A siker kulcsa, vagy csak mítosz? - Mire jó az MBA?

Pénzcentrum

2006. április 20. 08:30

Meglehetősen érdekes kutatást tett közzé a napokban a Business Week, melyben arra keresték a választ, hogy a mostanság oly felkapott MBA diploma mennyiben segít egy topmenedzseri állás elcsípésében és fizetésünk feltornázásában. Az eredmények meglepőek: a legelismertebb vezetők szerint is egyértelmű, hogy az MBA csak lehetőséget ad, ezzel azonban csak az igazán rátermettek tudnak élni, akik a legtöbb esetben a papír nélkül is boldogulnának... Lássuk, mit érdemes tudni mielőtt milliókat áldozunk a mesterközgazdász minősítés megszerzéséért!

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Érdekes, hogy a nálunk jóval fejlettebb üzleti kultúrával rendelkező Egyesült Államok vállalati felsővezetőinél sem követelmény az MBA minősítés megléte, mely önmagában nem is segít a top pozíció elérésében. A Business Week kutatása szerint a topmenedzserek kevesebb mint harmadát repítette égi magaslatokba az MBA és a minősítéssel rendelkező felsővezetőknek is mindössze a fele járt a top 10 iskola valamelyikébe.

Az MBA szerelmeseinek persze jó hír, hogy amennyiben sikerül felküzdeniük magukat a csúcsra, busásan megtérül a képzésbe fektetett idő, pénz, energia és elmaradt bér. A lap adatai szerint az S&P 100 vállalatainak MBA diplomával rendelkező felsővezetői 2004-ben átlagosan 8.4 millió dollárt kerestek (bónuszokkal és részvényopciókkal együtt), míg az MBA nélkülieknek "be kellett érniük" 7.1 millióval. Az MBA tehát mintegy 19%-os prémiumot jelent.

Mindent összevetve a vizsgált 500 vezetőből 146 rendelkezik MBA végzettséggel, ami azért elég meglepő annak fényében, hogy több százezer ilyen diplomával rendelkező munkavállaló van a piacon. A 146-ból csak 71-en szerezték papírjukat Business Week rangosra szerinti top 10 intézményben. A 71 főnek azonban kétharmada a Harvard Business School-t, a Stanford University's Graduate School of Business-t, vagy a University of Pennsylvania's Wharton School-t választotta.

Azzal sem árt tisztában lenni, hogy a top 10 iskolában végzettek számára sem garantált a siker: 4,000-ből közülük is csak egy tartozott a legjobban fizetett vezetők közé 2004-ben. Az ellenoldal viszont meglehetősen népes, az MBA-nélküli sikertörténetek írói közé tartozik többek között az American Express, a Citigroup és az IBM vezérigazgatója is, de az egyedi stílusú Steven Ballmert is felhozhatjuk példaként, ő ugyanis félbehagyta stanfordi tanulmányait, hogy egy induló kisvállalatnál könyveljen. Ez a cég ma a Microsoft, melynek ő a vezérigazgatója...

A fejvadászok szerint az MBA sokat segíthet a diploma megszerzése után abban, hogy állást találjon valaki, ezt követően azonban egyszerűen nem számíthatunk a papírból fakadó előnyökre: minden a képességeinken és a kemény munkán múlik.

Érdemes megvizsgálni még azon cégek teljesíményét, melyeket MBA-s menedzserek vezetnek, összevetve a többi vállalat teljesítményével. A Business Week adatai szerint 2002 és 2004 között valamivel jobb sajáttőke-arányos megtérülést értek el azok a cégek, mely élén MBA végzettséggel rendelkező vezető állt. A részvényesi hozamok mediánja azonban sokkal rosszabb az MBA-s esetekben: 7.4%-os, míg a nem MBA-s cégeknél 9.9%-os.

Összességében tehát elmondható, hogy az MBA diplomával rendelkező vezetők sem biztos, hogy jobban végzik munkájukat, a számok azonban azt mutatják, hogy ennek ellenére jobban keresnek. Ez elsősorban iskoláik gondos márkaépítésének és elismertségének köszönhető.

Nem árt azonban kiemelni, hogy a legjobb iskolák úgy óvják márkanevüket, hogy a jelentkezők csaknem 90%-át elutasítják, akik pedig átjutnak a rostán, azok olyan képességekkel rendelkeznek, hogy az adott intézmény papírja nélkül is sikeresek lennének. Gyakorlatilag tehát önbeteljesítő jóslatról beszélhetünk.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?

Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.

Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja

A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.

Csapdahelyzetben a kisgyermekes magyarok: sokmillió család megélhetése múlhat ezen

A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.

Kevés munkakereső tudja, pedig tanítani kéne: ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni állásinterjún

A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.

Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office.

Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.

Nélkülözők kontra gondtalanul élők: kiderült, kinek mennyi pénz jut

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben.

Itt az újabb mesterterv: ezentúl csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A munkaerőpiacra visszatérő nők számára új lehetőségeket jelentenek a kismama műszakok.

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

Özönlenek a vendégmunkások Magyarországra: Kirgizisztán és Vietnam a top küldőországok között

Fülöp-szigetek, Kirgizisztán és Vietnam polgárai között népszerűek a magyar álláslehetőségek, míg a környező országok dolgozói már rég nyugatabbra keresnek munkát.

Tömegével keresik a magyar nőket Ausztriába: 700 ezres fizetést adnak, pici nyelvtudás is elég

Ausztriában már készülnek a nyári szezonra, takarító és szobalány munkakörbe toboroznak magyar munkavállalókat az osztrák hotelekben idénymunkára.

Indul a nyári boltháború a Balatonnál: rálicitált az ALDI a Lidlre, ezzel csábítanák magukhoz a fiatalokat?

A munkavállalók a határozott idejű munkaviszony keretén belül teljes, illetve heti 30, vagy 35 órás részmunkaidőben is dolgozhatnak.

Óriási toborzásba kezdett a magyar Lidl: 600 ezres bért és szállást is adnak a jelentkezőknek

A nyári szezonos munkalehetőségek 2024. április 1. és 2024. augusztus 31. közötti időszakra vonatkoznak.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír