozás által adott ajándékok sem (Az étkezési és az ajándékutalványok azonban továbbra sem tartoznak bele a négyszázezres keretbe.) Az adómentes körből viszont az év végén kikerült a kétezer forint értékű adómentes bankszámlaköltség-térítés.

Pénztárak

Tavaly, az önkéntes pénztárak esetében, a munkáltatói befizetés havonta a minimálbér mértékéig volt adómentes, csakúgy, mint az egészség- vagy az önsegélyező pénztári hozzájárulás.

Januártól viszont a nyugdíjpénztári hozzájárulás már csak a minimálbér feléig (az idén havi 32.750 forintig) adómentes. Az önkéntes kölcsönös egészség- illetve az önsegélyező pénztárak esetén pedig csak húsz százalékig adómentes a havi befizetés. A három különböző típusú pénztárba tehát összesen a minimálbér 70 százaléka fizethető be adómentesen a korábbi 130 százalék helyett.

Étkezési jegyek

Idén januártól a parlament elfogadta az étkezési utalványok adómentes értékének növelését. Így a hidegétel utalványok adómentes határa 4500 forintról 5 ezerre, a melegétel utalványoké pedig 9 ezerről 10 ezer forintra emelkedett január elsejétől.

Utalványok

Az étkezési utalványok mellett, kedvezően alakult az ajándék utalvány és a beiskolázási hozzájárulás értéke is. A 2006-os 19 helyett mostantól 20 ezer forintig lehet köztehermentesen iskolakezdési támogatást adni. Az ajándékutalvány adómentesen juttatható mértéke pedig közel 10 százalékkal növekedett. Az étkezési és melegétel, valamint az ajándék utalványok azonban továbbra sem tartoznak bele a béren kívüli juttatásokra vonatkozó 400 ezres keretbe.

Az adómentes üdülési csekket viszont szélesebb kör veheti mostantól igénybe. Az üdülési csekket (amelyre akár szociális alapon is lehet pályázni) az eddiginél jóval több szolgáltatásra fel lehet használni. Így például gyógy- és egészségügyi üdülésnél, vagy betegség-megelőzési szabadidő sportoláskor esetleg rekreációs (ismertebb nevén wellness) üdülés esetén is fizetni lehet a fent említett csekkel.

Azonban 2007-től üdülési csekket csak a munkáltató adhat adómentesen, kifizető nem.

Drága lehet a telefonszámla

Megváltoztak a céges telefonra vonatkozó jogszabályok is 2006 szeptember 1-jétől.. A telefonszámla végösszegéből legalább 20 százalékot kell vélelmezni természetbeni juttatásként.

Azonban ha a cég a 20 százalékot megtéríti, akkor a cégnek nem kell megfizetnie a természetbeni juttatások után járó 54 százalék adót a közterheket.

Amennyiben a vállalkozás megtéríti a 20 százalékot, úgy a teljes végösszegre vonatkozó áfa 70 százalékát vonhatja csak le. Azonban egy 30 százalékos megtérítés esetén a teljes összeg levonható.

Annak a meghatározására, hogy valójában mennyit telefonált az alkalmazott magáncélból, az APEH adott néhány útmutatást. Alkalmazhatunk hívásnaplót, egyéni telefonkódott a kimenő hívásokra, vagy az alkalmazottak befizetik a pénztárba a hívások díját.

Bármilyen megoldást is választ a cég, minden esetben ki kell számlázni azt az alkalmazottak felé. Vagy minden munkavállaló névre szólóan kap egy számlát, vagy több alkalmazott esetén egy nevére állítják ki a számlát.