A siker kulcsa, vagy csak mítosz? - Mire jó az MBA?

Pénzcentrum

2006. április 20. 08:30 3 perc

Meglehetősen érdekes kutatást tett közzé a napokban a Business Week, melyben arra keresték a választ, hogy a mostanság oly felkapott MBA diploma mennyiben segít egy topmenedzseri állás elcsípésében és fizetésünk feltornázásában. Az eredmények meglepőek: a legelismertebb vezetők szerint is egyértelmű, hogy az MBA csak lehetőséget ad, ezzel azonban csak az igazán rátermettek tudnak élni, akik a legtöbb esetben a papír nélkül is boldogulnának... Lássuk, mit érdemes tudni mielőtt milliókat áldozunk a mesterközgazdász minősítés megszerzéséért!

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Érdekes, hogy a nálunk jóval fejlettebb üzleti kultúrával rendelkező Egyesült Államok vállalati felsővezetőinél sem követelmény az MBA minősítés megléte, mely önmagában nem is segít a top pozíció elérésében. A Business Week kutatása szerint a topmenedzserek kevesebb mint harmadát repítette égi magaslatokba az MBA és a minősítéssel rendelkező felsővezetőknek is mindössze a fele járt a top 10 iskola valamelyikébe.

Az MBA szerelmeseinek persze jó hír, hogy amennyiben sikerül felküzdeniük magukat a csúcsra, busásan megtérül a képzésbe fektetett idő, pénz, energia és elmaradt bér. A lap adatai szerint az S&P 100 vállalatainak MBA diplomával rendelkező felsővezetői 2004-ben átlagosan 8.4 millió dollárt kerestek (bónuszokkal és részvényopciókkal együtt), míg az MBA nélkülieknek "be kellett érniük" 7.1 millióval. Az MBA tehát mintegy 19%-os prémiumot jelent.

Mindent összevetve a vizsgált 500 vezetőből 146 rendelkezik MBA végzettséggel, ami azért elég meglepő annak fényében, hogy több százezer ilyen diplomával rendelkező munkavállaló van a piacon. A 146-ból csak 71-en szerezték papírjukat Business Week rangosra szerinti top 10 intézményben. A 71 főnek azonban kétharmada a Harvard Business School-t, a Stanford University's Graduate School of Business-t, vagy a University of Pennsylvania's Wharton School-t választotta.

Azzal sem árt tisztában lenni, hogy a top 10 iskolában végzettek számára sem garantált a siker: 4,000-ből közülük is csak egy tartozott a legjobban fizetett vezetők közé 2004-ben. Az ellenoldal viszont meglehetősen népes, az MBA-nélküli sikertörténetek írói közé tartozik többek között az American Express, a Citigroup és az IBM vezérigazgatója is, de az egyedi stílusú Steven Ballmert is felhozhatjuk példaként, ő ugyanis félbehagyta stanfordi tanulmányait, hogy egy induló kisvállalatnál könyveljen. Ez a cég ma a Microsoft, melynek ő a vezérigazgatója...

A fejvadászok szerint az MBA sokat segíthet a diploma megszerzése után abban, hogy állást találjon valaki, ezt követően azonban egyszerűen nem számíthatunk a papírból fakadó előnyökre: minden a képességeinken és a kemény munkán múlik.

Érdemes megvizsgálni még azon cégek teljesíményét, melyeket MBA-s menedzserek vezetnek, összevetve a többi vállalat teljesítményével. A Business Week adatai szerint 2002 és 2004 között valamivel jobb sajáttőke-arányos megtérülést értek el azok a cégek, mely élén MBA végzettséggel rendelkező vezető állt. A részvényesi hozamok mediánja azonban sokkal rosszabb az MBA-s esetekben: 7.4%-os, míg a nem MBA-s cégeknél 9.9%-os.

Összességében tehát elmondható, hogy az MBA diplomával rendelkező vezetők sem biztos, hogy jobban végzik munkájukat, a számok azonban azt mutatják, hogy ennek ellenére jobban keresnek. Ez elsősorban iskoláik gondos márkaépítésének és elismertségének köszönhető.

Nem árt azonban kiemelni, hogy a legjobb iskolák úgy óvják márkanevüket, hogy a jelentkezők csaknem 90%-át elutasítják, akik pedig átjutnak a rostán, azok olyan képességekkel rendelkeznek, hogy az adott intézmény papírja nélkül is sikeresek lennének. Gyakorlatilag tehát önbeteljesítő jóslatról beszélhetünk.

Rendkívüli bejelentést tett a miniszter: eltörlik a szolgálati járandóság bérplafonját és a 15 százaléknyi szja-t

A bejelentést Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter és Pósfai Gábor belügyminiszter tette csütörtök reggel.

Óriási a szakadék a fizetési igények és az állásajánlatok között: súlyos ellentmondás feszíti a munkaerőpiacot

Kettészakadt a hazai munkaerőpiac, ugyanis miközben a vállalatok egyre több pozíciót hirdetnek meg, a jelentkezők száma meredeken csökken.

Havi másfél milliós fizetéssel keresnek magyarokat Finnországba: még nyelvtudás sem kell

Finnországban kínálnak munkát villanyszerelőknek ingyenes szállással és akár nettó 4000 eurós havi fizetéssel.

Akár kétszer annyit is kereshet a kollégád, mint te: kiderült, mekkora a bérszakadék az egyes munkakörökben Magyarországon

Jelentős eltéréseket mutatnak a magyarországi munkakörök bérszintjei, és sok esetben ugyanazon pozíción belül is több százezer forintos különbségek rajzolódnak ki.

December 24-i munkaszüneti nap: ekkor fogadja el a törvényt a Parlament, már 2026-ban sem lenne ledolgozós szombat

Az Országgyűlés a jövő héten szavaz arról az előterjesztésről, amellyel már az idei évtől munkaszüneti nappá nyilvánítanák december 24-ét

Megáll az ész: havi majdnem 1 milliós fizetésért toboroznak raktárosokat, végzettség és nyelvtudás sem kell hozzá

Csomagkézbesítőket, kerékpáros futárokat és raktári dolgozókat is keresnek Ausztriában.

Kitálalt a Gyűjtőfogház volt parancsnoka: szakmaiatlan és kelet-ázsiai mintájú volt az Orbán-korszak börtönpolitikája

A hazai börtönviszonyok múltjáról és jelenéről, sorozatgyilkosokról és pedofilokról Huszár Lászlóval a BV egykori országos parancsnokhelyettesével beszélgettünk.

Hatalmas változás jöhet a magyar kórházakban és rendelőkben: 123 ezer egészségügyi dolgozót érinthet az új béremelés

Mintegy 123 ezer egészségügyi dolgozó fizetése emelkedhet 2027-től, a kormány évente 192 milliárd forintot fordítana a bérrendezésre.

Havi 1 millió forintos fizetéssel keresnek magyar házvezetőket az osztrákok: semmilyen végzettség nem kell

Akár nettó 900 ezer forintot is fizethetnek havonta az osztrák Alpokban, emellett a szállásról és az ellátásról is gondoskodnak.

Minimálbér 2027: elhangzottak a konkrét számok a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán

Hatalmas a szakadék a munkaadók és a munkavállalók között a jövő évi minimálbér-emelésről szóló tárgyalásokon.

Furcsa ellentmondás a magyar munkaerőpiacon: egyszerre nő a foglalkoztatottság és a munkanélküliség

Bár elsőre ellentmondásosnak tűnhet, a magyar munkaerőpiacon egyszerre emelkedik a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma.

Komoly csapda fenyegeti a magyar álláskeresőket: hiába a rengeteg nyitott pozíció, sokan esélytelenek a munkaerőpiacon

Más régióban, más szakmai háttérrel és más feltételekkel keresnek munkát az emberek, mint ahol és amire a vállalatoknak szükségük lenne.

Havi közel egymillió forint ütheti a markukat: így alakul a rendszergazda fizetés Magyarországon 2026-ban

Rendszergazdaként akár egy néhány hónapos tanfolyam elvégzése után is el lehet helyezkedni, ami a karrierváltóknak is hatalmas lehetőséget kínálhat.

Minimálbér-tárgyalás: a munkáltatók 4%-ot, a szakszervezetek 14-et emelnének 2027-ben, messze a megegyezés

A munkaadói oldal 2027-re 4 százalékos emelést javasol a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum esetében, a szakszervezetek 14-et kérnek.

Borulhat a minimálbér-megállapodás: 2027-ben 14 helyett 4-6 százalékos emelésre számítanak az elemzők

Elemzők: a 2027-es minimálbér-emelés messze elmaradhat a korábbi bérmegállapodásban rögzített 14 százaléktól

Bod Péter Ákos: az 50 pluszos korosztály nélkül működésképtelenné válhat a magyar gazdaság

Magyarországon már több mint 3,1 millióan tartoznak az 50–74 éves korosztályba, ami a társadalom egyharmadát jelenti.

Az AI-versenyben a legjobb dolgozóikat is elveszíthetik a cégek

Miközben egyre többen használnak mesterséges intelligenciát a munkájukban.

Fontos bejelentés érkezett a magyar minimálbérről: már a konkrét számokról tárgyalnak

Kedden délután új szakaszba lépnek a 2027-es bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén,

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír