Előfordulhat, hogy a felvételit helyettesítő emelt szintű érettségin saját tanára vizsgáztatja az egyetemre készülő diákot - írja a Magyar Nemzet.
Az emelt szintű feladatsorok, valamint azon tárgyak sorai, melyekből kevesen vizsgáznak, már a jegyzői irodában vannak.
Az emelt szintű érettségin a diákoknak három tagú, független bizottság előtt kell számot adniuk tudásukról. A szabályok értelmében a három tanárból egy lehet a vizsgának helyet adó iskola pedagógusa, az eredményt pedig szótöbbséggel hozza meg a bizottság. A vizsgaközpontokat úgy szervezik, hogy azok csak néhány tárgyból szerveznek vizsgát, a többi tárgyból máshol vizsgáznak a diákok, és az adott intézmény tanárai is máshol vizsgáztatnak.
A lapnak nyilatkozó középiskolai tanár ugyanakkor elmondta, hogy iskolája tanárai kivétel nélkül saját intézményükben vizsgáztatnak majd, és a középiskola diákjai is otthon érettségizne. Így sérül az esélyegyenlőség, azok a diákok, akik nem saját intézményükben vizsgáznak, vagy akik nem a középiskola után jelentkeznek az érettségi-felvételire hátrányba kerülhetnek.
A Magyar Nemzet megkereste az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont vezetőjét, Pósfai Péter azonban nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A lap kérdésére az Oktatási Minisztériumban elismerték, hogy a három vizsgáztató tanárból egy a vizsgának otthont adó iskola tanára. A vizsgaszabályzat ezt nem tiltja, hiszen a bizottságnak három tagja van, akik szótöbbséggel hozzák meg döntésüket, és a másik két tag véleménye ellensúlyozni képes az esetleges elfogultságot.
A tanárok vizsgáztatási díjai sem emelkedtek jelentősen tavaly óta. A középszintű írásbeli dolgozatok javításáért darabonként a minimálbér két százalékát, vagyis bruttó 1,250 forintot kapnak, ami 110 forinttal több mint tavaly. Ugyanennyi jár a szóbeli vizsgáztatásért mindként szinten. Az emeltszintű dolgozatok javításáért darabonként a minimálbér három százalékát, vagyis 1,875 forintot "vihetnek haza" a tanárok. Ez 175 forinttal több mint tavaly.
A pedagógusok megbízási díjként juthatnak hozzá pénzükhöz, tehát a levonások után az összegnek alig a felét kapják kézhez.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








