Miben utaznak az igazán gazdagok? - Ez már nyílt titok!

A kutatás 492 olyan vezetőre terjedt ki, akik 3 milliárd dollárnál magasabb piaci értékű vállalatok élén állnak. A 2005-ös számokat alapul véve elmondható, hogy a legjobban fizetett 16-ból 5 vezérigazgató az olajbizniszben utazik, sőt a dobogó első két fokán is olajmenedzserek állnak, amint az az alább bemutatott táblázaton is látszik.

A közölt adatok az éves juttatások összeségének értékét tartalmazzák, azaz az alapfizetés mellett a bónusz és a részvényopciók piaci értéke is szerepel a számokban. Ezeket az értékeket alapul véve a 492 menedzsernél 6 millió dolláros mediánt és 8.8 millió dolláros átlagfizetést kapunk. (A 2004-es adatokhoz képest a mediánérték 11, az átlag pedig 9.9%-os emelkedést mutat.)

A fentieknél azonban nagyságrendekkel érdekesebb, hogy mi indokolja a vezetők közötti hatalmas kereset különbségeket. (A mintában szereplő menedzserek legjobbika: 64.3 millió dolláros juttatáscsomaggal büszkélkedhet, míg a legalacsonyabb érték "mindössze" 13.5 milliós.)

Az adatok statisztikai elemzése kimutatta, hogy a fizetési szint varianciájának 32%-át a következő három tényező együttese magyarázza:

· a vállalat mérete, a 2005-ös nettó árbevétel alapján,
· a vállalat 2005-ös jövedelmezősége a Standard &Poor's 500 index hozamához viszonyítva,
· a vezető juttatáscsomagjában a kockázatos elemek súlya (az opciók jelenértékének részaránya a teljes csomagban).

Mindhárom faktor pozitív irányban befolyásolja a fizetést, azaz a nagyobb, az indexet jobban felülteljesítő vállalatnál jobban lehet keresni és annál nagyobb juttatásra számíthat egy-egy menedzser, minél magasabb a kockázatos elemek aránya a kompenzációs csomagban. (Az utóbbi kettő persze összefügghet, hiszen az opciók akkor értékesek igazán, ha a cég kiemelkedően teljesít.)

Nézzünk meg egy példát, hogy könnyebb legyen értelmezni az alábbi táblázatban szereplő eltérés-százalékokat!

Henry McKinnel, a Pfizer gyógyszercég vezérigazgatója 2005-ben 17.2 millió dollárt keresett, mely első látásra azt sugallja, hogy az átlagnál 94%-kal értékesebb csomagot kapott. Most vegyük figyelembe a következő tényeket:

· A vizsgálatban szereplő vállalatok átlagos 2005-ös árbevétele 12.7 milliárd dollár volt, ezzel szemben a Pfizer 51.3 milliárdos bevételig jutott. (A korábban közölt 8.8 milliós átlagot ezzel felfelé korrigálva 18.8 milliós fair-juttatást kapunk.)
· A Pfizer azonban 11 százalékponttal alacsonyabb hozamot termelt az S&P 500-nál, míg a vizsgált cégek átlagosan 13 százalékponttal magasabb hozamot értek el az indexnél. (Ezzel a tétellel lefelé korrigálva 16.6 millió dolláros lenne a vezető fair-fizetése.)
· McKinnel juttatáscsomagjában azonban magas arányban szerepelnek a kockázatos elemek, a végső indokolt kereset szint így 17 millióra jön ki.

Ha tehát a modell tényezőivel korrigálunk, már csak 1%-kal túlfizetett a menedzser és nem 94-gyel...

A következő táblázatban a fentieknek megfelelően a %-os eltérés azt jelöli, hogy egyes menedzserek juttatása hány %-kal több vagy kevesebb a modell által indokolt szintnél. (Figyelemre méltó, hogy az olajtársaságok menedzserei esetén ezen eltérés mediánja 361%.)